– A tárgyalás nem politikai termék – legalábbis számomra. Önmagában, hogy tárgyalunk, az még nem siker, de én azt látom, hogy nem állunk messze attól, hogy ez a valóságban is siker legyen – erről beszélt Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a Magyar Hang kérdésére egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. A politikust azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy hogyan állnak a Budapest-bérlettel kapcsolatos tárgyalások a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériummal. Bár ő nem kívánt részleteket megosztani erről, azt elmondta, ő maga tárgyal az ügyben, és azt gondolja, hogy nem állnak messze attól, hogy sikeresek legyenek a megbeszélések. Felvetésünkre, hogy mi lesz akkor, ha azok, akik januárban megvették az éves bérletet, később például nem utazhatnak azzal a HÉV-en, azt mondta, nem lát olyan verziót az asztalon, amivel az érintettek rosszul járnának.
Későbbi kérdésekre elmondta, a tárgyalásoknak nincs határideje, ugyanis a december 29-ei szerződés határozatlan időre szólt, és szerinte ez jó is, mert „időprés alatt nehéz tárgyalni”. Kiss szerint a lényeg, hogy olyan új rendszert rakjanak össze, ami többet bír ki, miután a mostanival az volt a gond, hogy a szakcégek sem tudták értelmezni egymás számait, ezért a főváros és a illetékes tárca gyakran vitatkozott az értelmezésen. Ezért egy olyan új rendszer kell, ami tartósabb és bevételi megosztáson alapul. Hogy a kormány továbbra is ad-e 12 milliárdot a fővárosi közlekedésre, arra azt mondta, ez a kérdés is része a tárgyalásoknak, a főváros annak örülne, ha ezt is tartalmazná a végső megállapodás.
A Magyar Hang arról is érdeklődött, hogy van-e fejlemény a fővárosnak a Lánchíd-felújítással kapcsolatban a kormánytól járó hatmilliárd forint ügyében. Kiss szerint nincs, szerinte nonszensz, hogy miközben ezt kormányhatározat rögzíti, „érdekes módon sose érkezik meg a pénz”. Lapunk arról is kérdezte a politikust, lesz-e vizsgálóbizottság a Lánchíd ügyében. Ugyanis mint az atv.hu beszámolt róla, Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje levélben fogja kérni Karácsony Gergelyt és a budapesti képviselőket, hogy a Fővárosi Közgyűlés állítson fel egy vizsgálóbizottságot a Lánchíd-felújítás projektjének kivizsgálására. Erre szerinte azért van szükség, mert a NAV házkutatást tartott a projektet kivitelező A-Híd Zrt.-nél egy Vig Mór nevű ügyvéd ügyében. Kérdésünkre Kiss Ambrus azt mondta, nem érkezett hozzájuk vizsgálóbizottsággal felállításával kapcsolatos előterjesztés, ők pedig a NAV-vizsgálattal érintett ügyről nem tudnak semmit. Azt is leszögezte, a Lánchíd felújítását intéző BKK felkérte a Transparency Internationalt a közbeszerzés folyamatának felügyeletére, és a végén ők is azt mondták, hogy rendben volt. Sőt: beruházás során végül kevesebbet költöttek el, mint amennyi pénz rendelkezésre állt. Azt pedig kijelentette, Vig Mórral nincsen kapcsolata a fővárosnak.
Szó volt arról is, hogy Budapest az elkövetkező években összesen 300 milliárd forintnyi uniós támogatást kap. Kiss Ambrus tisztázta, ezek a pénzek nem közvetlenül a fővároshoz fognak jönni, hanem az olyan programokon keresztül, mint az IKOP plusz, a KEHOP vagy az RFF. A pénzeket többek közt árvízvédelemre és szociális programokra fogják költeni. Kiss Ambrust kérdezték a BKK járatritkításáról is. Szerinte az átcsoportosítás szenzitív kérdés, amit jól kell elmagyarázni, és a BKK is belátta, hogy ezt nem sikerült megtenniük, de szerinte a cég megértette az ügy tanulságait.
Vita a kormányhivatallal
Kiss Ambrus a háttérbeszélgetésen elmondta, jövő héten szerdán lesz a fővárosi közgyűlés ülése. Például szó lesz arról, hogy egy 2011-es rendeletet támad a kormányhivatal, amely alapján a teherforgalom után, forgalomszabályozási eszközként behajtási díjat szed be a főváros. Ám a kormányhivatal szerint ezen rendelet meghozására nem volt felhatalmazása a fővárosi önkormányzatnak, vagyis szerintük ezt meg kéne semmisíteni. Kiss szerint viszont ha ezt eltörölnék, brutális hatása lenne a budapesti közlekedésre, mert ez azt jelentené, hogy miközben az M0-s fizetős, Budapesten a teherforgalom ingyen hajthatna át, tehát nyilván jóval többen mennének a fővároson át. A fővárosi önkormányzat így vitatja ezt a 12 év után, tavaly év végén érkezett törvényességi felhívást, mondván, nem veszi figyelembe Budapest helyi sajátosságait. Így azt fogják javasolni, a közgyűlés mondja ki, hogy nem értenek egyet a felhívással, és ha kell, bíróságra mennek az ügyben.
