Pénzügyőrök segíthetnék az unió csalás elleni hivatalának embereit a helyszíni vizsgálatoknál és a közalapítványok döntéshozóira is komoly összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának – ezeket tartalmazza az első törvénymódosító javaslatcsomag, amelyet a kormány az unióval való megegyezés érdekében nyújtott be. Ahhoz ugyanis, hogy megérkezzenek az uniós források, a kormánynak vállalásokat kell tennie, a korábbi ígéretek szerint ezeket törvények formájában teszi meg, a javaslatokat pedig hétfőn és pénteken nyújtja be.
Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról címmel nyújtotta be Varga Judit a már ígért első törvénymódosító javaslatát. Ez érinti a korábban létrehozott közalapítványokat is, egészen pontosan létrehozna azoknál egy új összeférhetetlenségi szabályt.
A szöveg szerint az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek az új összeférhetetlenségi szabályoknak. „Aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet”. Amennyiben az összeférhetetlenséget megállapították, hogy az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt. Az okiratok módosítását idén december 31-ig kell benyújtani.
Ez a javaslat – az igazságügyi miniszter általános indokolása szerint – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat pontosítja, illetve egészíti ki a 2018. évi uniós költségvetési rendelettel és az Európai Bizottság ahhoz kapcsolódó iránymutatásával összhangban álló összeférhetetlenségi szabályok törvényi szintű megfogalmazásával.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény egyébként 34 ilyen intézményt nevez meg, ezek között vannak azok is, amelyekhez a különféle egyetemek kerültek.
A javaslat másik része szerint pénzügyőri feladattá válik az OLAF-vizsgálat (az OLAF az unió csalás elleni hivatala) helyszíni ellenőrzésének támogatása, és egy új fejezetben szerepelnek a pénzügyőri intézkedésekre vonatkozó speciális szabályok. Ezek lehetővé teszik, hogy az OLAF vizsgálók a vizsgálattal érintett helyiségbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre a pénzügyőrökkel együtt bejussanak. Továbbá a pénzügyőrök helyszínbiztosítással támogatják a vizsgálat zavartalan lefolytatását, így az OLAF ellenőrök hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz és védelmet kapnak a tettleges ellenszegüléssel szemben.
Varga Judit közben a Facebook oldalán írt arról, hogy miután lezárult egy több hónapos, nehéz, de konstruktív egyeztetési folyamat a magyar kormány és az Európai Bizottság között, a következő hetekben és hónapokban a vállalások megvalósítására és végrehajtására fognak koncentrálni. Ezért benyújtotta az első törvénycsomagot, amely az OLAF-fal (Európai Csalás Elleni Hivatal) való együttműködéssel kapcsolatos, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogszabályokat módosítja. – Magyarország eddig sem veszített uniós forrásokat, és a Bizottság vasárnapi döntése alapján ez a veszély nem is fenyeget. Amennyiben a magyar kormány a vállalásokat teljesíti, a kondicionalitási eljárás még az év vége előtt lezárul – írta az igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy a Bizottsággal való megegyezés megnyitotta az utat az újjáépítési alap és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt is. Menetrend szerint ezek az év vége előtt lezárulnak, így Magyarország forrásvesztés nélkül léphet 2023-ba.
Mint ismert, vasárnap jelentették be, hogy az uniós kohéziós források 65 százalékának felfüggesztését javasolja a tagállamoknak az Európai Bizottság. Ez 7,5 milliárd eurót, mintegy 3000 milliárd forintot jelent. A kormánynak két hónapja van arra, hogy a beígért reformokat végrehajtsa.
