17 ezer 500 eurós jóvátételt ítélt meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága annak az iráni férfinak és kisfiának, akiket 17 hónapon át tartottak fogva a magyar-szerb határon kialakított tranzitzónában, mire menedékjogot kaptak Magyarországon. Utóbbit alapos okkal, hiszen ügyvédjük elmondása szerint keresztény hitre tért emberekről van szó, akik az iráni politikai rendszerrel sem értettek egyet, így veszély fenyegette őket hazájukban. A gyermek két születésnapját ünnepelte a szögesdrót mögött, a magyar-szerb határon kialakított zárt tábort ezalatt egyáltalán nem hagyhatta el a család.
– A tranzitzónákat csak akkor zárta be a kormány, és az ott fogva tartott menedékkérőket, családokat és gyerekeket azután engedték szabadon, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 májusában kimondta a tranzitzónás fogvatartás jogellenességét – idézte fel közleményében a Helsinki Bizottság. Előtte öt éven át gyakorlatilag csak a bent lehetett menedékjogot kérni Magyarországon. – Ezek embertelen konténerbörtönök voltak szögesdrót kerítéssel, fegyveresekkel és őrkutyákkal. Nyáron az elképesztő hőség, télen a hideg tovább keserítette az ott élők életét. Gyakran előfordult az is, hogy a férfiaknak napokon át nem adtak ételt, és ahhoz, hogy újra ehessenek, a Magyar Helsinki Bizottságnak kellett közbenjárni a strasbourgi bíróságnál – számolt be a szervezet. Az általuk képviselt menedékkérők közül már tizedik esetben ítélt meg kártérítést az Emberi Jogok Európai Bírósága a tranzitzónában töltött hónapok miatt.
A tizedik esetben a bíróság 17 500 euró jóvátételt is megítélt a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek, egy iráni férfinak és kisfiának, akik 17 hónapot töltöttek a tranzitzónában. Az apa azért menekült el 9 éves gyermekével a hazájából, mert ott vallási és politikai okból is üldözés fenyegette – mondta a Magyar Hangnak Pohárnok Barbara, a Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte őket. A férfi és kisfia ugyanis áttértek a keresztény hitre és az iráni politikai rendszerrel sem értenek egyet – mindkettő súlyos, életveszélyes fenyegetést jelentett számukra Iránban. Végül menedéket kaptak Magyarországon, előtte azonban 17 hónapot töltöttek a tranzitzónában.
A strasbourgi bírósát így összesen már tíz ítéletben állapította meg, hogy a Helsinki Bizottság ügyfelei, kisgyerekes családok és sérülékeny felnőttek tranzitzónában történő elhelyezése fogvatartásnak minősült, és jogellenes volt. Közülük mindenkivel kapcsolatban van a Helsinki Bizottság, egy részük Magyarországon kapott menedéket. – Több ügyfelünk van, akik azóta kiszabadultak, de azóta sem sikerült feldolgozniuk a sok hónapon át tartó bezártságot, embertelen körülményeket, sokan közülük azóta is pszichológushoz járnak és gyógyszereket kapnak – számolt be az ügyvéd. Az iráni apa és kisfia esetében ez az állapot 17 hónapig tartott, a gyermek két születésnapját ünnepelte a szögesdróttal körülvett, fegyveresek által őrzött tranzitzónában. Először meg sem vizsgálták érdemben a menedékkérelmüket arra hivatkozva, hogy biztonságos harmadik országból, Szerbiából léptek be Magyarországra, majd ki is utasították őket, először Szerbiába, aztán a származási országukba, Iránba. Időközben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy ez a gyakorlat uniós jogba ütközött, a Helsinki Bizottság pedig fellebbezett a kiutasítás ellen. A menedékkérőket a menedékkérelem elbírálása során és a kiutasítási eljárás alatt is a tranzitzónában tartották fogva.
Pohárnok Barbara elmondása szerint ügyfele és kisfia küszködnek a 17 hónapnyi bezártság emlékével, ettől függetlenül szeretnek Magyarországon élni. Az apa munkahelyet talált, gyermeke iskolába jár. – Megszerették Magyarországot az emberek miatt. Sok barátot és támogatót találtak, hálásak azoknak, akik a tranzitzónában töltött idő alatt segítették őket, így a Helsinki Bizottságnak, segélyszervezetek, egyházak munkatársainak. A történtek ellenére hálásak Magyarországnak is, amiért védelmet kaptak itt. Mélyen hívő emberekről van szó, nekem azt mondták, a hitük is segítette őket –mesélte az ügyvéd.
Az azóta felszámolt tranzitzónában elmondása szerint általában olyan menedékkérőket tartottak fogva, akik súlyos okból kényszerültek elhagyni a hazájukat. A biztonságos harmadik országról szóló érvelés Pohárnok Barbara szerint azért nem áll meg, mert a menedékkérők útvonalán fekvő országok, köztük Szerbia is, a láncvisszaküldés gyakorlatát folytatták, vagyis többnyire nem vizsgálták érdemben a menedékkérelmeket, ezért megvolt a veszélye, hogy végül a származási országukba fogják kiutasítani a menedékkérőket. Az Európai Unió Bírósága, de az Emberi Jogok Európai Bíróságának több ítélete is kimondta, hogy a menedékkérelmeket nem lehet pusztán erre hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
