Megmagyarázta Szijjártó Péter, miért nem támogatták az orosz erőszakot elítélő uniós határozatot

Megmagyarázta Szijjártó Péter, miért nem támogatták az orosz erőszakot elítélő uniós határozatot

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a dél-koreai Doosan elektromos autóipari beszállító vállalat beruházásbejelentésén Budapesten, a minisztériumban 2020. október 30-án. A Tatabánya melletti gyár építését a kormány vissza nem térítendő támogatással segíti. Ennek összegéről a kormány, a vállalat és az Európai Bizottság között még zajlanak a tárgyalások. A vállalat első százmillió euróból megvalósuló tatabányai gyárát 15 millió euróval támogatták. MTI/Mónus Márton

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A nyilatkozat nélkülünk is elkészült, tehát semmi jelentősége nem volt annak, hogy Magyarország nem csatlakozott hozzá – így fogalmazott az Indexnek adott interjújában Szijjártó Péter arról, hogy Magyarország egyedüliként nem írta alá az orosz tüntetéseken alkalmazott erőszakot elítélő uniós dokumentumot. A külügyminiszter szerint „ha minden nap, mindenfajta nyilatkozatban elítélünk naponta 6-8 eseményt a világban, akkor egy idő után senki sem fog ránk figyelni”. Márpedig szerinte az Európai Uniónak figyelnie kell arra, hogy a szavának súlya legyen.

Azt is hozzátette, hogy a gyülekezés, a véleménynyilvánítás szabadságát illetően az álláspontjuk határozott: ezeket szent, és sérthetetlen jogoknak tartják. 

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a kormány nem helyezett nyomás alá semmilyen magyar hatóságot, hogy engedélyezze az orosz vagy a kínai vakcinát. – Most rendkívüli helyzet van. Eddig a mi nemzeti hatóságunk esetében az volt az eljárás, hogy alapvetően Brüsszel döntött, ők meg tudomásul vették. Most viszont a nemzeti hatóságok is döntési helyzetbe kerültek, hiszen a vészhelyzeti engedélyt ők adhatják ki – mondta.

Hosszan beszélt arról is, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyének kiadása után megnyílt a lehetőség a kínai Sinopharm által gyártott oltóanyag megvásárlására és a szerződést is aláírták pénteken. Ennek értelmében hazánk két és fél millió ember beoltását lehetővé tevő, ötmillió adag oltóanyagot vásárol a kínai vállalattól, a szállítás négy szakaszban, négy hónap alatt valósul meg. Felidézte, hogy még karácsonykor beszélt „két jó barátjával”, Bahrein és az Emirátusok külügyminiszterével. Mindketten megkapták a kínai vakcinát és országaikban is ezt a készítményt használják. Szerbiában már több mint 300 ezer embert oltottak be vele, köztük sok magyart is a Vajdaságban. – Szóval ne csináljunk úgy, mintha mi lennénk a pionírok a kínai vakcinával kapcsolatban – fogalmazott.

A külügyminiszter is bírálta az uniós vakcinabeszerzést, amellyel ugyan most nincs idő foglalkozni, „de ha végre megoldódott a helyzet, ezzel el kell számolni”. Teljes nonszensznek nevezte ugyanis, hogy egy európai gyártó, akit az Unió támogatott és priorizált, több vakcinát ad el az Egyesült Államokba, Nagy Britanniába és Izraelbe, mint Európába.