Műkincseket kölcsönöznek, hogy tetszetős legyen a minisztériumi környezet

Műkincseket kölcsönöznek, hogy tetszetős legyen a minisztériumi környezet

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár (Fotó: Fekete Péter Facebook-oldala)

Fotó: Hartyanyi Norbert

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyebek mellett Egry József és Czóbel Béla festményeit is kikölcsönözte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Műcsarnoktól. Többek között ez derült ki a minisztériumoknak benyújtott közérdekűadat-igénylésünkből.

Kutakodásunk apropóját Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár „hóbortja” szolgáltatta, akiről éppen a magyar kultúra napja alkalmából derült ki, hogy szokása közgyűjtemények tárgyait leemelni polcokról, majd azokat egy másik múzeumban bemutatni. Az egykori cirkuszigazgató performansza januárban azért kapott nagy figyelmet, mert a tárgyleemelésért a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) korábbi igazgatója, a NER-es kultúrharc áldozatául esett Prőhle Gergely kedélyesen megfeddte az államtitkárt a budapesti Esterházy Péter és Gitta Könyvtár átadóünnepségén.

Fekete Péter ugyanis a könyvtárban tartott beszéde közben egy olyan futball-labdát vett elő, amelyet amúgy a Petőfi Irodalmi Múzeumban őriznek. A tárgyat azt követően katalogizálták, hogy valaki elvitte a PIM által rendezett megemlékezésre Esterházy Péter halálakor. „Számmal, múzeumi tárgyként a Petőfi Irodalmi Múzeumba bevételezték ezt a tárgyat… ...én megengedtem magamnak, hogy egy ilyen tárgyat hozzak kulturális kincsként magammal erre az eseményre” – mondta az avatón Fekete. A 444.hu-n bemutatott videó szerint erre reagált az átadóünnepség házigazdajáként Prőhle Gergely akként, hogy „Ugye volt idő, amikor én a Petőfi Irodalmi Múzeumból sok mindent elhozhattam volna. Nem tettem. Remélem, vissza is viszed ezt a labdát, kedves Péter!” – jegyezte meg némi mosollyal az arcán.

Adatigénylésünk nyomán kiderült, hogy az Emminél különösen a Műcsarnok gyűjteményét kedvelik, hiszen 10 alkotását is kölcsönvett tárgyként kezeli a tárca. Egyebek mellett Mednyánszky László Tátrai táj című festményét, Egry József Badacsony, illetve a Balaton című képét, Bernáth Aurél Balatoni táj rózsás házzal című alkotását, Czóbel Béla Csendélet pöttyös kannával című képét, valamint Szőnyi István Cirkusz című festményét is kikölcsönözték. Bár kérdeztük, nem közölték, milyen céllal használják a műalkotásokat.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium is számos műtárgyat kezel. Ezek a minisztérium épü-leteinek, külképviseleteinek, rezidenciáinak reprezentatív célú díszítését szolgálják. A Szépművészeti Múzeumból 127 különböző alkotást kölcsönöztek, jellemzően festményeket, témájukat tekintve pedig tájképeket, csendéleteket. Az alkotók között mások mellett Szinnyei Merse Pál, Czóbel, Egry és Mednyánszky László alkotásait is megtalálni.

A többi minisztérium azt állította, nem tartanak nyilván kölcsönzött műalkotásokat. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hozzájuk tartozó épületekben, intézményekben ne lehetnének kölcsönzött tárgyak.

A Miniszterelnökségnek helyt adó felújított karmelita kolostorban is vannak ilyen képek és más tárgyak – erről különben a felújítás utáni sajtóbejáráson számoltak be. Ez úgy lehetséges, hogy egy állami társaság, a Várkapitányság Nonprofi t Zrt. felel a budai Vár állami tulajdonú ingatlanjaiért és a különböző beruházásokért, így ez a társaság intézi a kölcsönzéseket is. Ezért a Várkapitányságnak is nyújtottunk be közérdekűadat-igénylést. A társaság azonban előbb 15 napot kért az adatok kiadására, majd később azt írta: tekintsük tárgytalannak a válaszukat. Ezzel párhuzamosan pedig eszükbe jutott, hogy meghosszabbítják 45 nappal az adatok kiadásának határidejét az egészségügyi veszélyhelyzetre hivatkozva... Emiatt egyelőre nem ismerjük a többek között a miniszterelnök munkahelyének is otthont adó egykori kolostor díszítésre használt műtárgyak aktuális listáját.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/13. számában jelent meg március 25-én.