„Az a cél, hogy jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jegyen jövőre” – mondta a kormányinfón Gulyás Gergely miniszter hozzátéve: a kormány azt szeretné, ha több éves megállapodást kötnének a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Az is cél – folytatta –, hogy a minimálbért a bruttó átlagkeresethez kössék. A minimálbér (és a garantált bérminimum) esetében a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk, a kormány ebben csak tárgyaló fél, és elfogadja az alkut – tette hozzá.
Ez utóbbi egyébként régóta bevett gyakorlat, hiszen itt nagyrészt a cégek, vállalatok teljesítőképességétől és lehetőségeitől függ, hogy mekkora béremelést adnak a dolgozóknak, akik persze mindig jelentősebb emelést szeretnének. Arról viszont Gulyás Gergely nem beszélt, hogy a megállapodás érdekében milyen adó- vagy járulékkedvezményeket hajlandó biztosítani a kabinet a munkaadóknak. Ez ugyanis jelentősen kitolhatná a vállalatok mozgásterét, lehetőségeit. A gyors megállapodást egyébként jelentősen gátolhatja, hogy csak a novemberi amerikai elnökválasztás után lesz magyar költségvetés, amiből kiderülhetnek a 2025-ös tervek, és látni lehetne az adó- és járulékváltozásokat is. Ennek hiányában nehéz kalkulálniuk a cégeknek. A kormány ugyanakkor egy több éves alkuval jól járhat, hiszen így a 2026-os választások előtt nem kellene a béremelés kérdéseivel foglalkoznia.
Gulyás Gergely a kormányinfón elmondta, hogy az eddig tervezett szakmunkáshitel helyett munkáshitelt vezetne be a kormány, amely segítené „egyszerű, gyors és kedvezményes” kölcsönhöz jutni azokat a fiatalokat, akik már 17-18 évesen dolgoznak, és nem áll számukra rendelkezésre a diákhitel. Ezt a következő, vagy az azutáni kormányülésen szeretnék megtárgyalni, és „január elsejével be fogjuk vezetni” – tette hozzá.
Kiderült a kormányinfón az is, hogy a kormány mandátumot adott Bóka János miniszternek az Európai Bizottsággal való tárgyalásra a Magyarországot a migrációs jogszabályok és uniós előírások megsértése miatt elmarasztaló döntés ügyében. Gulyás Gergely azt mondta, hogy a 2016-os, egyébként érvénytelen népszavazás értelmében nem fogják az országot migránsok befogadására kényszeríteni. A kormány az Európai Bizottságtól a határvédelem költségét szeretné megkapni, ezért akár perre is mennek majd – tette hozzá.
