Népszava: kiakadtak a német cégek az Orbánék által elfogadott törvényen
Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. június 15-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A Magyarországon működő német cégek körében is felháborodást keltett a kormánytöbbség és a Jobbik által kedden elfogadott törvény, amely összemossa a homoszexualitást a pedofilokkal. Több német multi vezetése fontolgat lépéseket válaszképpen – értesült a Népszava.

A lap egy német forrása szerint „Orbán Viktornak tudnia kell, hogy egy ilyen törvény ma mennyire kiveri a biztosítékot Németországban, nem csak a politikusok, de a gazdaság vezetőinek körében is”. A törvény elfogadása ronthatja a potenciális német beruházókban a Magyarország-képet, persze az is tény, hogy az elmúlt évek negatív tendenciái ellenére a jogállamiságot tekintve, a német cégek beruházási kedve nem csökkent – tette hozzá a Népszava.

A Deutsche Telekom egyik magyar leányvállalata, a Deutsche Telekom IT Solutions már kedden közleményben reagált a szavazásra. Mint három nyelvű Facebook-bejegyzésükben írták, ők a Deutsche Telekom csoport részeként büszkék a vállalati kultúrájukra, ami „összeköti és egyesíti a különböző kultúrákat, támogatja a sokszínűséget a szervezet minden szintjén. Mint munkaadó, elkötelezettek vagyunk az esélyegyenlőség mellett, munkavállalóinkkal kapcsolatos folyamataink mentesek bármiféle diszkriminációtól. Kultúránk része, hogy támogatjuk a különböző vélemények, ötletek szabadságát. Örülünk, hogy cégünknél kollégáink bőrszíntől, nemtől, nemi identitástól, szexuális orientációtól, vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül elfogadásban részesülnek” – írták.

A „pedofiltörvényt”, a vári lakások eladását és a Fudan alapítványát is megszavazta a fideszes többség
Magyar Hang

A „pedofiltörvényt”, a vári lakások eladását és a Fudan alapítványát is megszavazta a fideszes többség

Az ellenzéki pártok a Jobbik kivételével nem vettek részt a parlamenti ülésen.

A lap idézi egyébként Rácz Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét, aki közösségi oldalán összehasonlította a magyar törvényt egy 2013-as orosz jogszabállyal, és arra a következtetésre jutott, hogy a „magyar szabályozás lényegesen szigorúbb (!), mint az orosz”.