Át kell gondolni az Oroszország elleni szankciós politikát – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója szombaton a Somogy megyei Kötcsén, a Polgári Magyarországért Alapítvány Polgári Piknik elnevezésű rendezvényének helyet adó Dobozy kúria előtt újságíróknak.
Az MTI beszámolója szerint hozzátette: a szankciókkal „az oroszokat nem sikerült térdre kényszeríteni, Európa viszont egyre inkább térdre kényszerül”; elszabaduló energiaárak, soha nem látott infláció sújtja Európa valamennyi országát.
Emlékeztetett: amikor „az orosz agresszió elindult, Brüsszelben az a döntés született, hogy Európa szankciók bevezetésével tervezi megállítani őket, (...) és a szankciók kevésbé fognak fájni Európának, mint Oroszországnak”. Eltelt fél év, a szankciókat erre az időre határozta meg az EU, így az őszi politikai szezon arról is fog szólni, hogy értékelni kell azokat – mondta.
Ez után újra arról győzködte az újságírókat, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen a háború nem ért véget.
Abszurd elképzelésnek nevezte, hogy az energetika területén működőképesen lehet bevezetni szankciókat Oroszország ellen, a szakirodalom szerint ugyanis a szankciókat egy nagy szereplő vezet be egy kis szereplővel szemben. „A helyzet ennek ellenkezője: Oroszoroszág energetikai értelemben óriás, Európa pedig törpe”.
A szankciós politikát tehát át kell gondolni – mondta, és megerősítette, a magyar kormány kitart amellett, hogy a „legsérülékenyebb társadalmi csoportokat, alacsony keresetűeket, nyugdíjasokat, nagycsaládosokat szeretné megvédeni a következő időszakban”.
Orbán Balázs arra a kérdésre, hogy a magyar állam kellően megbecsüli-e a pedagógusokat, azt mondta: azon dolgoznak, (...) hogy az ország teherbíró képességétől függően minél inkább megbecsüljék a pedagógusokat „anyagi értelemben is”. (Úgy tűnik, nem dolgoznak ezen elég gyorsan, mert a tanárok a tanév kezdete óta polgári engedetlenségi akciókat indítottak, az ezt érintő kormányzati fenyegetések hatására pedig a két nagy szakszervezet gördülő sztrájk szervezését tanácsolja a pedagógusoknak – a szerk.) Orbán Balázs egyébként munkajogi kérdésnek nevezte azt, hogy a polgári engedetlenséget tanúsító pedagógusokat el kell-e bocsátani. „Az állam a jogszabályok betartására tudja felkérni a pedagógusokat; nincs ilyen szándék, de ha a jogszabályok mást nem tesznek lehetővé, akkor ez elkerülhetetlen” – közölte.
Újabb kérdésre azt válaszolta: az Európai Helyreállítási Alap forrásairól szóló tárgyasok konstruktív légkörben zajlanak. „Sikerült a meglévő ideológiai különbségeket leválasztani a tárgyalásokról, továbbra is optimisták vagyunk”.
A korrupciós hivatal létrehozásával kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: Brüsszel és a magyar kormány folyamatosan vizsgálja az európai uniós pénzek elosztásának működését. Ebben nem lehet vitánk Brüsszellel, mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy az uniós pénzek felhasználása minél átláthatóbb legyen – hangsúlyozta. Jelezte: az ezzel kapcsolatos javaslatokat a magyar kormány be fogja fogadni.
Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő újságíróknak azt mondta, Magyarország és az Európai Bizottság a megegyezés felé mutató tárgyalásokat folytat a helyreállítási alap forrásainak felhasználásáról. Közölte: a bizottság képviselői részéről nem merült fel, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséghez.
„Soha semmi takargatnivalónk nem volt az uniós pénzek felhasználását illetően” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az egy ajánlattal folytatott közbeszerzési eljárások aránya Magyarországon az Európai Unió átlaga alatt van.
Orbán Balázs illetve Deutsch Tamás nyilatkozatát árnyalják a Párbeszéd politikusa, Jávor Benedek által minap közzétett információk, miszerint 3500 milliárd forintnyi EU-forrás kifizetését függesztené fel az Európai Bizottság. Brüsszel számos kifogásáról ITT olvashatnak bővebben.
