Többek között a 2010 utáni Orbán-kormányok első oktatásért felelős minisztere, Réthelyi Miklós is aláírta a pedagógusokat támogató nyilatkozatot, amelyet a kezdeményezők megkeresésére a Válasz Online hozott nyilvánosságra. A jövő heti tanársztrájk elé időzített, pedagógusok melletti, az őket sújtani hivatott bosszútörvény elleni kiállás aláírói volt miniszterek, államtitkárok, tudósok, értelmiségiek.
„Nem részleteiben, teljes egészében kell nemet mondanunk a pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezetre és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokra: e jogszabályok szelleme, a bennük megnyilatkozó szándék elfogadhatatlan” – szögezték le a nyílt levél aláírói. Mint fogalmaztak, a döntéshozók a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával büntetik a hivatásuk méltóságáért küzdő tanítókat és tanárokat. Igazolhatatlan eljárásukat a bosszú szándéka vezérli. „A tervezett kényszerintézkedések lehetővé teszik a túlterhelt és más szellemi foglalkozásokhoz képest szégyenletesen alulfizetett pedagógusok munkaidejének növelését, fokozzák munkahelyi kiszolgáltatottságukat, csorbítják jogaikat. Ezek a rendszabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tanárhiány ellensúlyozására alkalmatlanok, éppen ellenkezőleg, a pálya elhagyására késztetik az érintetteket és elriasztják a fiatalokat a tanári hivatástól” – tették hozzá.
Szerintük a nevelőtestületek szakmai önállóságának korlátozása újabb lépés a kívánatossal épp ellenkező irányba. „A túlközpontosított intézményrendszer, a teljesíthetetlen mennyiségű, korszerűtlen tananyag, a tantervvel és tanmenettel kapcsolatos merev előírások, a pedagógusok teljesítményének mérésére kieszelt életidegen és megalázó módszerek lehetetlenné teszik a korszerű – interaktív, differenciált, személy- és problémaközpontú – oktatási-nevelési módszerek alkalmazását. A következmények nem csak a pedagógusokat sújtják: tovább rontják a tanulók esélyét, hogy az iskolában hozzájussanak a sikeres helytálláshoz kellő tudáshoz. És nem csak a kormányzatot terheli értük felelősség: osztozik benne a magyar értelmiség, amely nem emeli fel a szavát az iskola védelmében” – fogalmaztak.
Azt írták, hogy aki az ország jövőjét, utódaink boldogulását a szívén viseli, annak most ki kell állnia a pedagógusok mellett. „Támogassuk küzdelmüket és tegyük világossá, hogy a megrendszabályozásukra és megfélemlítésükre hozott intézkedésekkel a kormány nem érhet célt! Elkapkodott, erőszakos reformok helyett a közoktatás tartalmának és intézményrendszerének körültekintő újragondolását kívánjuk, az érintettek érdemi közreműködésével. Meggyőződésünk, hogy a kibontakozás lehetetlen a közoktatásban dolgozók bérének azonnali emelése, munkakörülményeik javítása, terheik csökkentése nélkül. Támogatjuk a pedagógusok jogos követeléseit: közalkalmazotti státuszuk megerősítését, a sztrájkhoz és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogaik tiszteletben tartását” – írták.
A nyílt levél aláírói Ángyán József agrárpolitikus, korábbi államtitkár, Bálint Csanád régész, az MTA tagja, Béres Tamás teológus, egyetemi tanár, Bod Péter Ákos egyetemi tanár, korábbi ipari miniszter, Csaba László közgazdász, az MTA tagja, Dávidházi Péter irodalomtörténész, az MTA tagja, Elek István közíró, Falus András immunológus, az MTA tagja, Gyarmathy Éva pszichológus, egyetemi tanár, Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár, Heidl György filozófiatörténész, egyetemi tanár, Jeszenszky Géza egyetemi magántanár, korábbi miniszter, Jordán Ferenc biológus, Kelevéz Ágnes irodalomtörténész, Kenesei István nyelvész, az MTA tagja, Kertesi Gábor közgazdász, Kertész János fizikus, az MTA tagja, Knausz Imre pedagógiai szakértő, Lányi András író, Pritz Pál történész, Réthelyi Miklós kutatóorvos, professor emeritus, Romsics Ignác történész, az MTA tagja, Rudas Tamás szociológus, professor emeritus, Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, korábbi államtitkár, Vajda Mihály filozófus, az MTA tagja és Vajda Zsuzsanna pszichológus, professor emerita.
