Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás. A kevésbé súlyos eseteket már nem tudják azonosítani – számolt be az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője. Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus és Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa az InfoRádió Aréna című műsorának volt vendége péntek este.
A műsorban többek között arról ejtett szót Röst Gergely, hogy jelenleg a járvány előrejelzése az egyik legnehezebb kérdés, az elmúlt hetek megnövekedett esetszámaival ugyanis nem tartott lépést a tesztelések száma. Így a naponta jelentett adatok nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak. Ha nő a napi pozitív esetek aránya azonos tesztelési szám mellett, abból ugyan arra gondolhatunk, hogy egyre több fertőzött van, azonban nem lehet pontosan következtetni a valós fertőzöttségi növekedésre, mert az nem áll egyértelmű kapcsolatban a pozitivitási aránnyal. Szemléltető példát is hozott: ha például 8 ezer tesztből 800 pozitív lesz, abból még arra sem lehet következtetni, hogy 10 ezer teszt esetén ugyancsak 800, vagy 1000, esetleg 1200 pozitív mintavétel lenne várható.
Oroszi Beatrix – aki egyben a Semmelweis Egyetem munkatársa – ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: van egy nagyon téves feltételezés, mely szerint azért van több pozitív esetünk, mert többet tesztelünk. Önmagában ez akkor lenne igaz – hogy pusztán a tesztelés miatt van több eset, miközben a járványügyi helyzet változatlan –, ha a pozitivitás ennek megfelelően csökkenne. A probléma viszont azzal van, ha a valóságban nő az esetszám, akkor a tesztelés limitje, felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglevő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni – magyarázta az orvos-epidemiológus.
„A probléma az, hogy ha úgy nő az esetszám a valóságban, hogy nem tudjuk detektálni a tesztekkel, akkor a tesztelés limitje, a felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglévő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni. Az adataink azt húzzák alá, hogy nem tudjuk a mostani tesztelési kapacitásunkkal az összes esetet detektálni, hanem csak ennek egy részét. Tehát menne még följebb az a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, annak pedig a szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy hét vagy egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem azért, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát” – jelentette ki Oroszi.
„Amit látunk a járványgörbén az az, hogy az érintettek kormegoszlása megváltozik” – tette hozzá. Azaz minél inkább azt látjuk a járványgörbén, hogy egyre nő az azonosított páciensek átlagéletkora, az annál inkább azt jelenti, hogy a kevésbé súlyos eseteket nem tudjuk már azonosítani, csak a legsúlyosabbakat. „Ebből az eltolódásból sajnos az is következik, hogy a súlyos lefolyású esetek számának növekedését is látni fogjuk az elkövetkezendő napokban” – zárta gondolatait az orvos-epidemiológus.
