Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás. A kevésbé súlyos eseteket már nem tudják azonosítani – számolt be az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője. Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus és Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa az InfoRádió Aréna című műsorának volt vendége péntek este.
A műsorban többek között arról ejtett szót Röst Gergely, hogy jelenleg a járvány előrejelzése az egyik legnehezebb kérdés, az elmúlt hetek megnövekedett esetszámaival ugyanis nem tartott lépést a tesztelések száma. Így a naponta jelentett adatok nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak. Ha nő a napi pozitív esetek aránya azonos tesztelési szám mellett, abból ugyan arra gondolhatunk, hogy egyre több fertőzött van, azonban nem lehet pontosan következtetni a valós fertőzöttségi növekedésre, mert az nem áll egyértelmű kapcsolatban a pozitivitási aránnyal. Szemléltető példát is hozott: ha például 8 ezer tesztből 800 pozitív lesz, abból még arra sem lehet következtetni, hogy 10 ezer teszt esetén ugyancsak 800, vagy 1000, esetleg 1200 pozitív mintavétel lenne várható.
Feleannyit teszteltünk, mint az erősen fertőzött Franciaország és dupla annyit, mint az eminens lengyelek
Összevetettük az elmúlt 14 nap magyarországi tesztelési számait néhány környező és más európai országéval.
Oroszi Beatrix – aki egyben a Semmelweis Egyetem munkatársa – ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: van egy nagyon téves feltételezés, mely szerint azért van több pozitív esetünk, mert többet tesztelünk. Önmagában ez akkor lenne igaz – hogy pusztán a tesztelés miatt van több eset, miközben a járványügyi helyzet változatlan –, ha a pozitivitás ennek megfelelően csökkenne. A probléma viszont azzal van, ha a valóságban nő az esetszám, akkor a tesztelés limitje, felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglevő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni – magyarázta az orvos-epidemiológus.
„A probléma az, hogy ha úgy nő az esetszám a valóságban, hogy nem tudjuk detektálni a tesztekkel, akkor a tesztelés limitje, a felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglévő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni. Az adataink azt húzzák alá, hogy nem tudjuk a mostani tesztelési kapacitásunkkal az összes esetet detektálni, hanem csak ennek egy részét. Tehát menne még följebb az a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, annak pedig a szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy hét vagy egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem azért, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát” – jelentette ki Oroszi.
„Amit látunk a járványgörbén az az, hogy az érintettek kormegoszlása megváltozik” – tette hozzá. Azaz minél inkább azt látjuk a járványgörbén, hogy egyre nő az azonosított páciensek átlagéletkora, az annál inkább azt jelenti, hogy a kevésbé súlyos eseteket nem tudjuk már azonosítani, csak a legsúlyosabbakat. „Ebből az eltolódásból sajnos az is következik, hogy a súlyos lefolyású esetek számának növekedését is látni fogjuk az elkövetkezendő napokban” – zárta gondolatait az orvos-epidemiológus.
