A Budapesti és Kereskedelmi Iparkamara (BKIK) és a hozzá csatlakozó tíz vállalkozói érdekképviselet ismét arra kéri a törvényalkotót, hogy törölje el a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) 2021-től hatályos szigorítását, és helyette tárgyalja a széles körű szakmai vita során létrejött újraszabályozási javaslatot. A fővárosi kamara hét pontban foglalta össze, miként változtatnának a szabályozáson.
A szervezet elnöke, Nagy Elek levélben kérte Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét: járjon el az MKIK alapszabálya szerint és hívja össze a szervezet elnökségét, hogy határozatot hozzanak a kata szabályozásának ügyében. Az elnök szerint ezt Parragh László elmulasztotta, és ezzel megsértette az alapszabályt.
Megkeresésünkre az MKIK elnöke elmondta, az MKIK tavaly decemberben és idén márciusban is kikérte a területi kamarák véleményét, idén október 12-én pedig videókonferencián egyeztetettek az elnökséggel a témában, amelyen Nagy Elek is résztvett.
Kérdésünkre kifejtette, egyébként sem támogatja a BKIK által megfogalmazott 7+1 pontból álló csomagot. Számításai szerint ugyanis a mintegy 400 ezer katázó vállalkozó háromnegyedét, azaz 300 ezer vállalkozást nem érinti a jövő január elsején életbe lépő változtatás. Az ügyben készített felmérésük pedig azt mutatta, a középmezőnybe számító katások, akiknek éves bevétele 6-10 millió forint közötti, a BKIK javaslata elfogadása esetén több adót fizetnének, mint a parlament által megszavazott változat szerint.
Parragh László arról is beszélt, megállapodtak a Pénzügyminisztériummal, hogy a jövő év első felében monitorozzák a rendszert, és amennyiben szükséges, akkor a tapasztalatok ismeretében kezdeményezik a jogszabály módosítását.
A csütörtökön, az MKIK irodájának otthont adó Bankcenter előtti konfliktusról is megkérdeztük az elnököt. Arról a tiltakozásról van szó, amelynek során az aHang nevű civil szervezet petíciót szeretett volna átadni neki, amelyben az álláskeresési járadékra való jogosultság meghosszabbítását kérik, és amelynek során konflikusba keveredtek az aktivisták a biztonsági szolgálattal, amikor az épület falára akarták ragasztani a bajban lévő munkanélküliek üzeneteit. Parragh László ezzel kapcsolatosan elmondta, az akció szervezője, Hajdú Gergő kampányigazgató kereste meg azzal, hogy több kormánytagnak benyújtottak petíciót, amelyben az álláskeresési járadék idejének háromról hat hónapra emelését kérték. Ehhez aláírásokat is gyűjtöttek, és ezt szeretnék átadni, hogy a kormányhoz közel álló emberként azt támogassa. Abban maradtak, hogy az MKIK küldöttgyűlését követően, jövő szerdán tudja őket fogadni szakmai háttérbeszélgetés keretében. Ennek tudatában egyértelmű provokációnak tartja, hogy előzetes bejelentés nélkül jelentek meg az MKIK irodája előtt a tiltakozók, éppen akkor, amikor a küldöttgyűlés zajlott.
Felvetésünkre, hogy ennek ellenére akár át is vehette volna a petíciót, elmondta, valóban, de ennek objektív akadálya volt, hogy a küldöttgyűlést nem az MKIK épületében tartották, hanem arra – a járványügyi szabályok, azaz a kívánatos távolság betartása érdekében – a Várkert Bazárban került sor.
Kérdésünkre arról is beszélt az elnök, hogy egyébként sem támogatja az Európában legrövidebb ideig járó álláskeresési járadék jogosultságának három hónapról hat hónapra történő emelését, mert még nincs olyan munkaerőpiaci nyomás, amely ezt indokolná. Amennyiben jelentősen nőne a munkanélküliség, úgy érdemes lenne megfontolni a változtatást, a jelen szituációban azonban ezt nem tartaná jó ötletnek, mert nem ösztönözné kellőképpen a munkába állást.
