Nagyon valószínűnek tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, hogy sztrájkkal kell kezdeniük a jövő tanévet. Az új kormány megalakulásáig ugyan felfüggesztették a különféle tiltakozó akciókat, de a problémák nem szűntek meg.
Egyelőre bizonytalan, hogy kivel és mikor tárgyalhatnak a pedagógus szakszervezetek a sztrájkkövetelésekről, ehhez meg kell alakulnia az új kormánynak, és többek között annak is ki kell derülnie, hogy melyik minisztérium felel majd az oktatásért. A két szakszervezet – a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – közös sztrájkbizottságának működését az új kormány megalakulásáig felfüggesztették, ekkorra viszont szinte vége lesz a szorgalmi időszaknak a közoktatásban.
Nagy Erzsébet, a PDSZ elnöke a Magyar Hang megkeresésére elmondta, hogy a sztrájkoló pedagógusoknak nem feltétlenül szegi majd kedvét, hogy a választáson ismét jelentős győzelmet aratott a Fidesz-KDNP, amely hosszú évek óta nem változtatott az oktatáspolitikáján. – Érkeznek hozzánk visszajelzések, amelyek arról szólnak, hogy mi, pedagógusok semmit sem tudunk tenni, mert újra megkapták a kétharmados felhatalmazást, és nem fognak változtatni a magatartásukon. De amikor rákérdezünk, hogy abba kell-e hagynia a PDSZ-nek a tiltakozások szervezését, a válasz az, hogy „dehogyis” – mesélte. A legtöbben szerinte attól tartanak, hogy kevesebben lesznek, mindenki kérdőn néz a többiekre, hogy lesznek-e társai. Ezeket a félelmeket szeretné az érdekképviselet eloszlatni. – Meggyőződésem, hogy a Fidesz-szavazók közül is sokan látják a problémákat, különben nem lett volna ekkora támogatottsága az ügyünknek. Ne gondoljuk, hogy aki a Fideszre szavazott, arra szavazott, hogy az oktatásban ne kellene történnie valaminek – mondta.
A szakszervezeti vezető szerint egyetértenek a miniszterelnökkel abban, hogy növelni kell a pedagógusok megbecsülését, csak ennek a mértékével és az időpontjával van vitájuk, meglátásuk szerint ugyanis sokkal korábban és nagyobb mértékben kell a béreket emelni. – Sürgős lépésekre van szükség, nem tíz százalékokra, különben a tények fogják bizonyítani, hogy ez a politika rossz – szögezte le. Mint mondta, ez már ősszel nyilvánvaló lesz, hiszen újabb pedagógusok mennek nyugdíjba idén is, miközben továbbra sem érkezik kellő számú utánpótlás. – Úgy kell megkezdeni a jövő tanévet, hogy nem lesz kellő létszám az intézményekben. Szakos ellátottságról már régen nem beszélhetünk, de most már kellő létszámról sem. A gyermekfelügyelet forog kockán, az, hogy egyáltalán lesz-e még ember, akit beküldjenek az egyes osztályokba, csoportokba. Szegeden óvodák fognak bezárni, mert nem lesz, aki a gyerekekre vigyázna, így nyilván egyre nagyobb létszámú csoportok alakulnak majd – sorolta a problémákat.
Elmondása szerint továbbra is kitartásra ösztönzik a sztrájkra kész pedagógusokat. Ennek része, hogy igyekeznek minden pedagógust kártalanítani, aki részt vesz a munkabeszüntetésben vagy a polgári engedetlenségben. Ezek idejére ugyanis nem jár bér, így ezt levonták az érintettek fizetéséből. Egyelőre harmincezer forintos értékhatárig tudják ezt kompenzálni adományokból és bíznak abban, hogy minden pedagógus teljes kiesett bérét tudják pótolni. A támogatás független attól, hogy az érintettek tagjai-e a szakszervezetnek.
Bár a kormány korábban jelezte, hogy nem tervezi önálló oktatási minisztérium létrehozását, ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete is követeli.
Lapunk is többször beszámolt róla, hogy a választások előtt korábban sosem látott polgári engedetlenségi mozgalom bontakozott ki a közoktatásban, és sztrájkot is tartottak a pedagógusok annak ellenére, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva meghozott rendelete ezt megnehezítette. Az érdekképviseletek eközben folyamatosan tárgyaltak a kormánnyal: a munkaterhek és a tananyag csökkentését követelték, illetve a bérek rendezését. Ez utóbbira a kormány válasza, hogy három év alatt, három lépcsőben 30 százalékos béremelést ajánlottak, ebből év elején 10 (ténylegesen 9,1) százalékos emelést meg is kaptak a szektorban. A szakszervezetek szerint ugyanakkor ez kevés a pályáról való elvándorlás megállításához és ahhoz, hogy a jövőben többen lépjenek pályára. Visszatérő követelésük, hogy a pedagógusbér a minimálbérhez kötve emelkedjen.
