Kreatív módszert választottak a pedagógusok, hogy a sztrájkjuk látszódjon, de mégis betartsák a kormány által hozott szabályokat is. Számos iskolában szerdán kezdődött a munkabeszüntetés, bár arról még nincsenek konkrét adatok, hogy mennyien is csatlakoztak az akcióhoz.
Hivatalosan szerdától péntekig, majd hétfőtől szerdáig hirdették meg a határozatlan idejű pedagógussztrájk első szakaszát a pedagógus szakszervezetek, és bíznak benne, hogy legkésőbb a jövő héten sor kerül újabb tárgyalásra a kormány képviselőivel – mondta a Magyar Hangnak Gosztonyi Gábor, miután a hosszú hétvége után számos iskolában munkabeszüntetéssel indult a hét. A PSZ alelnöke egyelőre nem tudott nyilatkozni arról, hogy mennyien vehetnek részt a sztrájkban, amely a január 31-i figyelmeztető akcióhoz hasonlóan változó mértékben érinti az iskolákat és óvodákat. Nem mindenhol egységes a nevelőtestület egésze, vannak olyanok is, akik például csak kevesebb órára vállaltak munkabeszüntetést, mint más kollégáik. A szakszervezetekhez – elmondása szerint – folyamatosan érkeznek adatok, amelyeket később összesítenek, de Gosztonyi Gábor abban bízik, hogy legalább annyian részt vesznek most a határozatlan idejű munkabeszüntetésben, mint korábban a figyelmeztető sztrájkban. Akkor országszerte csaknem 27 ezer pedagógus, oktatásban dolgozó csatlakozott.
A pedagógus szakszervezetek ezúttal másodfokú, jogerős bírósági döntéssel rendelkeznek arról, hogy melyek az úgynevezett még elégséges szolgáltatás feltételei, vagyis, hogy a bíróság szerint milyen szolgáltatást kell sztrájk idején is nyújtaniuk. A bíróság itt a kormány rendeletét vette alapul, így az előírás szerint az órák 50 százalékát kell megtartaniuk a pedagógusoknak. (A rendeletet a szakszervezetek az Alkotmánybíróságnál támadták meg, erről a beadványról azonban egyelőre nem született döntés.) A tanárok most egy kreatív megoldást találtak: a sztrájk első szakaszában három napig ténylegesen beszüntetik a munkát, a jövő hét első három napján viszont, bár sztrájkolnak, mégis tanítani fognak. Álláspontjuk szerint így biztosítható, hogy a sztrájk látható legyen, mégis megtartsák a sztrájk alatt az órák felét.
Bár a kormányzat az elmúlt napokban a korábbinál konkrétabb ígéreteket fogalmazott meg a pedagógusok helyzetének rendezésére – elhangzott például, hogy uniós forrásból 30 százalékos béremelést biztosítanának az ágazatban – Gosztonyi Gábor szerint azonban ezek az ígéretek még mindig „ködösek”. Ők csak világos, pontos összegekre és időpontokra lebontott ígéreteket tudnak tárgyalási alapnak tekinteni, ráadásul a béremelésen kívül a többi sztrájkkövetelésre is választ várnak. Ilyen a munkaterhek csökkentése és az is, hogy rendezzék a nem pedagógus életpálya alá tartozó kollégáik, így többek között a gyógypedagógusok, a pedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, dajkák bérét is.
Gosztonyi Gábor szerint óriási szülői támogatást tapasztalnak a sztrájkoló pedagógusok, sok intézményben alig volt bent gyermek, mert a szülők azzal járultak hozzá a munkabeszüntetéshez, hogy nem vitték iskolába diákokat. Ugyanakkor elmondása szerint több intézmény akadályozni próbálta a sztrájkot, például volt olyan intézményvezető, aki délelőtt váratlanul rendkívüli tanítási szünetet rendelt el, más iskolákban megváltoztatták a sztrájkoló pedagógusok órarendjét úgy, hogy a sztrájkkal érintett napokon ne legyenek óráik, így ne lehessen szó munkabeszüntetésről.
A szakszervezet álláspontja alapján a szülőknek nem kell igazolniuk az elmulasztott órákat, ha azok nincsenek megtartva, hiszen ekkor igazolatlan órát sem szerezhetnek. Hiányzásról akkor lehet szó, ha az adott iskolában többségben vannak azok a pedagógusok, akik órát tartanak.
