Péterfalvi Attila: Akkor vizsgáljuk D. Krisztina ügyét, ha maga az érintett fordul a hatósághoz

Péterfalvi Attila: Akkor vizsgáljuk D. Krisztina ügyét, ha maga az érintett fordul a hatósághoz

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Akkor vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), történt-e adatvédelmi incidens D. Krisztina ügyében, ha ő maga fordul a hatósághoz – derült ki Péterfalvi Attila lapunknak küldött válaszából. A hivatalt négy hónappal ezelőtt, március 2-án kerestük, érdeklődve arról, eljárnak-e az ügyben. Arról a D. Krisztináról van szó, akit az antifának mondott támadásokban való részvétellel gyanúsítottak, és két hétre bebörtönöztek. Aztán előbb elengedték, majd a vele szembeni eljárást is megszüntették. D. Krisztina részéről már az elejétől elhangzott, hogy nem is lehetett ott, mivel a történtek idején vidéki otthonában tartózkodott. A hírekből az derült ki, a gyanúsítás alapját többek között egy hasonló ruhadarab és egy Facebook-lájk képezte.

Bár a D. Krisztina ellen felhozottak a kezdettől gyenge lábakon álltak, ennek ellenére adatai kiszivárogtak több szélsőjobboldali, illetve kormánypárti oldalhoz. A Kuruc.info nevű, idegen szerverről működő oldalon a mai napig olvasható a teljes neve, születési dátuma és édesanyja neve. A Facebook-oldalával, illetve élettársa nevével szemben pedig – amelyeket Facebook-oldal alapján is meg lehetett találni –, ezek az adatok nemigen kerülhettek elő nyilvános forrásból. Felmerülhetett a kérdés, honnan szivárogtak ki az adatok az érintett lapokhoz, mennyire kezelte megfelelően az adatokat a rendőrség. Érdeklődtünk hát az adatvédelmi hatóságnál, lehet-e számítani eljárásra, illetve hogy mi akadályozhatja meg hatékonyan a hasonló kiszivárgásokat szerintük. Történhettek-e hibák vagy törvénytelenségek az adatkezelés során? Annál is érdekesebb ez, mert a kiszivárogtatás után zaklató hozzászólók tömkelege lepte el D. Krisztina oldalát, és nyilvánvalóan privát üzenetekben is támadták a tévesen megvádolt nőt.

A Péterfalvi Attila által szignózott, négy hónappal később küldött válaszból sajnos nem sok minden derült ki, túl azon, hogy valóban felvetődhet a kérdés, történt-e jogsérelem. A levél ismertet több kapcsolódó részt is az információs törvényből, így például azt, ami meghatározza a hatóság feladatát, illetve azt is, amely a személyes adat fogalmát írja körül. Kiderül az is, mi a bűnüldözési célú adatkezelés, továbbá az adatvédelmi incidenst is definiálják: „az adatbiztonság olyan sérelme, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisülését, elvesztését, módosulását, jogosulatlan továbbítását vagy nyilvánosságra hozatalát, vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.” Aligha lehet kétséges, hogy itt ez történt. Utóbb ráadásul még a közérdekre sem lehet hivatkozni, hiszen egy bűncselekménnyel tévesen megvádolt személyről van szó, aki ráadásul közszereplőnek sem igen nevezhető. D. Krisztina több évvel ezelőtt szerepelt a Partizánon mint a csatorna önkéntese. Ettől még aligha válik valaki egy életre közszereplővé.

Az adatvédelmi hatóság válasza ennek ellenére kifejezetten ködösre sikerült. Ismertetik többek között, a hozzáféréshez való jog miként érvényesülhet, valamint hogy mikor jogszerű a hozzáféréshez való jog késleltetése. Mindezek után következik a konkrét válasz, mely így szól:

„Az ismertetett jogszabályok értelmében az érintett személyes adatait kezelő szervnek a folyamatban lévő büntetőeljárás során, valamint annak befejezését követően is alkalmaznia kell az Infotv. személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait. Az érintettet az információs önrendelkezési jogából fakadó hozzáférési jogosultsága mindaddig megilleti, amíg a reá vonatkozó személyes adatok az adatkezelőnél rendelkezésre állnak. Az Infotv. 52. § (1) bekezdése szerint a Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

Az Ön által említett eset tekintetében a Hatóság tájékoztatja azonban arról is, hogy mivel az érintett személy sajtóban megjelent személyes adatai kapcsán esetlegesen büntetőeljárás, vagy azt megelőző eljárás kapcsán bűnügyi személyes adatai kezelésének vizsgálatáról lenne szó, a Hatóság abban az esetben jár el, ha maga az érintett fordul ez irányú kérelmével a Hatósághoz. A tényállás teljes körű tisztázása, illetve – amennyiben az érintett élt az adatkezelő irányába a hozzáférési jogával és annak teljesítését/teljesítésének hiányát panaszolja – az érintetti jogok biztosítása az ő kérelmére lehetséges.”

Az ügy itt még nem ért véget, júniusban ugyanis a Metropol, illetve egyéb kormánypárti lapok már egy pedofilügybe keverték D. Krisztinát. Arról írva, hogy gyerekek sanyargatását bemutató pornográf felvételeket találtak egy laptopon, amely a házkutatás során került elő. Megkerestük akkor a BRFK-t, így derült ki, hogy a potenciális gyanúsított nem is D. Krisztina, hanem egy férfi. A kormánypárti sajtó ezt követően kezdett arról írni, hogy D. Krisztina élettársa gépén találhatták ezeket a felvételeket. Csakhogy ekkor már arról írtak, hogy a férfi holttestét május 18-án, Biatorbágyon, az egykori légvédelmi rakétabázis közelében találták meg. Miként lehetséges, hogy ha a férfi holttestét május 18-án találták meg, közel egy hónappal később ez mégsem szerepelt a BRFK tájékoztatásában? Kijelenthető-e egyáltalán, hogy azonos személyről van szó, illetve mi történt ebben az egy hónapban? Miért csak ennyivel később derült ki az öngyilkosság ténye? Illetve miért lehet az, hogy az öngyilkosság már rég megtörtént, amikor a kormánylapok még D. Krisztinát keverték gyanúba?

A Metropol nevű lap állítása szerint nemrég felkereste a helyszínt, ahol egy megégetett játékbabát talált. Lehetséges-e, hogy egy hónappal az öngyilkosság után egy hasonló bizonyíték a helyszínen legyen, nem pedig a rendőrségnél? Vizsgálták-e a Metropol lap által említett játékot, például ujjlenyomatok miatt? Erről is érdeklődtünk a BRFK-nál. Ahogy a Metropol azon június 24-ei mondatáról is: „Az még a nyomozás tárgyát képezheti, hogy az elégetett játékok köthetők-e általa esetleg megkínzott gyerekekhez.” Valóban folyamatban van-e bármi efféle nyomozás? Korábbi rendőrségi tájékoztatások felvételek birtoklásáról szóltak – valóban felmerült bármi újabb gyanú, vagy a Metropol hamisan sugalmaz hasonlókat? (Illetve a bulvárlap mellett a többi, mondatot átvevő kormánylap szintén.)

A BRFK válasza csak annyit tett világossá, hogy a gyanúsítás továbbra is felvételekről szól, nem pedig arról, hogy az érintett bántalmazott volna gyerekeket, illetve hogy maga készített volna ilyen felvételeket: „A Budapesti Rendőr-főkapitányság továbbra is a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 204. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés I. fordulata szerint minősülő, 12. életévét be nem töltött személy sanyargatását, vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre tartással elkövetett gyermekpornográfia bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást. Gyanúsítotti kihallgatás nem történt. A folyamatban lévő eljárásról bővebb tájékoztatást adni nem áll módunkban. A biatorbágyi halálesettel kapcsolatban a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendelkezik illetékességgel.”

Ezt követően kerestük a pesti rendőr-főkapitányságot is, amely sajnos még szűkszavúbb választ adott: „Tekintettel arra, hogy a haláleset körülményeit a rendőrség az általános közigazgatási rendtartás keretein belül vizsgálja, az ügyről és annak érintettjéről nem adható tájékoztatás.”