Jáky-Szabó Gergely (Fotó: Bankó Gábor/Magyar Hang)
A 2015 utáni HírTV egyik fő erősségének tartja Jáky-Szabó Gergely, hogy különböző világlátású emberek tudtak együtt dolgozni. A csatorna korábbi hírolvasója a nyári tulajdonosváltás után állt fel, azóta pedig nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Lapunknak adott interjújában beszélt terveiről és arról is, lát-e itt baloldali médiatúlsúlyt.
– Az új kormánypárti médiaholding ellenére is „balliberális dominanciájú” a médiapiac, jelentette be a Nézőpont médiafigyelője. Ha három kétharmad után is ezt gondolják, akkor így lesz már az idők végezetéig? – Kicsit távolabbról szemlélve ezt az egészet, már azt komoly problémának tartom, hogy oldalaktól, illetve meggyőződéstől függetlenül önkényesen sütünk mindenféle jelzőket azokra, akik nem hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Sokáig én is ebbe a hibába estem, és nem győztem hangsúlyozni, hogy jobboldali vagyok. A jobboldaliság helyes és mindenkire vonatkozó definícióját ugyanakkor nem tudnám megfogalmazni. Ezzel egy időben viszont a másikra, legyen az egy sajtótermék, egy politikus vagy egy hétköznapi ember, előszeretettel és reflexből ütjük rá a náci, jobber, libsi, komcsi bélyeget, holott lehet, hogy valójában sokkal több dologban értünk egyet az illetővel, mint gondolnánk. A „balliberális médium” jelzőt sem az ez alatt említett sajtóorgánumok aggatták magukra, és így persze szépen be is lehet sorolni mindenkit. Csak hát így az ember mindig azt hoz ki végeredménynek, amit szeretne.
A gender szakon pontosan azokkal a problémákkal foglalkoznak, amelyek mindannyiunkat érintenek - mondta lapunknak Hammer Ferenc. Az egyetemi oktatót nemrég a kormánymédiában vádoltak azzal, hogy politizál az egyetem falai között. Az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének vezetőjét Nagy Feró közéleti szerepvállalásáról és a fideszes sajtóholdingról is kérdeztük.
– A 90-es években ugyanakkor még volt alapja az állításnak, hogy kevés a jobboldali sajtótermék. Erre jött Medgyessy Péter emlékezetes mondata, hogy aki tévét akar, vegyen magának. Közben viszont a médiavilág teljesen átalakult, sokan mégis ugyanezt fújják két évtizede. – Ha a kormányközeli, saját magát jobboldaliként meghatározó sajtóbirodalmat elkezdjük boncolgatni, érdekes dolgokkal szembesülünk. Számomra például a Lokál vagy a Ripost már a témaválasztása miatt sem lehet jobboldali, pláne nem polgári. A jobboldali és a polgári jelzőt ugyanis – tudatosan vagy sem, de – összemossák, miközben ez nagyon nincs jól. A polgári jelző számomra egy emelkedettebb kategóriát jelent. Polgárinak, illetve nemzetinek lenni erkölcsi kötelezettségekkel jár, amit viszont sokan elfelejtenek. Lehet egy ember jobboldali gondolkodású, de nem biztos, hogy kiérdemli a polgári jelzőt, és ugyanez a megállapítás szerintem a kormány esetében is megállja a helyét. Mindettől függetlenül egyébként igyekszem objektíven szemlélni a jelenlegi kormányzat tevékenységét, így bár nagyon sok dologban – főleg erkölcsi szempontból – csalódást okoztak nekem, hozzátartozik a teljes képhez, hogy sok olyan intézkedésük van, amit vállalhatónak, vagy akár egy esetleges új kormány esetében követendőnek tartok.
– Önnek is üzent ezek szerint Huth Gergely, aki az átalakult Szabadfogás reklámjában
– Pedig nagyon egyszerű a képlet. Az ún. belgák azért kényelmetlenek mindkét oldal számára, mert nyitottak a vitára, a párbeszédre. Én tényleg úgy érzem magam, mint az egy szem belga a viccben, aki nem tudja, hogy a flamandokhoz vagy a vallonokhoz álljon. Én nem vagyok se „Fidesz-náci”, se „Soros-bérenc, libsi migránssimogató”. Egy, a hazáját szerető, konzervatív gondolkodású, Istenben hívő ember vagyok, aki szívesen beszélget és vitázik bárkivel. Biztos vagyok benne, hogy ma az országban a legtöbben „belgák”, viszont azt tapasztalom, hogy erre egyik oldalról sincs igény, mégpedig azért, mert nem tudnak ezzel a karakterrel mit kezdeni. Egyszerűbb rátolni őket az ellentáborra, és akkor szóba se kell velük állni. Elég róluk beszélni, velük nem kell. (opens in a new tab)">arra szólított fel: „belgák kíméljenek.” Sugallva ezzel, hogy mindenkinek oldalt kell választania, és aki nem így tesz, az langyos marad. – Pedig nagyon egyszerű a képlet. Az ún. belgák azért kényelmetlenek mindkét oldal számára, mert nyitottak a vitára, a párbeszédre. Én tényleg úgy érzem magam, mint az egy szem belga a viccben, aki nem tudja, hogy a flamandokhoz vagy a vallonokhoz álljon. Én nem vagyok se „Fidesz-náci”, se „Soros-bérenc, libsi migránssimogató”. Egy, a hazáját szerető, konzervatív gondolkodású, Istenben hívő ember vagyok, aki szívesen beszélget és vitázik bárkivel. Biztos vagyok benne, hogy ma az országban a legtöbben „belgák”, viszont azt tapasztalom, hogy erre egyik oldalról sincs igény, mégpedig azért, mert nem tudnak ezzel a karakterrel mit kezdeni. Egyszerűbb rátolni őket az ellentáborra, és akkor szóba se kell velük állni. Elég róluk beszélni, velük nem kell.
Az én „belgaságomról” egyébként sokat elárul az a történet, ami már a felmondási idő alatt esett meg velem. Egyik este egy oroszországi eseményről számoltunk be, melynek során a „homoszexuális felvonulás” kifejezést használtam. Másnap több helyen is megjelent az interneten, hogy engem köteleztek ennek a kifejezésnek a használatára, és utasításba kaptam, hogy nem használhatom a „melegfelvonulás” szóösszetételt. Mivel ilyen nem történt, jeleztem a HírTV már új vezetésének, hogy szeretném tisztázni ezt a dolgot a cikkírókkal, hiszen hiába nem kívánok része lenni az új HírTV-nek, a becsület megkívánja ezt a lépést. Miután helyreigazítást kértem az említett oldalaktól, a HírTV vezetői megköszönték a kiállásomat, a cikkírók hangjában pedig némi értetlenséget véltem felfedezni. Erre azt mondtam nekik: nem kérdés, hogy van miért ütni ezt a kormányt vagy épp az új HírTV-t, de csak azért üssük őket, amit valóban elkövettek.
– Jobban félnek a kritikus jobboldaliaktól? Hiszen sorra lehetetlenítik el a jobboldali médiumokat: Heti Válasz, Magyar Nemzet, Századvég folyóirat. Miközben az újabb kétharmad nem azt mutatta, hogy túl sok okuk lenne rettegni. – Magam sem értem a motivációt, hiszen 2010 óta még csak megszorítani se tudta senki a kormányt a választásokon. De hogy ne csak a médiáról beszéljünk: a családomat elég keményen üldözték a kommunizmus alatt. Nagyapám megjárta a Don-kanyart, nagybátyámat pedig bebörtönözték ’56 után. Erre azt kell látnom, hogy a magát antikommunistának valló kormányzat egyik vezető politikusa kinevez maga mellé tanácsadónak egy volt pufajkást. Az ilyen és ehhez hasonló lépésekkel leköpik azoknak az embereknek az emlékét, akik életükben feltétlen híveik voltak. Értem én, hogy fontos a politikai tőke, de ha ennek oltárán még az erkölcsöt is feláldozzuk, mi marad? Ezek számomra mind megmagyarázhatatlan dolgok.
Archívumként marad fenn a Válasz.hu, és megszűnik a hetilap digitális kiadványa is - közölte pénteken a kiadóvállalat. Két hónappal a nyomtatott újság megszűnése után tehát teljesen eltűnik a piacról a 2001-ben létrehozott polgári hetilap. A Heti Választ a HírTV-vel és a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-vel együtt adta át nemrég Nyerges Zsoltnak a korábbi tulajdonos, Simicska Lajos.
– Erre jönnek azzal kormányközelből, hogy bezzeg a HírTV-sek jobboldali létükre Kálmán Olgával kerültek egy platformra. – A 2015 és 2018 közti HírTV egyik fő erőssége volt, hogy nagyon sokféle világlátású ember dolgozott ott. A vállaltan radikális jobboldalitól a vállaltan balliberálisig bezárólag akadt mindenki, mégis szóba tudtunk állni egymással, sőt! Úgy gondolom, kiváló szakmai munkát végeztünk. Ügyek mentén együtt dolgoztunk, jó műsorokat készítettünk, egy-egy céges bulin pedig leültünk egy sör mellett, elkezdtük egymást győzködni – persze fölöslegesen. Aztán másnap minden folytatódott, és továbbra is profin dolgoztunk.
Nekem személy szerint egyetlen kirohanásom volt, az is az egyik vendéggel szemben. A választási műsorban az egyik meghívott, Kéri László – már az eredmény ismeretében – minősíthetetlen jelzőkkel illette a Fidesz-szavazókat. A folyosón nagyon keményen kikeltem magamból, mondván: az ő válla fölött ugyanaz a cégér, mint az enyém fölött, és semmiképp se szeretném, hogy engem ezzel a stílussal, ezzel a gondolatmenettel azonosítsanak. Sajnos ezt nem sikerült személyesen tisztáznom az illetővel, hiszen jelenésem volt a másik stúdióban. HírTV-s műsorvezetőtől vagy hírolvasótól viszont egyetlen egyszer se hallottam olyat, amit szakmai füllel vállalhatatlannak tartottam volna.
Ha konkrétan kitérünk Kálmán Olgára, szerintem ő úgy viselkedett, mint a bekerített partizán: mindenkire lőtt, mindegy melyik párt politikusa volt. Ami pedig Olgát mint magánembert illeti: ebben a minőségében se érheti őt kritika, a kisfiam megszületéséhez például szó szerint az elsők között gratulált a több mint 200 fős HírTV-ben. És ha már az emberi kvalitásokat vesszük, biztos vagyok benne, hogy pl. az Echo TV-ben is vannak jó emberek. Sokan elfelejtik ugyanakkor, hogy az egzisztenciális tényező a médiában is meghatározó. Kíváncsi lennék, hogy a jelenlegi magyar médiapiac hány szereplője dobbantana a jelenlegi munkahelyéről, ha egy csapásra rájuk szakadna a lottóötös. Senkitől se várhatjuk, hogy pusztán az erkölcsi megdicsőülésért otthagyja a munkahelyét, utána pedig ne tudja befizetni a számláit vagy ne tudjon enni adni a gyerekeinek.
Számtalan jobboldali érték van, amit én is magaménak vallok - mondta lapunknak adott interjújában Kálmán Olga, a Hír Tv korábbi műsorvezetője. A televíziós újságírót kérdeztük Havas Henrikről, a kormánypropaganda támadásairól és arról is, voltak-e tiltólisták. - Rákérdezett már Németh Kristófnál, hogy miért is szelfizget Kálmán Olgával? - Beszéltem vele a történteket követően.
– Mégis felmondott a HírTV-nél rögtön az idei átállás után. Nem féltette az egzisztenciáját? – A Jóisten kegyelméből én olyan helyzetben voltam, hogy rövid távon nem voltak gondjaim, így mondtam is azoknak, akik jó szándékkal igyekeztek követendő példaként beállítani, hogy köszönöm, jól esik, de én speciális helyzetben vagyok. Most pedig főállású apukaként próbálom megállni a helyemet, miután a feleségem, aki nagyon sikeres sportpályafutást tudhat maga mögött, úgy döntött, hogy a szülés után visszatér a kézilabdapályára.
Néhány perc alatt lezajlott szerda délelőtt a hatalomátvétel a Hír Tv-nél. Visszatért Liszkay Gábor, Szikszai Péter, Mentes Katalin és Korda Judit is. Az elbocsátásokat is elkezdték. Répásy Bálint az új vezérigazgató, aki a bezárt Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nél korábban üzletfejlesztési igazgatóként dolgozott, Szikszai Péter a tartalmi helyettes, Korda Judit a másik helyettes, Pósa Árpád az online vezető, Mentes Katalin a hírigazgató.
– Miért döntött mégis a távozás mellett? Hiszen 2015 előtt is itt dolgozott, Szikszai Péter pedig azt mondta, oda fognak visszatérni. – Nekem a 2015 előtti Fidesz a szívügyem volt. Én ’98-ban szavaztam először, ’14-ig mindig erre a pártra. Azonban pont Orbán és Simicska összeugrása környékén kezdtem azt érezni, hogy a számomra fontos értékek mintha háttérbe szorultak volna, ezzel egy időben pedig megjelentek olyan ügyek és karakterek, amelyek nem fértek bele az én polgári értékrendembe. A ’15-ös szakításkor nem sok mindenről volt fogalmam. Hamar meg is kerestek az akkor induló új köztévétől, hogy igazoljak hozzájuk, ám úgy döntöttem, hogy a vihar elcsendesedését még a HírTV kötelékében várom ki. Közben Tarr Péter és Nagy Zoltán is ígéretet tett arra, hogy kizárólag objektív, szakmai alapokon nyugvó tévét akarnak, így velük maradtam. Ha ez nem így működött volna, bármikor felállhattam volna, de egyetlen alkalommal se kellett olyan dologhoz adnom az arcom, amivel ne tudtam volna azonosulni.
– A kormánymédiában pedig terjedt, hogy a Jobbikot jobban kell kímélni, és a tulajdonos is elkezdett a párt mellett beszélni. Volt bármilyen irányelv Vonáékkal kapcsolatban? – Hírolvasóként a termék elkészítésének utolsó stádiumában vettem részt, így azt nem tudom, hogy más kapott-e ilyen utasítást, de személy szerint én nem. A kollégákkal pedig volt annyira jó a viszonyunk, hogy híre ment volna, ha ilyen történik.
– Az sejthető volt korábban, hogy a tulajdonos kapitulációra készül? Hiszen lehetett olyat is hallani, hogy 2019 végéig félre van téve a pénz. – Korábban még azt is mondták, hogy ’22 végéig letétbe van helyezve a szükséges pénz, aztán viszont amikor már ’19 végéről kezdtek beszélni, sejthető volt, hogy bajok lesznek. A választási eredmények tudatában már biztosak is voltunk benne, hogy eljön ez a pillanat, csak azt nem tudtuk, mikor. Úgy láttam viszont, hogy a HírTV jelenlegi vezetését is váratlanul érte a váltás, hiszen elég nagy kapkodás volt tapasztalható az első hetekben.
Távoznia kellett a Hír Tv-től Medgyesi Miklósnak, miután kellemetlen kérdést tett fel Halász Jánosnak. A riporter öt éve dolgozott a csatornánál, és bár maradt a váltás után is, de láthatóan nem kívánt beállni a Fidesz-kompatibilis vonalba. Ahogy a HVG.hu beszámolt róla, és mi is értesültünk a hétvégén, Medgyesi a Fidesz frakcióvezető-helyettesénél - aki egyben a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke - érdeklődött Nikola Gruevszki ügyéről.
– Mik a tervei most, maradna a médiában? – A napi politikától igyekszem tudatosan távol maradni. Majd 11 éven át ezzel keltem, ezzel feküdtem, nem volt olyan apróság, amivel ne lettem volna tisztában, amikor viszont már azon kaptam magam a választások közeledtével, hogy egy családi összejövetelen se tudok másról beszélgetni, és ugrok minden félmondatra, akkor úgy éreztem, elég lett. Nagy szerelmem viszont a sport, hiszen kiskorom óta a mai napig folyamatosan ott a labda a közelemben, a feleségem is profi sportoló, ami pedig a szakmai részét illeti, a hírolvasás előtt és alatt is készítettem sportműsorokat a HírTV-n. Ha most választhatnék, mindenképp ezen a területen dolgoznék tovább. Már csak azért is, mert ha a labda áthalad a gólvonalon, akkor az gól – legyen bárki is kormányon.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.
A Magyar Hang kulturális újságírója. Skandináv filmdráma és francia avantgárd, modern magyar regény és Erdély költészete. Apollinaire-től Bergmanig nem is olyan hosszú az út. Otthon Veszprémben és Budapesten, Városlődön és Nemesgulácson, a Balatonnál és a Sástó mellett egyaránt.
A Tisza Párt elnöke üzent Orbán Viktornak is: „harcos úr, önök a saját hazájukat lopták szét”. Szerinte jól állnak, de a választásokig hátralévő 148 nap nem lesz egy sétagalopp.
Csatlakozzon a Magyar Hang karácsonyi akciójához, kössön nyomtatott vagy digitális (pdf) előfizetést hetilapunkra szeretteinek vagy saját magának, és válasszon ajándékaink közül!
