Váratlan belháború robbant ki a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, Schmidt Mária közleményt adott ki arról, hogy az eddigi munkatársak felmondtak, veszélybe sodorva a XXI. Század Intézet működését. A Facebookon megjelent szöveget szó szerint idézzük:
„A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában működő XXI. Század Intézet munkatársai, köztük Lánczi Tamás, az Intézet igazgatója a mai napon váratlanul és puccsszerűen, azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta munkaviszonyát. A munkatársak döntése kockáztatja a XXI. Század Intézet tevékenységét, különösen az önkormányzati választási kampány előtt végzett kutatások publikálását, valamint a Kormány által meghirdetett, »30 éve szabadon« Emlékév egyes programjainak megvalósulását. Bár az igazgató és néhány munkatárs döntése nehéz helyzetbe hozza a Közalapítványt, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a XXI. Század Intézet a vállalt feladatait zökkenőmentesen végezze.”
E-mailben kerestük Lánczi Tamást, érdeklődtünk a távozás okáról, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket.
A napokban egyébként a Mandineren arról írt véleménycikket Veszprémy László Bernát, hogy szerinte egyesek baloldali emberek segítségével próbálnak jobboldali intézményrendszert felépíteni. A Kommentár munkatársa viszont leszögezte: „A részletek felemlegetése nélkül elég annyival összefoglalnom ezen kísérletek eredményét, hogy azok teljes kudarccal végződtek”. Miután konkrét ügyet Veszprémy nem nevezett meg, így most kerestük őt annak kapcsán, hogy erre gondolt-e. Lapunknak azt válaszolta, hogy nem gondolt konkrét esetekre, és nem lát a jövőbe. Felvetésünkre, hogy nyilván a háttérben zajlottak már folyamatok a közlemény előtt, azt írta: érti, de nem tudja, mi zajlik a XXI. Század Intézetnél, az érintetteket kell megkeresni, ő pedig a cikke elején tisztázta, hogy nem gondol senki konkrétra.
Írása mindenesetre jelzésértékű volt azt illetően, hogy belső konfliktusok színhelyét jelenthetik egyes jobboldali intézmények. A XXI. Század Intézet azért kapcsolódhatna a témához, mert ott is dolgozott olyan, akit a nyilvánosságban baloldalinak szokás tekinteni. Ilyen például Galló Béla politológus. Ő egyébként a Népszava megkeresésére azt mondta, nincs Magyarországon, azt sem tudja, hogy miről van szó. Schmidt bejelentéséről állítása szerint a laptól értesült.
A XXI. Század Intézet főigazgatója Schmidt Mária, igazgatója eddig Lánczi Tamás volt, regionális igazgatója pedig Kiszelly Zoltán. Kerestük az ügyben Kiszellyt, hogy ő is távozott-e, és ha igen, miért. Sajnos Kiszelly többszöri kérdésünkre sem erősítette meg, hogy ő is elmegy, csak azt mondta, hogy „ha eljön az ideje, erről nyilatkozni fogunk”, majd letette a telefont.
Az intézet programigazgatója a honlap szerint Megyery Gerda, stratégiai igazgatója Szabó Dávid József, külügyi igazgatója pedig Berzi Gergely. Tudományos főmunkatárs Galló Béla és Frank Füredi, vezető elemző Deák Dániel, kutató Németh Nikolett és Szerencsés D. Márton. Utóbbit írásban kerestük, hogy ő is távozik-e, és milyen okok állnak a felmondások mögött. Szerencsés lapunknak elmondta, a többiekkel együtt felmondott, azt viszont nem kívánta részletezni, miért.
A XXI. Század Intézethez számos munkatárs azok után érkezett, hogy a Figyelő hetilapot ismét gazdasági fókuszúvá tették, plakáton is hirdetve: „listák nélkül – minden, ami üzlet.” A lap, mielőtt a Kesmához került, Schmidt Mária tulajdona volt, főszerkesztője Lánczi Tamás, munkatársa pedig többek között Deák Dániel és Szerencsés D. Márton.
Deákot is kerestük az ügyben, távozik-e és ha igen, miért. Kérdésünkre elmondta, a 444 már megírta, ő hogy döntött. A lap szerint Deák Dánielen kívül mindenki felmondott. A sajtóközlemény óta egyébként már jelent meg egy poszt az intézet Facebook-oldalán, benne Deák Dánielre vezető elemzőként hivatkozva.
Kérdésünkre, hogy van-e a távozásoknak köze ahhoz, amit Veszprémy írt, a politikai elemző azt mondta: „nem, semmi ilyesmi.” További érdeklődésünkre hozzátette, hogy a közleménynél többet nem kíván nyilatkozni, abban Schmidt Mária elmondása szerint leírta a véleményét.
A közleményben egyébként Schmidt csak Lánczit emelte ki név szerint.
Nem sokkal a közlemény megjelentetése után Schmidt Mária a saját oldalára is kitette a szöveget, mellékelve egy jelenetet a Brian élete című Monty Python-filmből. Ebben azt láthatjuk, amint a Júdeai Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulata segítségnyújtás helyett inkább a csoportos öngyilkosságot választja.