Egész korábbi életformánkat felborítja a koronavírus-járvány, és ez önmagában is igen erős stresszforrás. A Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) egy útmutatóban foglalta össze a sajtó – többek között a Magyar Hang – kérdéseire adott válaszokat arról, milyen pszichés hatásai lehetnek a pandémiás helyzetnek, és hogyan küzdjünk meg ezekkel.
A tájékoztatót V. Komlósi Annamária, a társaság katasztrófapszichológiai szekciójának elnöke állította össze. A szakember szerint érdemes hangsúlyozni, hogy azért van ok az optimizmusra. Igaz, hogy félelemmel tölthet el minket a járvány, és teljesen megváltozik a napi életvezetésünk, sőt: sokaknak egzisztenciális nehézségekkel is szembe kell nézniük. Ugyanakkor fejlődhet az altruizmus, kimunkálódhatnak az együttműködés, az empatikus egymásra figyelés pozitív szabályai, felgyorsulhatnak tudományos kutatások, fejlődhet az online munka, online tanulás és tanítás eszköztára.
Kínai tudósok: 20 napos karanténra lehet szükség | Magyar HangA helyzet lehetséges pszichés hatásai a szorongás és a pánikérzés lehetnek, amelyek a mentálisan teljesen egészséges embereket is érinthetik. Ilyenkor a szakértők szerint azt kell megelőznünk, hogy a pánikhangulat, a szorongás eluralkodjon rajtunk. Ha már teljesen a koronavírus tölti ki a gondolatainkat, annyira, hogy az már akadályoz a napi teendőink ellátásában, sőt, a kapcsolatainkat is megzavarja, vagy annyira erősek a testi tüneteink, hogy azok már szakemberért kiáltanak, akkor a szorongásunk, pánikérzésünk már túlment a természetes vészjelzés-reakción. „Ezt lehet, hogy nem mi magunk vesszük észre, hanem a környezetünk. Ha valakinél ilyet érzékelünk, akkor figyelmeztessük, és segítsünk a gondolatait és érzéseit közösen mérlegelni, és ha szükséges, szakember segítségét kérni.” – írják.
Az olyan következmények, mint az üzletek tömeges megrohamozása, a szakemberek szerint azonban nem törvényszerűek: „Az effajta pánikreakciók megjelenését el lehetne kerülni, ha egyértelműek lennének a központi vészhelyzeti rendelkezések, meggyőző lenne az erre vonatkozó központi állami tájékoztatás, valamint az emberek bízhatnának abban, hogy államilag támogatni és garantálni fogják a létfontosságú termékekből a folyamatos ellátást. Ebben akkor lehetne bízni, ha a pontosan kidolgozott, konkrét akcióterveket is megismerhetné mindenki.” – hívja fel a figyelmet a tájékoztató.
Aki karanténba kerül, újabb kihívásokkal kell szembenéznie: az izoláltság is stresszforrás, ennek hatására jelentkezhet frusztráltság, félelem, szorongás, düh, agresszió, vagy vissza-visszatérő negatív gondolatok, depresszió is. Ehhez egyéntől és helyzettől függően járulhat még frusztráló unatkozás, irritáltság a tájékoztatás hiányosságai miatt, háztartási javakhoz vagy szolgáltatásokhoz hozzáférés problémái, az anyagi veszteségek gondjai, vagy a fertőzöttség stigmájának terhe.
Az izoláltságból fakadó negatív érzelmeknek több ellenszere is van: az egyik a napirend megtervezése, a napi rutin megtartása, és az, ha aktívak maradunk. A diákoknak tehetnek a szülők kisebb engedményeket; például nem probléma, ha kicsit később kelnek fel. A napi rutinhoz való ragaszkodást – például az azonos időben való felkelést – azonban ajánlják a szakemberek. Ajánlott a kapcsolatok virtuális fenntartása is. Az egyedül élőknek azt javasolják, ne csak várják a megkeresést, hanem maguk is kezdeményezzenek.
A karanténban élőknek érdemes tudatosítania magukban, hogy a karantén elfogadásával jót tesznek önmaguknak és másoknak is. Míg a humorérzék megőrzése komoly fegyver lehet a negatív érzelmek ellen, és ajánlottak a relaxációs gyakorlatok is, az alkoholfogyasztástól óva intenek a szakemberek: „Lesznek olyanok, akik a feszültségkeltő helyzetben az alkoholtól, gyógyszerektől vagy addiktív drogoktól várnak enyhülést. Minden eddigi szakmai tapasztalat azt bizonyította, hogy ezek nem adnak tartós megoldást, sőt, egy idő után rosszabb állapotba fognak kerülni, akik ezekhez a szerekhez fordulnak. Ráadásul a környezetükbe tartozó személyek pszichés állapotán is csak rontanak ezzel. Az antidepresszánsok, nyugtatók szedése inkább árt, mint használ, amennyiben valakinél a depresszív állapot általában nem jellemző, csak ez a mostani helyzet generálta” – írják.
Sokan kezdetben arra használhatják a karanténidőszakot, hogy végre jól kialudják magukat; a szokásosnál több alvás azonban a szakemberek szerint csak addig hasznos, amíg a szervezetünk egy kicsit regenerálódik. A parttalan lustálkodás egy ponton túl újra depressziót generálhat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/12. számában jelent meg március 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És, hogy miről olvashat még a 12. számban? Itt megnézheti!
