Több év elteltével ért bírósági szakaszba az állami szociális ellátó csúcsszerv, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) egykori főigazgatójának ügye. B. I.-t azzal vádolja az ügyészség, hogy tudomása volt korrupció gyanúját felvető ügyekről, mégsem tett feljelentést. B. I. tagadja ezt, állítja: az államtitkárság le akart vele számolni. A szóban forgó büntetőeljárás az egyike azoknak az ügyeknek, amelyeket a főigazgatóságról szóló cikksorozatunkban mutattunk be 2019–2020-ban. A bírósági eljárás betekintést enged a fogyatékkal élők és az idősek állami ellátását összefogó mamutintézmény működésébe is.
A szóban forgó korrupciót és más szabálytalanságokat felvető esetek a SZGYF Hajdú-Bihar megyei igazgatósága alá tartozó debreceni, derecskei, hajdúszoboszlói szociális otthonaiban történtek. Ezekről a dolgozók több alkalommal tettek bejelentést a főigazgatóságra: először még Bátori Zsolt főigazgatói működése alatt, majd később is, miután B. I.-t nevezték ki az utódjának. Mint arról írtunk, a bejelentések nem százmilliók eltűnéséről szóltak, hanem kisebb-nagyobb súlyú visszaélésgyanús esetekről: egy pelenkabeszállítótól kértek visszaosztást, eltűnt az ellátott nyugdíjasok letétbe helyezett pénze, máshol a beszállító Erzsébet-utalványokkal kenyerezte le az egyik intézményvezetőt. Azok ügyében azonban vonakodtak az SZGYF-nél feljelentést tenni.
B. I. – akinek az ügyészség az előkészítő ülésen beismerés esetére felfüggesztett börtönbüntetést kínált – a Fővárosi Törvényszéken azt mondta: nem követett el bűncselekményt. A vádlottnak azt kell bizonyítania: nem tudott olyan bűncselekmény gyanúját felvető információról, amelyek miatt feljelentést kellett volna tennie.
A bíróság több tanút is meghallgatott. Egyikük vezette azt az ellenőrzést, amelyet az említett bejelentések kivizsgálása miatt kezdtek el. A tanú – aki valaha rendőrnyomozó volt – azt mondta: olyan visszaélésekről beszéltek a bejelentők, amelyek bűncselekményről árulkodtak. Ám kiderült, hogy a feljelentés szükségességét nem írták bele a vizsgálati jelentésbe. A belső vizsgálat ráadásul elhúzódott, majd egy új ellenőrzés is indult. A bejelentők ez után az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) fordultak. A vádlott vallomása szerint végül tett feljelentést, de akkor már késő volt: az Emmi ugyanis hamarabb intézkedett, és feljelentette saját intézményét – ennek következménye a zajló büntetőeljárás. Egy másik tanú arról beszélt: miután többedmagával megtette a bejelentést az SZGYF intézményeiben tapasztalt visszaélésekről – a korrupciógyanút például hangfelvétel rögzítette –, bosszút álltak rajtuk. Kirúgták vagy lefokozták a bejelentőket, annak ellenére, hogy személyazonosságuk megvédését ígérték. Egy munkaügyi per azt is kimondta: jogszerűtlen volt az egyik bejelentő eltávolítása. B. azzal védekezett, hogy nem volt a munkáltatójuk, így ráhatása sem a folyamatra.
Emellett az egykori főigazgató betekintést engedett az SZGYF belső életébe is. Eleinte ugyanis a megelőző vezető, Bátori Zsolt helyetteseként dolgozott. Állítása szerint akkoriban „kézi vezérléssel” működött az intézmény. Azzal vádolta meg a volt felettesét, hogy megkerülte a Szervezeti és működési szabályzatot, hamarabb születtek döntések, mint hogy a főosztályvezetők előkészítették volna azokat. Ezzel nem tudott azonosulni, ezért maga kérte a felmentését. A 2018-as választás után azonban felkérték az SZGYF főigazgatójának, és igyekezett változtatni az addigi gyakorlatokon.
B. I. úgy fogalmazott, hogy később „irányított leszámolás” folyt vele szemben, amely mögött a felettes Emmi közigazgatási ügyekért felelős államtitkárának aknamunkáját sejti. Állítja: miután egy minisztériumi alkalmazott felvételét rá akarták kényszeríteni, és ezt visszautasította, állandósultak a támadások. Elmondása szerint egy fenyegető telefonhívást is kapott: – Ha két napon belül nem távozom, elintézik, hogy még postásnak se vegyenek fel az államigazgatásban – állította. Szavai szerint később azok kerültek fontos pozíciókba az SZGYF-nél, akiket rá akartak tolni. Azt mondta, 2019-ben* még ő maga kérte a felmentését Kásler Miklós akkori minisztertől. Mi tesszük hozzá: egy évvel később aztán a tisztogatási hullám elsodorta a visszaéléseket bemutató cikksorozatunkban érintett vezetők mindegyikét. A bírósági eljárás októberben folytatódik.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/18. számában jelent meg május 5-én.
*Nyomtatott számunkban 2020 szerepelt. Cikkünk megjelenése után B. I. jelezte: a felmentését 2019-ben kérte a Kásler Miklós minisztertől, de akkor a tárcavezető nem engedte el. Az elírásért az érintett elnézését kérjük!
