Tízezer feletti lehet azon pedagógusok száma – a szakszervezet becslése szerint –, akik valamilyen formában részt vesznek a csütörtökre és péntekre meghirdetett munkabeszüntetésben. Napközben újabb tárgyalási forduló is lesz az érdekképviseletek és a kormány között.
Várhatóan valamivel kevesebb pedagógus lép sztrájkba csütörtökön és pénteken, mint a korábbi munkabeszüntetések alkalmával. A Pedagógusok Szakszervezetének számításai szerint azonban így is minden nyolcadik-tizedik intézményben beszünteti a munkát, a sztrájkolók száma tízezer feletti lehet.*
Az országos munkabeszüntetést a két pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezi. Intézményenként és személyenként is eltérő lesz, hogy a tanárok és óvodapedagógusok mennyi időre szüntetik be a munkát: van, ahol egész nap nem dolgoznak, van, ahol három-négy, vagy csak egy órát nem tartanak meg. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint változó, hogy az intézmények miként oldják meg a helyzetet, ahol a tantestület nagy része sztrájkol, ott előfordul, hogy rendkívüli szünetet rendelnek el, máshol összevonnak órákat. Gyermekfelügyeletet a sztrájk ideje alatt is biztosítanak, erre törvény is kötelezi a pedagógusokat.
Csütörtökön közben sztrájktárgyalást is tartanak a kormány és a tanári érdekképviseletek. A sztrájkkövetelések megegyeznek azzal, amit még a közös sztrájkbizottság megalakulásakor, tavalyelőtt ősszel fogalmaztak meg a szakszervezetek, de azóta a sor kiegészült azzal is, hogy helyezzék hatályon kívül a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, tavaly nyáron elfogadott törvényt, amely szerint az órák ötven százalékát sztrájk alatt is meg kell tartania a tanároknak.
– A munkáltatónak levelet kellett kiküldenie minden szülőnek, hogy az intézményben sztrájk fog zajlani, és emiatt óraösszevonások lesznek – mondta a Magyar Hangnak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A szakszervezet tapasztalata szerint azonban az intézmények sok helyen ezt nem teszik meg, másol pedig olyan levelet küldenek ki, amely szerint az intézményben sztrájk lesz, de az oktatás folyamatos marad. Totyik Tamás elmondása szerint sok óvodában is sztrájkolnak, elsősorban olyan településeken, ahol ellenzéki vezetésű az óvodát fenntartó önkormányzat, és az ellenzéki polgármesterek támogatják is a sztrájkolókat. Gyermekfelügyeletet az óvodák is biztosítanak a sztrájk alatt, ezt csoportösszevonásokkal vagy óvodák közti átcsoportosítással oldják meg.
A két pedagógus szakszervezet október elején alakított közös sztrájkbizottságot, és közös sztrájkköveteléseket fogalmaztak meg: a pedagógusbér minimálbérhez kötését, az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérének emelését, azt, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje ne haladja meg a 22 órát, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek hetente 40 óra helyett csak heti 35 órára legyenek beoszthatók, heti öt órát felkészüléssel tölthessenek – utóbbi bekerült a pedagógusok jogállásáról szóló új törvény tervezetébe, a többi követelés azonban nem. Az első, két órás figyelmeztető sztrájkot tavaly januárban tartották a pedagógusok, miután a sztrájkbizottság hónapokig egyeztetett a kormányzattal.
Totyik Tamás szerint a sztrájkbizottság megalakulása óta volt elmozdulás a kormány álláspontjában: a tiltakozások kezdetén még nem ismerte el a problémákat, később azonban háromszor tíz százalékos béremelést, majd uniós forrásból a pedagógusbéreknek a diplomás átlagbér nyolcvan százalékára történő felzárkóztatását ígérte meg. A szakszervezeti vezető ugyanakkor nem számít arra, hogy július előtt megállapodás születik az uniós támogatásokról. Aggodalmat kelt bennük elmondása szerint az is, hogy a kormány által tervezett új pedagógus státustörvény nemrég megjelent tervezetében a pedagógusbérek esetében alsó és felső határt határoztak meg, vagyis a bér „be van fagyasztva”, nem követi a diplomás átlagbér növekedését, vagyis ilyen formában nem biztosítja az értékállóságot.
Mint mondta, a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkavállalók, például a pedagógus asszisztensek és a technikai alkalmazottak bérének rendezésével kapcsolatban nincs előrehaladás, pedig szerinte a garantált bérminimum 107 százalékának megfelelő bérezésért nem lehet majd munkavállalókat találni, miközben a pedagógusok jogállásáról szóló törvény tervezetében az szerepel, hogy 17 óra helyett 18 óráig kellene a jövőben biztosítani a gyermekek felügyeletét, ez pedig vélhetően a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkavállalókra fog hárulni.
Bár az új státusztörvény tervezete számos kritikát váltott ki, a sztrájkköveteléseket ez egyelőre nem érinti, mert a törvényt nem fogadták el, ezért sztrájkkövetelés tárgya sem lehet.
Az idén januári, két órás figyelmeztető sztrájk után csütörtökön és pénteken a szakképzésben dolgozók is sztrájkolnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezésében – miután a szakképzés nem része a közoktatásnak, rájuk a sztrájkot korlátozó törvény sem vonatkozik. A még elégséges szolgáltatásról, vagyis arról, hogy milyen szolgáltatásokat kell a sztrájk alatt is nyújtaniuk, bírósági végzés döntött, ami azt írta elő, hogy az iskolának felügyeletet kell biztosítania, tanítaniuk azonban nem kell a sztrájk alatt szakképzésben dolgozó oktatóknak.
*Javítás: Cikkünk első változatában nem pontosan szerepelt a sztrájkolók becsült száma, nem minden 8. pedagógust, hanem minden 8-10. intézményt érinthet a sztrájk.
