Maximálisan elégedett az egészségügyi államtitkár a sok vitát kiváltó ügyeleti rendszer átalakításával, hiába akadnak bőven orvosok, akik nem hajlandók abban részt venni. Takács Péter szavai szerint „nem lett volna szabad” az orvosi kamarának a politikai pástra lépni, de azt állítja, hogy a párbeszéd folytatódik.
Az utóbbi években alapvetően szokatlan eseményre került sor hétfő reggel az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Markó utcai központjának udvarán: magas rangú kormányzati tisztviselő, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár érdemben válaszolt újságírói kérdésekre. A sajtótájékoztató apropóját az adta, hogy az OMSZ 33 korszerű mentőautót vásárol mintegy 1,5 milliárd forintos kormányzati forrásból. Az első 15 mentőautó már megérkezett, ezeket adták át hétfő reggel.
A hivatalos eseményt követően Takács készséggel vállalta, hogy válaszol az RTL, a Telex és lapunk egészségüggyel kapcsolatos kérdéseire is. Mint elhangzott, maximálisan elégedett az ügyeleti rendszer átalakításával: „BAZ-megyében” már a mintegy háromszáz háziorvosból száz önként csatlakozott az ügyeleti rendszerhez, ez a szám – vagyis a háziorvosok harmada – pedig már elegendő ahhoz, hogy az ellátás biztonsággal működjön. Mint mondta, a kötelező kamarai tagság eltörlése óta jelentősen nőtt a szolgálatra jelentkező háziorvosok száma. Arra a kérdésre, hogy akkor mi szükség van rá, hogy büntetéssel fenyegessék a nem csatlakozó orvosokat, Takács Péter azt mondta: az orvosoknak nincs szerződési kötelezettségük. Ugyanakkor az ellátásbiztonság elsődleges szempont, amit az államnak garantálnia kell. Ezért van a vonatkozó kormányrendeletben, hogy havi két ügyeletre kötelezhető a háziorvos. – Ha nincs elég önként jelentkező, akkor a megyei tisztifőorvos kötelezhet. De nem a kötelezés a fő szempont, azt reméljükk, hogy az orvosok belátják, érdemes csatlakozni – hangsúlyozta az államtitkár.
Szóba került a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelyről a kormány azt állította, hogy háziorvosokat zsarolt. – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében konkrét tudomásuk van arról, hogy gyermekorvosokat helyeztek nyomás alá, hogy az önkéntes segítői szerződéseket visszavonták. A gyermekháziorvosok ingyen is vállalták volna az ügyeleti szolgálatot, de a kamara tisztségviselői addig jártak a nyakukra, amíg önként vállalt szerződéseiket visszavonták – fogalmazott Takács Péter, megjegyezve: nyomozás zajlik ebben az ügyben. – Ha bűncselekmény állapítódik meg, azzal majd a rendőrség kezd valamit. De ha még a bűncselekmény súlyát ez nem is éri el, etikailag akkor is kifogásolhatónak tartom – tette hozzá.
Az MOK elnöke, Kincses Gyula egy múlt heti videókoferencián számolt be róla, hogy több háziorvos kapott felszólítást: aki nem vállal ügyeleti szolgálatot az harmincezertől ötmillió forintig terjedő szabálysértési bírságra számíthat, végső esetben pedig a működési engedélyt is megvonhatják. A kamara azt tanácsolja, hogy az érintett orvosok tegyenek eleget a követelésnek, de szerveződjenek pertársaságokba, hogy jogi úton támadják meg a lépést. – Állunk elébe – reagált erre az államtitkár, aki kifejtette azt is, ez nem fenyegetés, hanem egy közigazgatási aktus, amihez hasonlóra sok más példa is akad.
Lapunk azt kérdezte az államtitkártól, hogy a Belügyminisztérium alá rendelt Egészségügyi Tudományos Tanács mikortól lesz képes ellátni a MOK-tól az új törvény értelmében megörökölt orvosetikai eljárásokat, különösen annak fényében, hogy még az ezen vizsgálatok alapjául szolgáló etikai kódex sem készült el. Ezzel kapcsolatban Takács Péter elmondta: a testület tudománykutatási etikai kérdések elbírálásában jártas és nagy tekintélynek örvend, emellett pedig rendelkezik egy regionális etikai bizottsági hálózattal, amely képes lesz ellátni az új feladatkört. – Készül az új etikai kódex, egész hétvégén dolgoztak rajta. Ezt meg fogják küldeni a MOK-nak is véleményezésre – fogalmazott az államtitkár, megjegyezve: az etikai ítélkezések egyelőre szünetelnek, de néhány hét múlva immár az új rend szerint folytatódhatnak.
Megkérdeztük azt is, az orvosi kamarával – amelynek önkéntes taglétszáma a szervezet tájékoztatása szerint már elérte a húszezret – kíván-e együttműködni a kormány a jövőben. – A számháborúba nem megyek bele. Sosem volt cél a kamara megszüntetése. Egy jó köztestületre szükség van. Én sajnálom, hogy ezt a jó köztestületi funkciót ásta alá a kamara elnöksége azzal, hogy nyíltan politikai pástra lépett. Megítélésem szerint ezt nem lett volna szabad. A párbeszéd folytatódik, az új etikai kódexet véleményezésre megküldjük nekik is. A háziorvosi finanszírozás folyamatos karbantartására létrehoztam egy bizottságot, oda is meghívást kapott a MOK – fogalmazott Takács, aki szerint eddig is és eztán is partnerként tekintenek az orvosi kamarára.
A politikust kérdezték a jelenleg önkormányzati fenntartásban működő rendelőintézetek esetleges államosításáról is. Mint ismert, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) március 24-ig várta az önkormányzatok válaszát arra vonatkozóan, hogy átadnák-e az intézményeket. Az államtitkár a válaszok megoszlásáról nem tudott részletekkel szolgálni, jelezte ugyanakkor, hogy az OKFŐ-nek március 31-ig kell elkészítenie jelentését, az egészségügyi tárca pedig ennek alapján április végéig elkészíti javaslatát, amit majd a kormány elé terjeszt. Szavai szerint az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsában kétharmad volt azon önkormányzatok aránya, akik átadnák az államnak a rendelőintézetek üzemeltetését a megnövekedett rezsiköltségek miatt. Arra a kérdésre, hogy van-e arra terv, hogy törvényi erővel kényszerítsék az önkormányzatokat rendelőintézeteik átadására, Takács Péter csak annyit felelt: „Előre siettünk. Április 30., ekkor megyünk a kormány elé.”
