Nem önerőből, hanem uniós forrásokra támaszkodva oldaná meg a háziorvoshiányt a kormány, de kidolgozott programról még nem tudni. A helyzet évtizedek óta romlik.
A 6350 hazai házi- és gyermekorvosi praxis mintegy tizede, 607 hely tartósan, legalább fél éve betöltetlen – derül ki az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFŐ) legutóbbi, szeptember 1-jén frissített adataiból. Eszerint a legtöbb üres rendelő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, ott 70 településnek nincs orvosa, de nem jó a helyzet Pest, Jász-Nagykun–Szolnok és Békés megyében sem, ahol 53, 43, illetve 41 praxisra nincs gyermek-, felnőtt-, vagy családi háziorvos. Budapest szintén a legrosszabban ellátottak sorát erősíti, a főváros 47 praxisa áll üresen jellemzően hosszú évek óta.
Sok helyen évtizedes a probléma – a lista 2004-ig tekint vissza –, összesen 12 olyan, zömében apró település van, ahol már 18 éve nem találnak orvost. Ilyen például Baranyában Nemeske, Békésben Magyardombegyház és Kőrösnagyharsány, Jász-Nagykun–Szolnok megyében Mezőhék, vagy Borsod megyében Felsőtelekes, Cserépváralja és Abaújkér.
A helyzet jelentős változást nem mutat azóta sem, hogy a kormány – nyugat-európai mintára – praxisközösségekbe való tömörülésre igyekszik rávenni a háziorvosokat, ezzel csökkentve az ellátási problémákat és egyben megteremtve az alapellátásban elérhető szolgáltatások bővítésének lehetőségét. (A modell lényege röviden: minél szorosabb együttműködési formát választanak az orvosok, annál több a pénz.) Trendforduló belátható időn belül és komolyabb állami beavatkozás nélkül aligha várható, hiszen – mint arra a GKI Gazdaságkutató év eleji elemzésében is rámutatott – a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. A háziorvosok átlag életkora 60 év körüli. Emellett a szak- és a magánellátás sokkal vonzóbb a magasabb keresetek és a szakmai előmeneteli lehetőségek miatt, ezért kicsi a háziorvosi utánpótlás.
Az alapellátásban (is) tapasztalható orvoshiány krónikus mivoltára nemcsak az OKFŐ, hanem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorából is kiolvasható: a legfrissebb, 2021. december 31-i adatok szerint Magyarországon 5807 házi- és gyermekorvos állt szolgálatban, míg 2011-ben ez a szám 6442 volt. Az adatokból az is kiolvasható, hogy évről évre 50 körüli volt a fogyás, ám a koronavírus-járvány idején ennek duplájára nőtt a betöltetlen szolgálati helyek számának növekedési üteme. (A házi- és gyermekorvosok száma 2019-ben 6013, 2020-ban 5895.)
Szintén figyelemreméltó, hogy 2000 és 2010 között (amiből 8 évet tett ki a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-korszak) jelentősen kisebb volt a fogyatkozás: huszonkét évvel ezelőtt 6729 háziorvos teljesített szolgálatot, tíz évvel később 6451. Míg tehát abban a tíz évben 278-cal fogyatkozott a betöltött praxisok száma, addig az Orbán-kormányok ideje alatt (2011-2021) 635-tel.
Azt egyébként kormányzati szinten is érzékelik, hogy valamit tenni kellene: Takács Péter egészségügyi államtitkár a kormánypárti Mandinernek adott interjújában a nyáron arról beszélt, hogy az alapellátáshoz hozzá kell nyúlni. Első lépésként az ügyeleti rendszert gombolják újra, ezt a feladatot azóta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) látja el: a hívások az OMSZ-hez érkeznek be, ahol a diszpécser egy meghatározott protokoll alapján dönti el, hogy az ellátás mely szintjére irányítsa a beteget. A rendszer részeként járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akinek a munkáját mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik majd.
Mindez ugyanakkor nem jelent megoldást a létszámhiányra: ezt érintő kérdéseinket hiába küldtük el a különböző kormányzati szerveknek, válasz szokás szerint nem érkezett. Takács Pétert egy más témában rendezett szeptember eleji sajtótájékoztató alkalmával sikerült szóra bírnunk: mint ekkor kifejtette, uniós forrásokra támaszkodva szeretnének egy olyan ösztönzőrendszert kialakítani, amellyel az alapellátást és annak kompetenciáit is bővítik. Ennek keretében kiemelten és hosszútávon – tehát nem egy egyszeri letelepedési támogatással – támogatnák a jelenleg betöltetlen háziorvosi praxisokat. Ennek részleteibe ugyanakkor nem engedett betekintést, mint ahogy abba sem, miért nem képes a kormány önerőből megteremteni az alapellátás feltételeit.
Egyébiránt az, hogy növekszik, illetve tartósan magasan van a betöltetlen háziorvosi praxisok száma, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy járások maradnak háziorvosi ellátás nélkül, bár a szolgáltatás elérhetősége egyértelműen romlik. Egy Pest megyei település háziorvosi praxisát nem régiben magánpraxisra váltó orvos név nélkül arról számolt be, hogy sokan inkább helyettesítést vállalnak ott, ahol betöltetlen a praxis, olykor épp a távozásuk miatt. A munkavégzés ezen formájánál ugyanis sokkal kevesebb adminisztratív kritériumnak és eljárásrendnek kell megfelelni, mint rendes praxis esetén, így több idő marad gyógyításra is.
