Szerdától háromnapos önkormányzati sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) – jelentette be az érdekképviselet elnöke szerdán Budapesten.
A Belügyminisztérium épülete előtt megtartott sajtótájékoztatón Boros Péterné az MKKSZ elnöke – az MTI tudósítása alapján – hangsúlyozta: minderre azt követően kerül sor, hogy a belügyminiszter nem volt hajlandó érdemi párbeszédre a szakszervezettel és közölte, hogy egyik követelésüket sem tartja tárgyalási alapnak.
Fő követelésük, az önkormányzatok költségvetési finanszírozásának rendezése, illetve azon kiadások megtérítése, amit az önkormányzatok a járvány elleni védekezésre fordítottak a kormány rendeletei alapján – tette hozzá. A szakszervezeti vezető elmondta: az elmúlt hónapok kormányzati döntései ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását. Ezzel pedig veszélybe sodorták több ezer önkormányzati dolgozó munkáját, megélhetését, jövőjét – húzta alá. Az önkormányzatokat érintő kormányzati elvonások miatt ugyanis elbocsátásokra lehet számítani.
Hangsúlyozta, hogy a szakszervezet a sztrájkot megelőzően minden, az egyeztetésre vonatkozó jogszabályt betartottak, ám Pintér Sándor belügyminiszter elzárkózott az érdemi párbeszédtől. Mindennek nyomán az MKKSZ által meghirdetett sztrájkban 5358 önkormányzati köztisztviselő vesz részt, ami a 30 573-as létszám 17,5 százaléka.
A helyi hivatalok szabadon döntenek arról, hogy hány napig, illetve hány órában szüntetik be a munkát – ismertette.
Követeléseik között szerepel még a 13 éve változatlan 38 ezer 650 forintos illetményalap 60 ezer forintra emelése. Ugyanis ez az összeg a minimálbért sem fedezi, vagyis ma az önkormányzatoknak kell kiegészíteniük az állami forrást. Ugyancsak követelik a diplomás bérminimum bevezetését az önkormányzati dolgozók esetében – sorolta Boros Péterné.
File Beáta, a KMKSZ önkormányzati tanácsának vezetője felháborítónak nevezte, hogy az önkormányzatokért felelős miniszter nem hajlandó fogadni a dolgozókat képviselő szakszervezet vezetőit. Ez a társadalmi érdekegyeztetés földbe tiprása – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a bérharcot nem most a járvány idején kezdték, hanem 13 éve folyamatosan megfogalmazzák a követeléseiket. Az önkormányzatokon pedig nem kérhető számon a szolidaritás, hiszen duplán fizetik meg a pandémia költségeit, egyrészt a helyi védekezési feladatok finanszírozása, másrészt a kormányzati elvonások formájában – mondta a szakszervezeti vezető.
