Ha nincs kétharmados többség, márpedig szerintem 2022 után senkinek sem lesz, akkor bizonyos értelemben visszaállnak a 2010 előtt megismert korlátok. És ez most nagyon jó lesz mindenkinek – fejtette ki Török Gábor politikai elemző Balázs Zoltán filozófussal, a Corvinus Egyetem tanárával a Válasz Online-nak adott páros interjúban, amelynek fő témája az előválasztási időszak volt.
Török Gábor szerint a kormányfő szavazóinak jelentős része az elmúlt évtizedekben a politikus változó gondolatait is fenntartás nélkül követte. Azaz nem Orbán Viktor képviseli a nézeteiket, hanem ők a miniszterelnökét. – Az ellenzék természetes jelöltje nem Dobrev, Karácsony, Jakab vagy bárki más, hanem „nem Orbán Viktor”; a személy szinte mindegy. Persze csak szinte: a nem elkötelezett szavazók megszólítása szempontjából van jelentősége a személyiségeknek, a klasszikus ellenzéki támogatók szempontjából viszont lényegében alig – fejtette ki a politikai elemző.
Balázs Zoltán szerint a szavazók egy része ugyan konzervatívnak tartja magát, de ritkán várja el egy párttól, hogy konzervatív legyen, számára legfeljebb egyfajta érzékenység fontos. – Magyarországon meglepően sokan értenek egyet számos liberális gondolattal, de sokan konzervatívként határozzák meg magukat. Még sincs sem szabadelvű, sem konzervatív párt – emelte ki, megjegyezve: az ellenzék jelenlegi arcélei sokkal erősebbek, mint 2018 előtt; sem Vona Gábor, sem az MSZP nem volt ennyire karakteres, egyedül Gyurcsány Ferencé volt markáns hang. – Úgy tűnik, az egységes indulással és az előválasztással megtalálták azt az eszközt, amivel esélyes kihívókká váltak. Vérszag van – fogalmazott a vitainterjúban a filozófus.
Az interjúban szóba került a DK-s miniszterelnök-jelölt, Dobrev Klára azon ígérete is, miszerint feles többséggel is alkotmányozni fognak. Erre reagálva Török Gábor kifejtette, a jogállam és a politikai stabilitás szempontjából ezek horrorisztikus kijelentések, amelyek elrémiszthetik a nem elkötelezett ellenzéki szavazókat. De az előválasztás jelenlegi szakaszában ezeknek a mondatoknak van politikai racionalitása. Az lesz nagy feladat, hogy ezeket a kijelentéseket miként lehet majd elfelejteni.
Balázs Zoltán szerint ugyanakkor amennyiben az ellenzék győzne, de nem kétharmados többséggel, ott van a népszavazás fegyvere. – Az Alaptörvény módosításáról nem lehet népszavazást kiírni, ám máris más a helyzet, ha a kérdés úgy vetődik fel: vajon a népszuverenitásra alapozott rendszerben lehetséges-e a nép többségének valamilyen legitim formában kifejezett akaratával ellentétesen érvényben tartani egy alaptörvényt? Mi történik, ha a parlamenti többség kidolgoz egy alaptörvény-tervezetet és azt bocsátja népszavazásra? – fogalmazott.
Török Gábor szerint ez nem reális, hiszen eddig minden forradalom törvényes keretek között zajlott. – Egy Ex lex állapot tudatos előidézéséről beszélünk. Nagyon meglepne, ha ezt a hatalomra kerülő ellenzék úgy tudná menedzselni, hogy ne legyen akkora alkotmányos válság, ami az egész ország politikai stabilitását veszélyezteti – mondta a politikai elemző.
A bizonytalanok táboráról szólva Török Gábor kifejtette, nagyon sokszínű körről van szó, akad közöttük olyan, aki soha nem szavazott, más választásról választásra váltogatta preferenciáit, de olyan is akad, aki oldalt váltott. A kutatások törekednek arra, hogy a legfontosabb politikai kérdésekhez való viszonyulást az ő körükben is mérjék. Ezek alapján azt látni, hogy többségük megszólítására inkább az ellenzék az esélyesebb, de komoly tábor áll közel köreikben a kormánypárt retorikájához is. Mint rámutatott, két nagy tömb rivalizálásán alapuló, fej-fej melletti versenyben akár tízezer, ötvenezer embernek is döntő szerepe lehet. Az egyéni választókerületekben pedig – ahol valójában a választás eldől majd – akár néhány ember szavazata is határozhat végül a mandátum sorsáról. Török biztosra veszi, hogy most is a bizonytalannak nevezett csoport tagjai döntik el a választást.
Balázs Zoltán szerint félrevezető a „bizonytalan” meghatározás, mert valójában azokról van jórészt szó, akiket nem nagyon foglalkoztat a politika. – Külön tudomány annak mérése, hogy ezek az emberek az utolsó pillanatokban milyen impulzusok alapján fognak dönteni és hogyan lehet őket megszólítani. Ahogy látom, Karácsony Gergely ezt a réteget akarja megcélozni. S ezért mondja már most azokat a mondatokat, amik majd hónapok múlva rezonálnak. Például azoknál, akik alapvetően kevesebb háborút akarnak a politikában – hívta fel a figyelmet a filozófus.
Karácsony Gergely kampányával kapcsolatban Török Gábor kifejtette, nehéz most megmondani, hogy ütemet tévesztett-e a főpolgármester. – Szerintem abból indult ki, hogy az előválasztáson nem lesz igazi ellenfele, és egyből a 2022-es választásra összpontosított. Kétségtelen, hogy egyszer már bejött neki ez az előválasztásos történet, ugyanakkor Karácsony 2019-ben a mostaninál jobb kampányt vitt. Nem lennék meglepve, ha az első forduló után nem ő állna az első helyen – fejtette ki.
Török Gábor kifejtette azt is, az ingerküszöb már olyan magasan van, hogy nagyon nehéz elképzelni olyan ügyeket, amelyek tömböket szakítanának le a táborokról. Gondolják el, aki eddig nem változtatott politikai állásfoglalásán akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon, most mitől tenné meg? Már abban sem hiszek, ha a miniszterelnökről derülne ki bármi, az komoly tömegeket bizonytalanítana el a Fidesz-oldalon – fogalmazott Török, amire Balázs Zoltán kifejtette: szétzilált települések nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalon is vannak. Példaként említette Sümeget, ahol a fideszes polgármester élettársa érettségi nélkül vezette a szakrendelőt, és a helyben kialakuló botrány hatására távozni volt kénytelen. De gondolhatunk a kormánypárti képviselőket érintő a büntetőperekre is.
