Már-már azt hihették az ellenzéki pártok, hogy a Fidesz–KDNP legalább egy lélegzetvételnyi szünetet hagy számukra, hogy rendezhessék az április 8-i választások után igencsak megtépázott soraikat. Azonban még ennyi időt sem kaptak, és négy pártalapítvány működésében máris gazdálkodási és könyvvezetési szabálytalanságokat, hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Hogy melyek ezek az alapítványok? Nos, természetesen az ellenzéki oldalon található szervezetekről van szó: a Jobbik Magyarországért, a Megújuló Magyarországért (Párbeszéd), a Liberális Magyarországért (Magyar Liberális Párt) és a Váradi András Alapítvány (Együtt).
Az utóbbi két alapítvány esetében kissé érthetetlen az ÁSZ igyekezete, hiszen az MLP és az Együtt a fél-fél százalékos választási eredmény után abszolút nem tényező a hazai politikai palettán, utóbbi meg is szűnt. A Jobbik viszont a szétszakadást követően is tartja magát, sőt Vargha-Damm Andrea révén még egy figyelemfelkeltő akciót is végrehajtott, így megregulázására ismét a kormánypártok öklét használják. Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára közleményben tárta a nyilvánosság elé, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány esetében a ráfordítások elszámolása 2016-ban nem volt szabályszerű, mert a könyvviteli nyilvántartásban költségelszámolást megalapozó bizonylatok nélkül rögzítettek gazdasági eseményeket. A Párbeszéd Magyarországért Párt által alapított Megújuló Magyarországért Alapítvány esetében a kapott támogatások könyvviteli elszámolása nem volt jogszerű 2016-ban, sőt, 2015–2016-ban nem volt szabályszerű a ráfordítások elszámolása sem, valamint nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak a tevékenységről szóló 2014-es és 2015-ös jelentések összeállítása és közzététele sem, a 2016. évi tevékenységről pedig nem készítettek éves jelentést. 2014-ről nem volt hiteles számviteli beszámolójuk, a 2015. és a 2016. évi számviteli beszámolókat pedig nem támasztották alá leltárral. Sőt, az ÁSZ azt is feltárta, hogy a Megújuló Magyarországért Alapítvány 2016-ban a törvényben meghatározott összeghatárt meghaladó támogatásokat fogadott el, összesen 2 millió 770 ezer forintot, és a támogatásokat nyújtók azonosításához szükséges adatokat és a támogatás összegét a jogszabályi előírás ellenére nem tette közzé.
A Liberális Magyarországért Alapítványnál – amely 2014-ben 2,1, 2015-ben és 2016-ban 4,3-4,3 millió forint költségvetési támogatást kapott – a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozás nem volt jogszerű, ezáltal nem teremtették meg a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait, így a költségvetési támogatások felhasználása nem volt átlátható. Az Együtt pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatkészítési kötelezettségének a jogszabályi előírások ellenére nem tett eleget. Könyvvezetése és gazdálkodása során nem tartotta be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, mert a ráfordítások elszámolása során elmulasztotta az utalványozást, illetve a végrehajtás igazolását. Ráadásul a vizsgálat szerint az Együtt alapítványának 2015–2016. évi egyszerűsített éves beszámolói a jogszabályi előírásoknak nem feleltek meg, és a 2014. évi tevékenységéről készített jelentését pedig a jogszabályi előírás ellenére nem tette közzé saját honlapján.
Hogy, hogy nem, az ÁSZ ezúttal sem vizsgálta a kormánypártok alapítványainak működését, ami szemet szúrt az LMP-nek, és a zöldpárt arra kérte a Számvevőszéket, hogy ugyanilyen alapossággal vizsgálja már meg a Fidesz áprilisi országgyűlési kampányának finanszírozását. Vágó Gábor, az ellenzéki párt antikorrupciós szóvivője azt a célt tűzte ki maguk elé, hogy valahogy elérjék valamennyi párt, köztük a Fidesz egyenlő mércével való vizsgálatát a hatóság részéről. Érvként hozta fel a politikus, hogy a választási kampány során a kormányzat a Stop Soros plakátjaival „a Fidesz kampányát támogatta végső soron”, amit az LMP beadványára a Kúria is megállapított, eltiltva ettől a kormányzatot. Márpedig ez kimeríti a tiltott kampányfinanszírozást, hiszen a kormányzat a választásba avatkozott be, milliárdokkal támogatva a Fidesz üzeneteinek célba érését.
Ahogy arra számítani lehetett, az ÁSZ elutasította az LMP kezdeményezését, arra hivatkozva, hogy a hatóság a törvényi előírások alapján, azok maradéktalan betartásával végzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok, pártalapítványok, valamint a kampánypénzek ellenőrzését. A Számvevőszék az április 8-ai választást követő egy éven belül ellenőrzi a mandátumot szerző jelöltek, valamint az egy százalék feletti listás eredményt elérő jelölőszervezetek elszámolásait, majd a vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzák a honlapjukon.
Ismert, a választás előtt az összes ellenzéki pártot végigbüntette a Számvevőszék, a Jobbiknál ez 331 millió forint büntetést és ugyanakkora támogatásmegvonást jelentett. A kormánypártokat akkor sem vizsgálták.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
