Naponta átlagosan ötször adott engedélyt az igazságügyi miniszter, Varga Judit az év első 3,5 hónapjában nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre a titkosszolgálatoknak. Április közepéig ez 500 eset, miközben tavaly 1285 volt egész évben – írja a 168 Óra.
A cikk szerint ilyen engedély birtokában a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a katonai, illetve polgári titkosszolgálatok – a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) kivételével – jogosult átkutatni a célszemély lakását, járművét és használati tárgyait, lehallgatja telefonbeszélgetéseit, felbonthatja leveleit és csomagjait, rejtett kamerás felvételt készíthet róla és lakásáról, ellenőrizheti online adatforgalmát.
Érdekesség, hogy míg a szintén külső engedélyhez – de nem miniszteri, hanem bírói vagy ügyészi jóváhagyáshoz – kötött bűnüldözési célú titkos információgyűjtésnél a törvény tételesen felsorolja, mely esetekben lehet ilyet indítani, addig a nemzetbiztonsági célúaknál a terrorcselekmény megakadályozása mellett elég, ha Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése a cél.
A szaktárcának a lap közérdekűadat-igénylésére küldött adatokból az is kiderül, hogy egyre több az ilyen irányú igény a szakszolgálatoktól: amíg 2018-ban 1282 ilyenre kaptak engedélyt, addig 2019-ben már 1340-re, ha pedig idén az első negyedéves számokhoz hasonlóan alakul az egész év, akkor 2021-ben 1700-nál több is összejöhet. A növekedést jól érzékelteti, hogy 2015-ben még csak 1038 ilyen művelet volt, 2016-ban 1151, 2017-ben pedig 1256.
A miniszteri engedély birtokába indított megfigyelések azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ennél akár több is lehet évente a bűnüldözési célú, bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtések száma. Ezen kívül a titkosszolgálatok végezhetnek olyan titkos információgyűjtést is, amelyhez sem bírói, sem pedig miniszteri jóváhagyás nem szükséges, hanem elegendő az adott szakszolgálat főigazgatójának engedélye.
