A divat folyamatos változása, a gyártás és a szállítás felpörgetett üteme, a ruhadarabok gyakori lecserélése – ez mind egyszerre jellemzi a fast fashiont, a gyors és olcsó előállításon alapuló ruhaipari üzleti modellt. Ez súlyos környezeti terheléssel jár: az ágazat évente 93 milliárd köbméter vizet igényel, ami ötmillió ember fogyasztásának felel meg, míg a textilfeldolgozás és -festés az ipari vízszennyezés mintegy 20 százalékáért felelős. A felhasznált anyagok és eljárások is nagy problémákat okoznak: a gyapottermeléshez például a világ növényvédő szereinek 6 százalékát, a rovarölő szerek 16 százalékát használják fel.
Az iparág a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért felelős, de ez az arány a becslések szerint 2030-ig jelentősen növekszik majd. Emellett a műanyag használata is súlyos környezeti károkat okoz, a fast fashion ruhák alapvetően szintetikus anyagokból készülnek, mint például a poliészter, nejlon, akril és elasztán, amelyek előállításához fosszilis tüzelőanyagokra van szükség. Ijesztő adat, hogy a textilipar a teljes műanyag-felhasználás 15 százalékát teszi ki; ennél többet csak az építőipar és a csomagolóipar használ. Az utóbbi években számos márka reklámozza, hogy újrahasznosított műanyagból is készülnek a ruháik, ennek aránya azonban még mindig elenyésző, másfelől ez egyáltalán nem jelent megoldást a mikroműanyag problémájára. Évente ugyanis félmillió tonna mikroszál kerül az óceánba, ami több mint 50 milliárd műanyag palacknak felel meg, és ezek a részecskék a Mount Everest csúcsától az emberi méhlepényig immár mindenhol megtalálhatók.
A fast fashion mindezek mellett rengeteg hulladékot állít elő. Az egy főre jutó mennyiség négy évtized alatt (1975 és 2018 közötti időszakot tekintve), világszerte több mint kétszeresére, 5,9 kilogrammról 13 kilogrammra nőtt. Az iparág évente mintegy 92 millió tonna textilhulladékot termel, amelynek nagy részét elégetik, vagy a szemétlerakóba kerül, míg a használt ruhák csupán kevesebb mint 1 százalékát dolgozzák fel. A szemét egy része nem mellesleg olyan ruhákból keletkezik, amelyek a gyorsan változó trendek miatt már azelőtt elavulttá váltak, hogy eljutottak volna a fogyasztóhoz.
Hosszú évtizedekre van szükség ahhoz, hogy a ruhaipar átalakuljon, de egyéni szinten most is sokat tehetünk a tudatos és felelősségteljes öltözködésért. Erről szól a cserealapú Swappis Ruhaforgó is, amelyet Fritzson-Bajdor Tünde alapított meg hat évvel ezelőtt. Tünde tíz évig élt Svédországban, ahol az Uppsalai Egyetemen elvégezte a fenntartható fejlődés mesterképzését, fél éves szakmai gyakorlatát a Sustainable Fashion Academyn töltötte Stockholmban, és ez idő alatt a Naturskyddsföreningen elnevezésű környezetvédelmi szervezet évente egyszer megtartott ruhacseréjén önkéntesként vett részt. Az ott szerzett tapasztalatok hatására hozta létre 2017-ben Uppsalában a Swappist, amelynek lényege, hogy bárki beviheti megkímélt állapotú, szezonális ruháit, kiegészítőit (maximum 15 darabot), ezzel rögtön taggá válik és pontokat kap, az így létrejött összeg határain belül pedig 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhat az üzletben.
2018-ban Pesthidegkúton nyílt meg az első magyarországi bolt, amely később átköltözött az újlipótvárosi Kresz Géza utcába. Hernádi Anna Borbála egyetemistaként több évig dolgozott itt, tavaly ősszel pedig úgy döntött, megnyitja a Swappis franchise modellben működő budai üzletét a Lövőház utcában. – a Swappis sajátossága a pontrendszer, ami átjárható a két üzletünk között, és tudatos gardróbfrissítésre ösztönöz – mondja a Budai Hangnak Hernádi Anna Borbála.
Hogy lássam, miként működik a rendszer, én is vittem magammal pár megunt ruhadarabot. Egy finom kötésű pulóverért és egy alkalmi ruháért 8000 pontot kaptam. Végigböngészve a kínálatot – melyben nadrágok zakók, pulóverek, kabátok, szoknyák, ingek, kendők, cipők, kiegészítők, illetve férfi - és gyerekruhák is egyaránt megtalálhatók – rögtön le is csaptam két elegáns ingre és egy fülbevalóra, amiért így 1250 forintot kellett fizetnem. A maradék pontjaim – egyenlegemről e-mailben is értesítenek – korlátlan ideig felhasználhatók, de akár másra is át lehet ruházni. A budai bolt vásárlóinak nagyobb része Swappis-tag, erre a visszajáró közönségre alapozzák a működést. A kör folyamatosan bővül, egyre többen köteleződnek el a koncepció mellett, hogy a saját ruháikért cserébe olcsóbban vásárolhatnak.
– Alapvetően a húszas–harmincas–negyvenes generáció a célközönségünk, de meglepően sok idős tagunk is van, ők folyamatosan járnak vissza kedvezménnyel vásárolni. Jó látni, hogy megtalálják ebben a rendszerben azt, amit keresnek. Persze sokan vannak, akik nem tudnak kapcsolódni még a modellhez. Számunkra is folyamatos kérdés, hogy miként pozicionáljuk magunkat a piacon. Ha valakinek felesleges, de jó állapotú ruhái vannak, a két bejáratott út, hogy segélyszervezeteknek ajánlja fel, vagy maga értékesíti őket online vagy offline. Mi a kettő között vagyunk félúton: pénzt nem, de kézzelfogható kedvezményt adunk a ruhákért – mutat rá Hernádi Anna Borbála. – A leadáskor a tagok az eladási árat azonnal megkapják pontokban, tehát nem kell arra várniuk, hogy elkel-e a ruha, a kedvezmény rögtön érvényesíthető. Célunk, hogy minél több ruha gazdánál maradjon vagy új gazdához kerüljön, és semmiképp se végezze szemétként. Minél több ruhát tartunk bent, a körforgásban, annál kevesebb új termékre van szükség, és annyival csökkenthetjük a hulladékot.
Ruhacsere a fenntarthat divatért
A körforgásos öltözködés népszerűsítésére indította el Hernádi Anna Borbála a ruhacsere eseményt is, ahol 500 forintos belépőjegyért cserébe mindenki hozhat és vihet is ruhát.
A következő alkalmak:
Június 17., szombat, 10–12 h: a Marczibányi téri Művelődési Központban (1022 Budapest, Marczibányi tér 5/A).
Június 23., péntek, 16–18 h: a Ferencvárosi Művelődési Központban (1096 Budapest, Haller utca 27.).
Június 25., vasárnap, 10–12 h: a Klebelsberg Kultúrkúriában (1028 Budapest, Templom tér 2.)
Hulladék helyett újrahasznosítás
A Gyarmati Dezső Uszoda parkolója mellett immár a Fény utcai piacon is elérhetők olyan gyűjtő konténerek, ahol a kidobásra ítélt ruhaneműket le lehet adni. A székesfehérvári Textrade Kft. a beérkezett ruhák 99 százalékát valamilyen formában feldolgozza: a termékek 55–60 százalékát ruhaként értékesítik tovább, a maradék 40–45 százalékot pedig újrahasznosítják géptisztító rongyként, míg az egyéb módokon nem hasznosítható textilt ledarálják, és magyarországi cementgyárakban égetik el. Ha a daráléknak túl magas a PVC-tartalma, és ezért nem veszik be a gyárak, akkor az a rész hulladéklerakóba kerül, ez azonban mindössze 1 százalékot jelent. A Fény utcai piacon lévő konténer a Lövőház utca felőli bejáratnál lévő lépcsőházban található.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/20. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg május 19-én.
