Egyre nyilvánvalóbb, hogy az energia- és a klímaválságra a zöld technológia forradalmárainak is nevezett energiaközösségek jelentik az egyik lehetséges megoldást. A közösségi energiaprogramok megvalósításának sokféle feltétele van, például a korszerű energiahálózat és a támogató jogszabályi környezet. Ezen a téren nem állunk jól, ahogy az energiaközösségek számát tekintve sem: az Európai Unióban egyelőre Magyarország a sereghajtók közé tartozik, de talán már látszik a fény az alagút végén. Ha nem is gombamód, azért szépen lassan szaporodnak az energiaközösségek, Pesthidegkúton is éppen formálódik egy, amelyet a II. kerületi önkormányzat nemcsak támogat, hanem csatlakozni is kíván hozzá.
Miközben az energiaközösség fogalma az EU-n belül csak néhány éve kezdett ismertté válni, a közösségi energiafelhasználás valójában ennél jóval hosszabb múltra tekint vissza. Németországban Schönau kisváros polgárai már a kilencvenes évek elején úgy döntöttek, hogy megvásárolják és fenntarthatóvá teszik a helyi elosztóhálózatot. A szolgáltató ugyanis nem volt hajlandó megújuló energiára váltani. A 2010-es években kis helyi közösségek Portugáliában és Spanyolországban is alapítottak – azóta létszám és bevétel tekintetében is többszörösére duzzadt – megújulóenergia-szövetkezeteket. Amerikában már virtuális energiapiac is működik. A Brooklyn Microgrid New York-i lakosokból és cégtulajdonosokból álló tagjai mobilalkalmazás segítségével adhatják vagy vehetik a saját maguk által megtermelt többlet-napenergiát.
Környezettudatos társadalom, önellátó közösségek
– Az energiaközösség fogalma 2019-ben jelent meg az EU-s szabályozásban, egy év múlva került be a magyar jogszabályrendszerbe. Megszületett az úgynevezett prosumer jogalany, vagyis az a személy, aki fogyasztó és termelő egyszerre, energiát vételezhet, és vissza is táplálhat a rendszerbe. Az új szabályok lehetővé teszik az energiaközösségekbe való szerveződést is. Ez Magyarországon kétféle jogi formát ölthet: lehet szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság. Fontos szabályozási kitétel, hogy az energia adás-vétel prosumereknek nem lehet elsődleges bevételi forrása – mondja Folk György, az energiaközösségek számára az egymás közti elszámolást, számlázást lehetővé tevő, digitális platformot fejlesztő startup, a Rising.eco egyik alapítója és kommunikációs vezetője. A cég, a Pesthidegkúti Energiaközösség egyik szervezője.
Hogyan képzeljünk el egy jól működő energiaközösséget? Nagyjából úgy, hogy egymás közelében levő háztartások, kisvállalkozások, jó esetben közintézmények összefognak, és osztoznak a tagok által üzemeltetett megújuló energiaforrások használatán, illetve közös infrastruktúra esetén törlesztik az azokra vállalt költségeket. – Minél nagyobb egy energiaközösség, annál hatékonyabb, ugyanis az eltérő fogyasztási mintázatokkal rendelkező felhasználók jól kiegészítik egymást – fogalmaz Folk György. Ennek azért nagy a jelentősége, mert az egyéni háztartásokban általában este és reggel nő meg a fogyasztás. A helyi bolt vagy az óvoda viszont napközben igényel energiát. Sokféle felhasználó esetén nincsenek csúcsidőszakok, hanem kiegyenlítődik a fogyasztás, ami az energiaközösségek működése szempontjából alapvető fontosságú.
Az ilyen szerveződéseknek rendkívül sok pozitív hozadéka van. Azon kívül, hogy a fogyasztók önellátóvá válnak, segíti az energiaszegénység felszámolását és a fosszilis energiahordozók kiváltása révén a környezettudatosabb társadalom megteremtését. Nem utolsósorban pedig építi a közösséget.
Rugalmatlan rendszer, változó szabályok
Hogy az Európai Unió mennyire komolyan gondolja az energiaközösségek ügyét, azt jól mutatja, hogy 2050-re a lakossági energiafogyasztás 65 százalékát az e csoportok által termelt energiából szeretnék fedezni. Magyarországon a Nemzeti energiastratégia 2030 azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig az ország mind a 197 járásában legyen legalább egy energiaközösség. – Hasznos, ha az energia helyben marad: mivel ha nagy távolságokra kell továbbítani, akkor a veszteség is megnő. Egyébiránt ha az energia trafókörön belül marad, akkor nem kell érte rendszerhasználati díjat fizetni, legalábbis külföldön már sok helyen így van – taglalja Folk György.
A célkitűzés szép, ám a megvalósításhoz még hiányzik néhány dolog. A jól működő energiaközösség egyik alapfeltétele a korszerű hálózat, ezen a téren azonban Magyarország nem áll jól. A jelenlegi rendszer úgy működik, hogy a lakossági napelemmel, más néven „háztartási kiserőművekkel” megtermelt energiából maradó felesleget, vagyis azt az energiát, amit a termelés pillanatában nem tudnak felhasználni, a háztartások visszatáplálhatják a hálózatba, és később ennek az értékét (nyomott áron) beszámítják nekik a hálózati energia vételezésénél. Azonban a rugalmas visszatáplálás akkor működik jól, ha tárolni is lehet az energiát.
– Magyarországon napelemekre adtak pénzt, de a tárolókapacitás vételezését nem támogatták. Azaz rengeteg megújuló energiaforrás van, de nincs kellő rugalmasság a rendszerben. Ez volt a fő oka, hogy tavaly októberben a kormány stopot vezetett be az új háztartási kiserőművek elektromos hálózatra kötésére. Annak pedig, hogy – egy néhány héttel ezelőtti bejelentés értelmében – a tilalmat jövő év januárjától majdnem teljes egészében feloldják, annak az az oka, hogy az Európai Bizottság úgy döntött: csak szigorú feltételrendszer mellett engedélyezi Magyarország hozzáférését a helyreállítási alap vissza nem térítendő forrásaihoz. Ez a döntés húzódhat amögött is, hogy januártól már a háztartási tárolói kapacitások kiépítését támogató pályázatok kiírását is kilátásba helyezték. Eddig Magyarországon a magánszférában szinte senki nem telepített akkumulátorokat a napelemek mellé. Pedig, ha akkumulátorral párosítjuk a napelemet, akkor a nappal megtermelt energiát este is felhasználhatjuk, azaz nem szorulunk a szolgáltatótól vételezett energiára. Az akkumulátor nem olcsó, de középtávon bőven behozza az árát, és csakis ez biztosít valódi függetlenséget az országos energiahálózattól – részletezi a Rising.eco egyik alapítója és kommunikációs vezetője.
A korszerűtlen hálózat csak az egyik gond, a folyamatosan változó jogszabályi környezet szintén akadályt gördít a megújuló energiaforrásokra való átállás útjába. Nemrég a lakosság számára kedvező, éves szaldó elszámolást változtatta meg a kormány visszamenőleg is havi elszámolásra. Azaz nemcsak a 2024-től telepített lakossági napelemeknél szüntették volna meg az éves elszámolást, hanem a régebbi rendszerek esetében is. Aztán ezt ismét módosították: úgy, hogy akinek már működő napelemrendszere van, vagy 2023. szeptember 7-éig megigényelte, az még a telepítésüktől számított tíz éven át maradhat az éves elszámolásban.
Az EU-ban több mint 9000, Magyarországon 1
– Jövő januártól bruttó elszámolást helyeztek kilátásba, de hogy az pontosan mit jelent, még nem tudni. A folyamatos változtatások miatt a napelemesek számára kiszámíthatatlan a befektetésük megtérülési ideje. A meghirdetett lakossági napelempályázat feltételeit is többször megváltoztatták, ahogy az energiaközösségek kialakítását és működését támogató mintaprojektek megvalósítására kiírt pályázati feltételrendszert is – mondja a szakember.
Az energiaközösségek számát tekintve az EU-ban Németország az abszolút éllovas, a Nature tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent felmérés szerint az Európai Unió 9252 energiaközösségének több mint a fele Németországban található, a sereghajtók között van Bulgária, Málta, Románia és Magyarország, egy-egy energiaközösséggel. – Jelenleg a Rising.eco két energiaközösség szervezésében vesz részt, az egyik Szentantalfán lesz, ez jogilag már be van jegyezve, a másik Pesthidegkúton – hangsúlyozza Folk.
A Pesthidegkúti Energiaközösség az év elején kezdett alakulni, a megalapításra azután kerül majd sor, miután az önkormányzat testülete (ha minden jól megy, novemberben) ezt jóvá hagyja. Így valós tagokról még nem lehet beszélni, csak érdeklődőkről. Eddig 80 családi ház tulajdonosai jelezték, hogy nyitottak a kezdeményezésre, az önkormányzat pedig első lépésben 10 intézménnyel lesz része a közösségnek. Előreláthatóan a rendszert olyan okos-vezérlőprogram irányítja majd, amelyik jelzi, hogy hol termelődött felesleg, és hol van szükség többletenergiára. Az energiaközösség formáját tekintve szövetkezet lesz, azért, hogy a későbbiekben könnyű legyen bővíteni.
Az uszoda és kultúrkúria is a hálózaton
A II. kerületi Önkormányzat kérdésünkre elmondta, hogy terveik szerint a Gyarmati Dezső uszoda és a Klebelsberg Kultúrkúria is használná az energiaközösség által megtermelt áramot. Az önkormányzatok szerepe az energiaközösségek formálódásában meghatározó, hiszen helyszínt, infrastruktúrát, sőt akár bioenergia-forrásokat is biztosíthatnak a közösségi beruházásoknak. Valamint kapcsolati tőkéjük révén összeköthetik a közösségeket a megfelelő gazdasági szereplőkkel.
Őrsi Gergely polgármester augusztus végén tette közzé közösségi oldalán, hogy egyeztetéseket és jogszabály-módosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy jobban elterjedhessenek a költséghatékony napelemes megoldások, valamint hogy biztosított legyen az egyszerű, átlátható, a felhasználóknak megtakarítást eredményező szaldós elszámolási rendszer és szabályozási környezet.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának kiemelt célja a klímavédelem, és maximálisan elkötelezett az energiahatékonyság ügye – így az energiaközösségek létrehozása – mellett. 2021-ben Újpest és Szentendre Önkormányzatával konzorciumot hoztak létre, és a European City Facility program felhívásán sikeresen pályáztak közvetlen EU-s támogatásra. A pályázat keretében tavaly készült el egy olyan energetikai beruházási koncepció, amely megvalósíthatósági tanulmány szintjén vizsgálta a lehetőségeket, és javaslatokat adott a három önkormányzat számára energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására 2030-ig. A komplex városrészre vonatkozó fejlesztési javaslatok az energiaközösségek létrehozásának lehetőségét is figyelembe vették. A szakértői tanulmány azonban kiemelte, hogy a jogszabályi környezet, a banki finanszírozási eszközök hiánya, a magas kamatkörnyezet, és még számos – szabályozási, műszaki stb. – feltétel hiánya akadályozza az ez irányú fejlesztések megvalósíthatóságát.
Csak mintában gondolkodhatnak
Kérdésünkre kiemelték, hogy „ettől függetlenül az Önkormányzat, elsősorban a saját intézményi ingatlanaira vonatkozóan készíti elő azokat a fejlesztéseket, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy később ezek az ingatlanok akár helyi energiaközösségekhez is csatlakozzanak.” Valamint bíznak benne, hogy a közeljövőben megnyílnak olyan támogatási források (Life Energy, EUI, Top plusz), melyek legalább mintaprojekt szintjén hozzájárulhatnak egyes – akár lakóépületeket érintő – megújuló energetikai beruházások elindításához, például energiaközösségek létrehozását célozva. „Azonban mindaddig csak mintaprojektekben tudunk gondolkodni, amíg érdemben nem változik meg a jogszabályi környezet, amíg nem csökkennek a kamatszintek, nem nyílnak meg banki finanszírozási eszközök, és az érdemi támogatási források.”
Az önkormányzat szerint nem kérdés, hogy a megújuló energia használata jelenti a jövőt. A környezetvédelmi előnyök mellett nem elhanyagolható szempont, hogy „jelentősen csökkennek általa az önkormányzati közüzemi kiadások, melyek a kerület szintjén évente többmilliárdos nagyságrendet tesznek ki.” Az elmúlt években elindított tervezési és engedélyeztetési folyamatokat az önkormányzat éppen ezért nem állította le. Ennek köszönhetően a napokban fejeződött be a Vörösvári úti szakrendelő napelemes fejlesztése, amely a főváros egyik legnagyobb szakrendelőjének éves villamosenergia-igényének legalább felét fedezi. Két–három hónapon belül indul a békásmegyeri Víziorgona utcában létrehozott új gyermek-egészségügyi intézmény napelemes fejlesztése, mely várhatóan szintén fedezi majd az intézmény teljes elektromosáram-szükségletének több mint felét. Illetve jó esély van rá, hogy – uniós forrásból – a jövő év első negyedévében megkezdődik a Szél utcai bölcsőde és óvoda megújuló energiát is alkalmazó fejlesztése. A Laborc utcai sport- és szabadidőtelep energetikai fejlesztését szintén jövőre valósítja meg az önkormányzat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/42. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg október 20-án.
