Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az energia- és a klímaválságra az energiaközösségek jelentik az egyik lehetséges megoldást. A közösségi energia programok megvalósításának sokféle feltétele van, például a korszerű energiahálózat és a támogató jogszabályi környezet. Ezen a téren nem állunk jól, ahogy az energiaközösségek számát tekintve sem: az Európai Unióban egyelőre Magyarország a sereghajtók közé tartozik, de talán már látszik a fény az alagút végén. Ha nem is gombamód, azért szépen lassan szaporodnak az energiaközösségek, Pesthidegkúton is éppen formálódik egy, amelyet a II. kerületi önkormányzat nemcsak támogat, hanem csatlakozni is kíván hozzá. Mi az az energiaközösség, melyek az előnyei, és itthon milyen akadályokba ütköznek a zöld technológia úttörői? Cikkünkből kiderül.
A hazai kortárs képzőművészet viszonyítási pontjának számító Godot története közel negyedszázadra nyúlik vissza. Sáfár Zoltán Kaucsek Bálinttal közösen olyan helyet szeretett volna az ezredforduló környékén létrehozni, amely képes meghatározó szerepet tölt be a saját területén, akárcsak Samuel Beckett Godot-ra várva című drámája az irodalomban – innen az elnevezés. A húszéves jubileum idején léptéket váltottak: az újbudai kiállítótér mellett az egykori Goldberger-gyár textilmosójának területén nyitották meg az ország legnagyobb magánmúzeumát, a Godot Kortárs Művészeti Intézetet, négy szinten, több mint ezer négyzetméteren. Céljuk egy állami támogatások nélküli, fenntartható ökoszisztéma, amelyben a közönség és az alkotók feszengés nélkül találnak egymásra – és a művészetre.
Tavaly októberben adtunk hírt a Budai Hangban az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata által indított áldozatsegítő programról, egy év elteltével megkérdeztük a kerületet, hogyan alakult a projekt. Turgonyi Dániel alpolgármester, a program ötletgazdája és felelőse egy különösen kényes pontra világított rá cikkünkben: az idősek áldozattá válására. A megelőzésben és a segítségben a fodrásztól az idősgondozón át a háziorvosokig sokaknak lehet szerepe, Óbuda-Békásmegyer így nem csak a hatóságokat és az ellátórendszert, hanem a lakosságot is érzékenyítené, hogy a bántalmazás megelőzhető legyen, vagy legalább ne végződjön visszafordíthatatlan tragédiával. Turgonyi Dániel szerint azért választották a számos társadalmi szempontból fontos ügy közül ezt a témát, mert még mindig sok a tabu a társadalomban a családon belüli erőszakkal kapcsolatban.
A járványidőszak és a megélhetési válság rányomta bélyegét az egész társadalom lelkiállapotára. De hogy küzdenek meg a gondokkal a legsérülékenyebbek, a gyerekek? Utánajártunk, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek és miben tudják támogatni a rászorulókat a II. és a III. kerület családsegítő szolgálatai.
A gyermekek felnevelése, a biztonságos anyagi háttér megteremtése két szülő számára is komoly kihívás lehet – különösen a jelenlegi, válságoktól sújtott időszakban –, az egyszülős családokban azonban megsokszorozódnak a terhek. Magyarországon az egyszülős családok száma 300 ezerre tehető – összesen legalább egymillió ember érint ez a létforma –, a helyzetükből adódó nehézségekre sokáig mégsem figyelt fel az állam. S bár ma már elérhető néhány támogatás a rászorulók számára, ezek a mértéke még mindig nincs összhangban a hiányból következő szükségletekkel. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata ezért is igyekszik segíteni a III. kerületben élő egyszülős családoknak: utalványt bocsátanak ki a részükre, amelyet a helyi piacokon használhatnak fel a jogosultak.
Budapest arculata folyamatosan változik, számos egykor legendás háznak ma már az emléke is elveszett. Cikkünkben a Buda látképét meghatározó, rég eltűnt épületek nyomába eredetünk, a Gül Baba türbéjét megmentő Wagner-villától az ország legnagyobb szeszgyárának hűlt helyéig.
És vannak épületek, amelyek a közösség összefogásának köszönhetően megmenekülnek, ilyen a pesthidegkúti régi községháza is, amelyet az önkormányzattal együttműködve kalákában őriznek meg az utókor számára II. kerületi civilek. Cikkünkből kiderül, miért értékes az épület, hogyan jutott közel az összedőléshez, és mi kell a megmentéséhez.
Több alkalommal írtunk már a Mammut és a Fény utcai piacon történt öngyilkosságokról, illetve a tragédiák megelőzésének szükségességéről. Október 13-án, a Lelki Egészség Világnapján megvalósult az az elképzelés, amiről korábban Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester beszélt: a Mammut és a kerület civil lelkisegély-szervezetekkel valamint az Áldozatsegítő Központtal együttműködésben SegítőPontot nyitott a Széna téri bevásárlóközpontban. A központ három szakmai partnerrel összefogva, három különböző területen kínál segítséget az érintetteknek minden pénteken 11 és 19 óra között. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) azoknak nyújt mentálhigiénés támogatást, akik aktuális lelki terhekkel küzdenek, például egy váratlan életesemény okozta szorongás vagy stressz.
Magyarországon az elmúlt években látványosan megnőtt a kutyák száma, a pandémia idején különösen népszerűek lettek a háziállatok. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az Állatorvostudományi Egyetem tavaly januári felmérése szerint ugyanakkor országosan a lakóingatlanok csaknem felében tartanak kutyát. Budapesten nagyjából 700 ezerre tehetjük a négylábúak számát, ami még a város méretéhez képest is jelentős tömegnek tűnik. Természeti adottságai miatt Buda több része is ideális hely a négylábúak számára, így a II. és a III. kerületben is nagy kutyás közösségeket találunk. Minél több az állat, annál feltűnőbbek a problémák: az ürüléktől kezdve a kutyás – nem kutyás együttélésen át a természetes élővilág megóvásáig számos konfliktusforrást találunk, amelyek kezeléséhez felelős gazdákra és jól nevelt ebekre van szükség. Cikkünkben a felelős állattartás feltételeinek jártunk utána.
Novák Katalin köztársasági elnök szeptemberi, egyesült államokbeli látogatása során útba ejtette Utah államot is, ahol találkozott az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Első Elnökségével, vagyis a mormon egyház vezetőivel, a tárgyalás után két héttel pedig bejelentették, hogy megépül Magyarország első mormon temploma. Az 1700 négyzetméteres épületet Óbudán, a Testvérhegy és a Csúcshegy közötti Harsánylejtő egy 2,4 hektáros területén húzzák majd fel. És hogy mi köze mindehhez Schmidt Máriának és Ungár Péternek? A cikkünkből ez is kiderül, de arról is beszámolunk, hogy a mormonok szerint hogyan került Jézus Krisztus Amerikába.
Mindez a legújabb Budai Hangban, az október 20-án megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
