Július elején körbefutott a médiában a hír, hogy közel négyezer forintba kerül egy gyrosz a Balaton Soundon, előtte pedig az okozott felzúdulást, hogy a legnagyobb tavunk több strandján ezerhatszáz forintot kérnek egy sajtos-tejfölös lángosért. Van egy jó tippünk azoknak, akik nem tudnak vagy akarnak nagyon eltávolodni a Nagykörúttól, mégis víz mellett szeretnének nyaralni: a Római-part! Ehhez nem kell messze utazni, csak épp egy kicsivel a Hajógyári-szigeten túlra. És bár itt is van, ahol ezerhatszáz forint egy sajtos-tejfölös lángos, de mi találtunk ezerért is az olajban úszó finomságból.
A Római-partra sokan sétálnak kutyával, vagy tekernek kerékpárral, de tömegközlekedéssel is oda juthatunk, ha felszállunk például a 34-es buszra vagy a szentendrei HÉV-re; autóval nehezebben megközelíthető, mint korábban – szerencsére a személygépkocsikat kitiltották a Rómairól. Ha pedig már ott vagyunk, rengeteg lehetőség nyílik az aktív pihenésre – bérelhetünk csónakot, kajakot és kenut, a Miamor ételudvarban vannak strandröplabda-pályák, és ha elromlik az idő, akár bowlingozni is betérhetünk a Dunakavics étterembe.
A Rómaira megérkezni egyébként igazi időutazás, hamisítatlan retró érzés keríti hatalmába az embert, az épületek állaga, a reklámok színezése, a levegőben terjengő illatok hirtelen elbizonytalanítanak: megtörtént-e itt a rendszerváltás? Aztán az egyik elprivatizált csónakház teraszáról felharsan a Kozmix zenéje, és megnyugodhatunk: minden rendben van, ez már nem a nyolcvanas, sokkal inkább a kilencvenes évek. (Mellékszál, de valaha 24 csónakház működött a parton, mára maradt négy, és a vállalati üdülők is legalább ilyen arányban váltottak tulajdonost és formát.)
Először a Bodega árlistáját néztük végig, ez a halrajongók Mekkája: 620 forint a hekk tíz dekája, a keszeg 750, a pisztráng 900, a lazac és a süllő 1100-ba kerül. Van tonhal is, roston, 980 forint 100 gramm, akárcsak a fogasból. A legdrágább a harcsafilé, 1180 forintot kérnek ugyanekkora mennyiségért. A sörkertekben a sörön kívül egy négyszemélyes „party bőségtálat” tizenötezer forintért adnak, az alap hamburger 2280 forinttól indul. A Leander Terasz már balatoni árkategória, a „görög gyrostál” 3490, és ha netán euróban szeretnénk fizetni, azt a tábla szerint „békebeli” árfolyamon, 330 forintban váltják. Tőle nem messze van lángos is, az is balatoni áron: 1600 a sajtos-tejfölös, de ha ezt „füstös” változatban szeretnénk enni, akkor hozzá kell tenni még egy százast. Olcsó viszont a lángos a Két Rombuszban, amely a belvárosi romkocsmák mintájára egy igazi romkert. Lassan szétrothadó emeletes buszokon ejtőzhetünk, de ha véletlenül úgy tévedtünk be, hogy van nálunk pár kilónyi grill- vagy gulyáshús, azt is elkészíthetjük, adnak hozzá eszközöket. Jó hangulatú hely, 1000 forintért kapni sajtos-tejfölös lángost, 550 mellé a pohár Pilsner Urquell, a hangszórókból alternatív zenék mennek, hétvégente pedig a Budapesten élő brazilok és portugálok kedvenc partihelyévé válik. A gasztroforradalom elérte már a Rómait is, legalábbis a Maimor udvart, ahol pulled pork szendvicset (3000 forint) és vegaburgert is kaphatunk. A vécé, ami ingyen volt, meglepően tiszta, cserébe a kánikulában brutálisan felforrósodott konténerben eltöltött pár perc után csavarhattuk ki a ruhánkból a vizet.
A Fellini Római Kultúrbisztró sokak kedvence a csíkos nyugágyaival, de hétvégén türelem kell hozzá – negyven percet vártunk a kétszemélyes pikniktálra (3250 forint). Jó pont nekik ugyanakkor, hogy bár tucatnyi helynek elküldtük a kérdéseinket, ők azon kevesek között voltak, akik válaszoltak. A két koronavírus sújtotta évben, vagyis 2020-ban és 2021-ben a korlátozások kevéssé érintették a Fellinit, mert a nyári szezonban enyhültek a szabályok. Idén, működésük 13. évében is azt tapasztalják, hogy a népszerűségük töretlen, így jó szezonra számítanak. A munkaerőhiánnyal azonban nekik is meg kell küzdeniük: szakértelemmel bíró szakácsot gyakorlatilag képtelenség találni. Náluk főleg egyetemisták dolgoznak, velük tudják megoldani a szezont. Az alapanyagokból (egyelőre?) nincs hiány, de az elszabadult infláció érezteti hatását – sokszor csak a számlákból veszik észre, hogy megint nagyot ugrott egy-egy bevezetett termék ára. A Fellininél láttunk néhány vendéget, aki beült a Dunába – fürödni, ugyanis úszni ottjártunkkor még nem lehetett, de július 15-én ismét megnyílt az ingyenes szabadstrand, a Római-parti Plázs.
Aki medencében mártózna inkább, annak a Pünkösdfürdői Strandfürdőig kell mennie, ahol jókora parkban, sok árnyékot adó fa mellett három medence (gyerek-, élmény- és úszómedence) várja a vendégeket. Ugyan hétvégén kerestük fel, de így sem volt zsúfoltság, és a hétvégi felnőttjegy is csak egy százassal drágább a hétközinél – 2200 forint.
És hogy ne múljon el a nap fagyi nélkül, meglátogattuk a már Máriaremetén legendássá váló Minus11-et – Németh Ágnes kézműves fagyizójának második egysége tavaly nyáron, közvetlenül a karanténidőszak feloldása után nyitott meg Pünkösdfürdőn. Ők úgy tapasztalják, hogy sok a visszatérő vendég, de mindennap találkoznak olyan fagylaltbarátokkal is, akik először látogatnak el hozzájuk. Számukra a szezon első fele – az iskolaév lezárultáig – mozgalmas, az utána következő időszak némileg kiegyensúlyozottabb, ilyenkor több idejük marad a különleges fagylaltjaik megismertetésére. Kisvállalkozásként személyes részvételükkel ki tudják tölteni a hiányzó munkaerő okozta réseket, de így is meglepte őket, hogy ennyire nehéz embert találni. Az alapanyagokkal szerencséjük volt, a hosszabb eltarthatóságú hozzávalókat itthonról és külföldről már ősszel beszerezték, így ebben a szezonban nem érinti őket a drágulás. Ennek is köszönhető, hogy két éve nem emeltek árat, de ez alighanem változni fog: a csomagolóanyagok (amelyekből komposztálódó, illetve lebomló típusokat használnak) egyre többe kerülnek.
Száz szónak is egy a vége: pesti polgárként egymás után két hétvégét is sikerült eltölteni a III. kerületi Duna-parton úgy, hogy közben nyaraló turistának éreztem magam, este mégis a saját ágyam kényelmét élvezhettem, és közben nem ment rá ingem-gatyám a lazításra. A Római-part még akár Balaton-pótlónak is megfelel. Ha a Deák tértől indulunk, a legnagyobb dugóban is ott vagyunk fél óra alatt, tömegközlekedéssel utazva pedig akár még lelkesítő sms-eket is küldhetünk az M7-es autópályán araszoló, a legnagyobb tavunkra induló, vagy onnan visszatérő ismerősöknek
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/29. számában, annak is a Budai Hang mellékletben jelent meg július 15-én.
