A Magyar Posta tavaly októberben jelentette be, hogy az energiaárak rohamos növekedése miatt országosan 366, jellemzően alacsony forgalmú posta működését szünetelteti. Ez Budapesten első körben 35, majd további 22 postahivatal bezárását jelentette. Bár eleinte azt tervezték, hogy csak ideiglenesen zárnak be, később kiderült, hogy csak akkor nyithatnak újra – és akkor sem mindegyik –, ha az üzemeltetés költségeiből az önkormányzatok is részt tudnak vállalni; azóta több postahivatal is újranyitott. A postai dolgozókat illetően először arról volt szó, hogy senki nem veszíti el a munkáját, később 300, aztán 1200 fős csoportos létszámleépítésről döntöttek.
Erdők, hegyek, jelentős szintkülönbségek és nagy távolságok jellemzik a II. kerületet: ám ami a terület természeti adottságait tekintve előny, az a postabezárások esetében sokkal inkább hátrány. Különösen annak tudatában, hogy az idősek aránya a kerületben igen magas. Nem csoda, hogy az ott lakókat igen rosszul érintette, amikor tavaly ősszel nyolcból hat postát bezártak. Őrsi Gergely polgármester szerint, ha a postai szolgáltatás nem működik gazdaságosan, fokozatosan le lehet építeni, de az, hogy egyik napról a másikra nyolcból hat hivatalban szűnjön meg a szolgáltatás, ráadásul úgy, hogy a külső és a belső kerületrész kapjon egy-egy postát (a Hüvi Szolgáltató Központban és Mammutban működő egységek maradtak meg), az enyhén szólva sem tekinthető lakosságbarát intézkedésnek.
A II. kerület a bezárásokat követően egyeztetett a Magyar Postával, amely első körben két – önkormányzati ingatlanban működő – posta újranyitásának a lehetőségét ajánlotta fel. – Jeleztük, hogy mind az 1959 óta működő Török utcai, mind a – pasaréti és törökvészi városrész postai forgalmát bonyolító – Kelemen László utcai posta esetében ingyen biztosítjuk a helyiséget, valamint a teljes rezsiköltséget is átvállalja az önkormányzat” – mondta a Budai Hangnak Őrsi Gergely. A Magyar Posta azonban ennél többet szeretett volna kapni, így végül abban állapodtak meg, hogy a Török utcai posta esetében az önkormányzat átadja az ingatlan tulajdonjogát, azzal a feltétellel, hogy ott továbbra is postai szolgáltatást végeznek. A Kelemen László utcai postát illetően pedig 1,5 évig fizetik a közel 30 milliós üzemeltetési költség felét.
Nem idősbarát helyek
Talyigás Katalin szociológus, sok évtizede lakik a II. kerületben. Bár túl van a nyolcvanadik életévén, tavaly még gyalog járt a Budagyöngye bevásárlóközpontba a postára, ahol a csekkbefizetés, a csomagfeladás mellett a bevásárlást is el tudta intézni. Amióta ott is bezárt a hivatal, a Mammutban működő esik hozzá a legközelebb, de oda csak busszal vagy villamossal tud eljutni, ám a tömegközlekedés számára már nehézkes. Ráadásul a posta a harmadik emeleten van, hiába lehet használni a liftet, a mozgólépcsőt, aki nehezen mozog, annak nem könnyű odajutni. Arról nem is beszélve, hogy a zsúfolt bevásárlóközpontba járni, főleg járványos időszakban, kockázatos.
– A gyalog elérhető, kis posták nagy könnyebbséget jelentettek. Jól ismertük egymást az ott dolgozókkal, sokat segítettek az ügyintézésében nekünk. A személytelen nagy posták nem idősbarát helyek. Többek között ezért is hálásak sokan a kerület vezetésének, hogy a Török és a Kelemen László utcai posta újranyitott – mondta. A szociológus szerint a digitális csekkbefizetést, a csomagautomaták használatát idős korban nem könnyű megtanulni. A fiatalabb rokonok – ha vannak – nyilván segítenek, de ez a mindennapokban általában csak akkor működik jól, ha az idős ember együtt él a gyerekeivel, unokáival. – Egy közösség szolgáltatási rendszere akkor jó, ha a szolgáltatások elérhetők. Az életminőséget, különösen az idősekét, nagyban rontja, ha közfeladatot ellátó intézményeket zárnak be – tette hozzá.
Őrsi Gergely szerint tévúton jár az, aki kizárólag statisztikák és lélekszám alapján próbál egy társadalmat, adott esetben egy kerületet érintő döntést meghozni. – Minden település más adottságokkal rendelkezik, a második kerületben például nagyok a távolságok. Miért kellene egy hidegkútinak a Mammutban átvennie a csomagját? Ha azt szeretnénk elérni, hogy az ingázók száma csökkenjen, akkor minél több szolgáltatást kell helyben hozzáférhetővé tenni – fogalmazott a polgármester. Az önkormányzat következő célja a Széphalom Centerben lévő, Hidegkúti úti posta újranyitása. Egyrészt, mert nagyon sok idős él a környéken, másrészt a közelben található a mozgáskorlátozottak lakótelepe.
– Hallottuk a híreket az 1200 fős elbocsátásokról, reméljük, hogy az újranyitással munkahelyeket is sikerült megmentenünk. A továbbiakban az a célunk, hogy a nem önkormányzati tulajdonban levő posták esetében feltérképezzük azt, hogy hol és milyen költségekkel járhat az esetleges együttműködés – mondta Őrsi Gergely. A Magyar Posta februárban tette közzé postapartneri programját, amelynek célja, hogy a működtetésben önkormányzatok, vállalkozások: élelmiszerboltok, gyógyszertárak, bankfiókok is minél nagyobb számban vegyenek részt.
Egyetlen fiók maradt
Hat hivatalból ötöt szüntettek meg tavaly ősszel az I. kerületben. A Batthyány utcai – amelynek ugyanakkorra ügyfélforgalma volt, mint a jelenleg is működő Pauler utcai hivatalnak – bezárása különösen fáj a helyieknek. V. Naszályi Márta polgármester a Magyar Posta képviselőjével és az állammal is egyeztetett. – Egyetlen posta újranyitását ajánlották fel, azzal a feltétellel, hogy az önkormányzat hozzájárul az üzemeltetési költségekhez. A Batthyány utcai egység a kerületi ügyfélforgalom 25 százalékát bonyolította, és a II. kerület vízivárosi részéből is sokan jártak oda, ezért elsősorban ezt szerettük volna megmenteni – mondta. A Magyar Posta kalkulációja alapján ez másfél év alatt 100 millió forintba került volna az önkormányzatnak, ezt azonban a kerületi képviselő-testület nem támogatta.
A polgármester véleménye szerint az elszabadult energiaárak, az infláció és az államkassza kiürülése okozta hiányt az állam úgy próbálja orvosolni, hogy az ebből adódó anyagi terheket a lakosságra és az önkormányzatokra hárítja. – A célunk, hogy a kerületieket segítsük, még akkor is, ha ez nekünk sokba kerül. Ám 100 millió forint rengeteg pénz. A Budavári Önkormányzat képviselő-testülete szerintem joggal döntött úgy, hogy nem akarjuk ennyi pénzzel az egyébként rosszul gazdálkodó Magyar Postát támogatni. Arról nem is beszélve, hogy a szolgáltatásokért az önkormányzatoktól elkért pénz nagyobb része nem a konkrét hivatal költsége, hanem a Magyar Posta központi kiadásainak a leosztott része – fejtette ki.
A polgármester elmondta, hogy amikor ősszel egyeztetett a Magyar Postával, azt javasolta, hogy önkormányzati ügyfélszolgálathoz társítva, úgynevezett kapcsolt szolgáltatásként működjenek postaállomások a kerületben. – Akkor nem voltak nyitottak a felvetésemre. Azóta kaptunk egy levelet, amelyben éppen erre az új típusú partneri együttműködésre tesznek javaslatot. Jelenleg ennek az előkészítése zajlik, a Batthyány utcai postahivatalt próbáljuk a postapartneri program révén újra nyitni, és a váriak számára biztosítani a szolgáltatást – árulta el V. Naszályi Márta.
Folytatódik a felszámolás
Csillaghegy déli része és a teljes Pók utcai lakótelep maradt posta nélkül a III. kerületben, miután tavaly ősszel a Csillag Centerben és a Római téren, valamint – az eredeti tervek szerint csak ideiglenesen – a Mátyás király úton működő hivatal is bezárt. Bár az utóbbi ügyében aláírásgyűjtésbe fogtak a lakók, és az egyik dolgozó is petíciót indított a döntés ellen, a fiók azóta sem nyitott újra. Az önkormányzat mindhárom ügyben egyeztetéseket kezdeményezett a Magyar Postával, illetve a kormánnyal.
– Abban maradtunk ősszel, hogy a Mátyás király úti posta az önkormányzat anyagi hozzájárulása esetén újra kinyithat, és hogy ezzel kapcsolatban a tél végén újra tárgyalunk. Ehhez képest később kaptam egy értesítést, hogy a posta végleg bezárt. Ebben nem tudok nem tendenciákat látni – mondta Kiss László, a kerület polgármestere. A Csillag Center bevásárlóközpont esetében sikerrel zárultak a tárgyalások: a hivatal áprilisban újra kinyitott, jelenleg egy vállalkozó üzemelteti.
– A kerületnek is felajánlották a működtetést, ám ez jogilag nonszensz, ugyanis az önkormányzat olyan feladatokat, amelyeket a törvény más hatáskörbe utalt, nem láthat el. Arról nem is beszélve, hogy a postai szolgáltatás dedikált állami feladat, az önkormányzatoktól pedig azt várják, hogy ugyanazért a szolgáltatásért fizessenek a Magyar Postának, amit az állam már egyszer kifizetett nekik – fejtette ki a polgármester. Kiss László nehezményezi azt is, hogy a posták bezárását nem előzte meg érdemi konzultáció, valamint visszásnak tartja, hogy egyes postahivatalok úgy menekültek meg a bezárástól, hogy az önkormányzat nem járult hozzá anyagilag a további fenntartásukhoz, míg más kerületek fizettek ugyanezért.
A postatörvény módosítása szerint a 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítani, miközben a korábbi törvény szerint mindkét szám 25 ezer. Kiss László szerint ez is azt támasztja alá, hogy a posták felszámolása folytatódni fog.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/24. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg június 16-án.
