Budapest agglomerációjában évek óta kongatják a vészharangot, mondván: a rengeteg kiköltöző akkora terhet ró az infrastruktúrára, hogy azt már képtelenség kezelni. Csakhogy a főváros környéki települések felduzzadása a budapesti kerületek számára is rengeteg problémát tartogat. A budai önkormányzatok szakembereit arról kérdeztük, hogy miként igyekeznek felülkerekedni ezeken a nehézségeken.
Az elmúlt évtizedekben hihetetlenül felgyorsult a fővárosi agglomeráció növekedése. Vannak olyan települések, melyeknek a lakossága többszörösére nőtt az elmúlt húsz évben. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a nagyvárosnál valamivel csendesebb, családbarát környezetben szeretnék élni az életüket. A kisebb települések azonban nem képesek elég munkahelyet biztosítani a kiköltözők számára, így többségük továbbra is a fővárosban tölti a hétköznapjai jelentős részét, sokan a gyerekeiket is Budapesten járatják iskolába. Ez természetesen a fővárosi kerületek számára is kihívásokat tartogat.
Az egyre nagyobb létszámot kiszolgáló egészségügyi intézmények, az ingázók által használt úthálózat minőségének biztosítása például nagyrészt a főváros és a kerületek hatáskörébe tartozik. Nem kis nehézségekkel állítva szembe őket. A lapunknak nyilatkozó önkormányzatok igyekeztek rögtön leszögezni, hogy nem tekintik ellenségnek az agglomerációban élőket, és igyekeznek az ő szempontjaikat is figyelembe venni a fejlesztéseik során. Ám azt is kiemelték, hogy hozzájuk elsősorban a helyben élők panaszai, észrevételei és kívánságai jutnak el, mivel velük állnak szorosabb kapcsolatban. A helyiek pedig gyakran szembesülnek nehézségekkel a mindennapjaik során a kerületi infrastruktúrára nehezedőmegnövekedett terhelés miatt.
Mint megtudtuk, Óbuda-Békásmegyer szempontjából alapvetően az agglomerációs forgalom az, ami kirívó terhet jelent. A III. kerület egyik adottsága, hogy kettévágja a Szentendrei út és a H5-ös HÉV vonala. E tengely mentén az átkelési pontok szűkösek, viszont mind a 11-es főút, mind a 10-es főút mentén évről évre emelkedik a közúti forgalom. Ennek az alapvetőproblémának megoldása minden tekintetben túlmutat a kerület lehetőségein és feladatkörein. Érdemi változást az M0-s körgyűrű északi szektorának folytatása hozhat majd, illetve a jelenleg inkább csak távlati terveken szereplő aquincumi híd megépülése.
Mint az önkormányzat válaszából kiderült, e projektek megvalósulásához a kerület a maga részéről a szükséges területrendezési és szabályozási kereteket már megteremtette, most a fejlesztések mihamarabbi megvalósulásában reménykednek. Szintén a kerület felelősségi körén túlmutató feladat az immár állami kézben lévő H5-ös HÉV-vonal fejlesztése. Az időközben megszüntetett Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) által korábban bemutatott tervek szerint ez a beruházás az itt élőket inkább hátrányosan érintené (vagyis jelen állás szerint érintette volna). A fejlesztés helyi igényeit kiszolgáló része, a megállóhelyek és szerelvények akadálymentesítése, az önkormányzat szerint előremutató lépés, ám a tervezett beruházás egyik főcélja a menetidő lerövidítése és a járatszám növelése. Ennek érdekében viszont a Pünkösdfürdő utcai, Szentendrei úti és Ürömi úti csomópontokban csökkenne a közúti forgalom átbocsátási képessége, magyarán a dugók intenzitása növekedhet ezeken a helyeken.
Autópályacsomópont a belvárosban
Az önkormányzat tudomása szerint a tervezők az átkelési pontok átépítésével, azok kapacitásnövelésével oldanák meg ezt a problémát. – Ez sajnos Békásmegyer esetében olyan átépítést vonna maga után, ami a környéket inkább egy bonyolult autópálya csomóponttá fogja változtatni. A kerület részéről többször is kértük a tervezőket, hogy bizonyítsák be, a csomóponti átépítések valóban a kívánt célt fogják elérni, készüljön forgalomszimuláció. Sajnos e kérésünk, most már úgy tűnik végérvényesen (a projekt beszüntetésével) elmarad – olvasható az önkormányzat lapunknak küldött válaszában. A kerület életében további kockázat, hogy a HÉV-vonal fejlesztéshez kapcsolódó P+R kapacitások csak a Budapesten kívüli településeken kapcsolódnak a fejlesztéshez, mivel a budapesti szakaszokon ez a fővárosi felelősségi körébe tartozik. Az önkormányzat ezért attól tart, hogy nem kerül szinkronba a két projekt megvalósulása, mely további parkolási gondokat fog okozni, elsősorban az így is túltelített Békásmegyeren.
Csak magukra számíthatnak a kerületek az agglomerációs problémák megoldásában
Naponta 26 ezer autó dübörög keresztül a Szilágyi Erzsébet fasoron, amely így az egyik legfontosabb budai útvonal, az állapota azonban – a hazai gyakorlatnak megfelelően – fordítottan arányos a forgalmi jelentőségével: alig járható.
Egyelőre azonban mindez csak feltételezés, hiszen mint ismert, Lázár János építési és közlekedési miniszter szeptember elején kihúzta az állami beruházások közül a H6-os ráckevei, illetve a H7-es csepeli HÉV-vonalakat, a H5-ös vonal fejlesztése pedig továbbra is függőben maradt, a megvalósulása jelenleg erősen kérdéses. A forgalomnövekedés leginkább bosszantó, gyakran életveszélyes hozadéka, hogy a kerület lakóövezeteiben megjelent az egérutat keresőforgalom. Ez ellen egy módon tudnak tenni: folyamatosan bővítik a „tempo30”-as, illetve lakó-pihenőövezeteket. Egy-egy ilyen terület kialakítása 100 millió forintos nagyságrendet jelent. Erre a feladatra minden évben külön forrást biztosít a kerület költségvetése. Mint megjegyezték: a munka sziszifuszi, mivel az övezetek folyamatos felülvizsgálatra is szorulnak, ugyanis sokszor egy korábban terheletlen utca válik vonzóbbá a gyorsabb haladást keresők körében. Fontos kezelendő probléma a parkolóhelyek biztosítása is. Ez a probléma az agglomerációs forgalom tekintetében a nem díjköteles várakozási övezetekben fekvő HÉV-megállók környékén összpontosul. Ezen a téren a parkolóhelyek fenntartása, a parkolóhelyek áttervezése, új parkolóhelyek létesítése okoz több százmillió forintos éves kiadást.
Milliárdos kiadások
Az egészségügyi ellátás területén a Szent Margit Rendelőintézet viseli a kerületen túlmutató terheket: a főváros más kerületeiből és az agglomerációból érkezőket is ellátja. Az intézményrendszert az önkormányzat folyamatosan fejleszti, mind az eszközök, mind a betegirányítási és a kiszolgáló infrastruktúra tekintetében. Ezenfelül új egységet is épít. Várhatóan idén nyílik meg egy új, kifejezetten a gyermekszakellátásra specializált telephely Békásmegyeren. Az intézmény tervezésekor az önkormányzat felmérte az agglomerációs igényeket is. Mint megtudtuk, az effajta fejlesztések évente milliárdos kiadást jelentenek. Ezek közül a forgalomtechnikai beavatkozások jelentős része, az egészségügyi fejlesztések kisebb része írható az agglomerációs nyomás számlájára. A fenntartási költségekben hasonló a megoszlás: a fejlesztési forrásoknak – melyek a költségvetés 10-15 százalékát jelentik – harmadát-negyedét teszik ki a kerületen kívüli igények, illetve kerületen kívüli használók okozta problémák kezelése.
A fent megfogalmazott nehézségekkel egyébként nem csupán a III. kerületben élők szembesülnek, ám a városrészek különbözőelhelyezkedése miatt a lehetséges megoldások különbözőek lehetnek. Nagy Kitti, az I. kerület főépítésze például arról beszélt a lapunknak, hogy nekik nincs közvetlen kapcsolatuk a Budapesten kívüli szomszédos településekkel, csak közvetve, a határoló és a közbenső kerületeken keresztül. A közúti közlekedési helyzet javítása csak a térségen áthaladó forgalom elkerülő utakra szervezésével és a területen kívüli beavatkozásokkal érhető el, tehát a probléma a kerület határain belül érdemben nem orvosolható. A II. kerület számára szintén az átmenő forgalom és a parkolás nehézségei okozzák a legnehezebben megoldható gondokat, de mint megjegyezték, azon dolgoznak, hogy új, nagy kapacitású P+R parkoló létesülhessen Hűvösvölgy végállomásnál. Erre jó esély ígérkezik a végállomással szemben található telken, ahol az Aldi kiskereskedelmi lánc üzletet tervez nyitni, amellyel együtt komoly P+R kapacitás épülhet.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/37. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg szeptember 15-én.
