A városi autóversenyzés veszélyeiről hónapról hónapra meggyőződhetünk. A júliusi Árpád hídi baleset – amelyben egy vétlen kerékpáros esett az utcai vetélkedés áldozatul – ismét bebizonyította, hogy még a gyakorlott sofőrök sem képesek mindig uralni a járművet nagy sebességnél, és a száguldozók jelentős része vélhetően legkevésbé sem képzett pilóta. A gyorshajtás és a versenyzés megelőzése érdekében számos európai nagyvárosban vezettek be szigorú intézkedéseket, és az Árpád hídi tragédia itthon is új lendületet adott a jogszabályi változtatásoknak. Lázár János építési és közlekedési miniszter néhány nappal a baleset után bejelentette, felülvizsgálják a KRESZ-t, ezen túl azonban érdemi lépések egyelőre nem történtek. Kormányzati szinten legalábbis, mert a fővárosi kerületek a saját eszközeikkel megpróbálják elejét venni a további tragédiáknak.
Ahogy azt a Budai Hang augusztusi számában megírtuk, a II. és a III. kerület is intézkedett az ügyben. Óbuda-Békásmegyer vezetése a nyáron elvi döntést hozott arról, hogy a sebességtúllépés szempontjából leginkább érintett útszakaszok mellé traffiboxokat telepít, a rendőrséggel együttműködve. Ezek olyan fémkalitkák, amelyekbe egy mozdulattal be lehet pattintani a sebességmérő készüléket, így az telepített traffipaxként üzemel, de nem kell hozzá sem állvány, sem autó. Az eszközök az eddigieknél lényegesen több helyszínen biztosítják a sebességmérést, így csökkenthetőnek tartják a gyorshajtásból fakadó baleseti kockázatokat. Az önkormányzat saját forrásból telepíti ezeket az eszközöket – ennek költségét 85 millió forint átcsoportosításával biztosítják. Az elvi határozat után a kerület képviselő-testülete az augusztus 30-i ülésén elfogadta a helyszínjavaslatokat, és felhatalmazta Kiss László polgármestert az egyeztetések lefolytatására a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK). Kilenc óbudai helyszínen összesen tíz sebességmérő telepítési helyét jelölték ki. A traffiboxokat a Szentendrei út több csomópontjánál, a Nánási úton, illetve a Vörösvári út és a Bécsi út több szakaszánál állítják fel. Mivel az eszközök forgathatók, a rendőrség időközönként változtathatja a mérési irányt. Az önkormányzat tájékoztatása szerint ez a típusú működés jóval költséghatékonyabb a korábbinál, és a megjelölt helyszíneken nem indokolt az egy időben történő két irányú mérés.
További lépésekről is döntött a III. kerületi képviselő-testület augusztus 30-án: megszavazták a polgármester beterjesztette javaslatot a Büntető törvénykönyv módosításáról (az önkormányzatok felterjesztési jogával élve). A cél, hogy a közúti közlekedés biztonságát és a közlekedésben részt vevő személyek életét, testi épségét veszélyeztető járművezetőket „e cselekmény önálló tényállásként való meghatározásával fokozott büntetőjogi felelősség terhelje mind az alapeset, mind a minősített esetek tekintetében”. Az előterjesztés alapján a törvényt egyebek mellett ezzel bekezdéssel egészítenék ki: „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton kirívó módon, így különösen, ha azt öncélúan, az adott szakaszra megállapított legnagyobb sebesség másfélszeresét meghaladó sebességgel közlekedve más vagy mások életét vagy testi épségét veszélynek teszi ki, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Mindezen túl az egyes büntetési tételeket is szigorítanák. A javaslat szerint ha a baleset súlyos sérülést okoz, akkor egytől öt évig; ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, akkor kettőtől nyolc évig; ha halált, akkor öttől tizenöt évig; ha pedig több ember halálát, illetve halálos tömegszerencsétlenséget, akkor tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés lenne a büntetés.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata – együttműködve a rendőrséggel és a közlekedési hatósággal – számos alkalommal kezdeményezte már az illegális versenyek és a gyorshajtók visszaszorítását. Ezek az akciók részlegesen eredményre vezettek ugyan, de nem szüntették meg vagy fékezték meg a száguldozást. Ennek oka az is, hogy a büntetőjog nem minden esetben követi azokat a társadalomra veszélyes cselekményeket, amelyek megszüntetése közös társadalmi érdek – indokolta a szigorítási szándékot a kerület.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/37. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg szeptember 15-én.
