Az elmúlt években rengeteget változtak az emberek bevásárlási szokásai. Sajnos számunkra kedvezőtlenül. A járvány időszakában mind többen elmaradtak, rászoktak a házhoz szállításra, sokan azóta sem tértek vissza. Az is igaz, sokat számít az ár. Ha már néhány száz forinttal olcsóbb az áru a diszkontban, inkább ott vásárolnak. Nem tudom, meddig tudjuk itt tartani a frontot. Nézzen szét, alig jön erre vásárló! – panaszkodik a Fény utcai piac egyik halárusa. Hétköznap kora délután beszélgetünk, tény, hogy ide, az emeleti külső karéjba kevesen veszik az irányt. A piac belső részein, a lángosozó, a street food és a zöldségesek körül viszont nagyobb a nyüzsgés. A nyitott területen, az őstermelők asztalainál is sokan állnak sorba illatos eperért, harsogóan zöld medvehagymacsokrokért. – Ilyenkor hétköznap persze kevesebben jönnek, de hétvégente van itt élet! Úgy látom, sok fiatal családnak ez egy jó kis szombati program. Hátha újra felfedezik az emberek, hogy piacozni jó dolog – bizakodik egy őstermelő, aki több mint két évtizede jár ide árulni.
A Fény utcai piac Buda egyik legnépszerűbb, a Retek, a Lövőház és a Fény utcák által határolt vásártere, a Széll Kálmán térhez közel. A Lövőház utcában már a 30-as évektől rendszeresek voltak a heti vásárok, majd a főváros Törvényhatósági Bizottsága által itt kijelölt területen 1940-ben csarnok építését rendelték el, ez azonban csak 1953-ra lett kész. A most látható épület a rendszerváltozás utáni első nagy piacrekonstrukciós hullámban készült el Cságoly Ferenc építész tervei alapján. A csarnok társasház formában működik, melyben a II. kerületi önkormányzat 67 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A nagyobb tulajdonosok még a CBA, az OTP, a Szerencsejáték Zrt., illetve néhány belső helyiségen kívül a Fény utca felé néző külső üzletek is magántulajdonban vannak.
Nem csupán vásárlás, hanem családi vagy közösségi program is lehet
Az, hogy a diszkont és multinacionális láncok betörése óta a hagyományos vásárterek gondokkal küzdenek, országos probléma. Mihalik Zoltán, a Fény utcai piacot üzemeltető kft. ügyvezető igazgatója szerint elmúlt már az aranykor, amikor természetes volt, hogy friss zöldségért, gyümölcsért piacra megy az ember. – Annak idején fel sem merült, hogy a vásártereket fenntartó önkormányzatoknak marketinggel kellene foglalkozniuk. Aztán jöttek a multik az árletöréssel, árdömpinggel és színes reklámújságaikkal, ami egészen új helyzetet teremtett.
A szakember a Budai Hangnak elmondta, újra ki kell találni, mivel lehet a vásárlókat meggyőzni a piacozás előnyeiről, brandet kell építeni, közösségi teret, élményt létrehozni. Őrsi Gergely II. kerületi polgármester lapunknak hangsúlyozza, sokat tesznek azért, hogy a Fény utcai piac továbbra is vonzó legyen a környékbeliek számára. – Bár a bevásárlóközpontok megjelenésével sokan leszoktak a piacra járásról, mi igyekszünk felhívni a figyelmet arra, ez nem csupán vásárlás, hanem családi vagy közösségi program is lehet. Számos rendezvényt szerveztünk a közelmúltban, amivel igyekszünk idevonzani az embereket. Áprilisban például a Kenyérlelke fesztiválon húsvéti piacot és kalácssütő versenyt szerveztünk, közben utcazenészek gondoskodtak a jó hangulatról. Anyák napján a gyerekek agyagcserepet díszíthettek és az abba ültetett palántákkal kedveskedhettek édesanyjuknak. De volt már itt bringa-és pecabörze, Bach zenei fesztivál, bemutatkozhattak a környékbeli civil szervezetek, sőt több hétvégén találkozhattunk az egyedi designtermékeket felvonultató és árusító Makers’ Markettel – fejti ki a polgármester.
Tagadhatatlan, hogy a fiatalabb korosztály szempontjait, a fenntarthatóságot, környezettudatosságot, egészséges életmódot előtérbe helyező piacok ma reneszánszukat élik. Budapesten és környékén is vannak ilyen vásárterek, melyek képesek voltak márkát építeni, egyedi arculatot kialakítani és ezzel, valamint jó marketinggel vásárlói törzsközönséget felépíteni.
Felújítás jön
A Fény utcai piac árusai azt is kifogásolják, az elmúlt 25 évben a vásártér épülete fölött eljárt az idő, szükség lenne a felújításra. Főként az őstermelői asztalok árusai panaszkodnak, télen jéghideg, huzatos a félig nyitott piactér, míg nyáron szinte elviselhetetlen a műanyag tető alatt a hőség. A polgármester hangsúlyozta, tekintettel arra, hogy ez egy Ybl-díjas épület, minden változtatáshoz külön engedély szükséges. Most viszont, hogy a jelentős veszteséggel átvett „társasházat” sikerült nyereségesbe fordítani, a felújítási alapból a lehetőségekhez mért rekonstrukciót terveznek. – Egy, a későbbiekben bővíthető 25 millió forintos napelem-beruházásra készülünk, valamint idén a régóta várt külső-belső festést is elkezdjük. Tervben van a most kissé kaotikus hirdetőtáblák újragondolása, egységesítése is. Ezzel kapcsolatban persze gondolnunk kell arra is, hogy ezidáig a reklámfelületek értékesítéséből mintegy évi 10 millió forintos bevételünk származott, ezt majd jó lenne pótolni valahonnan – sorolja Mihalik Zoltán. A pénzügyi keretek tehát csak a lassú felújítást, a fontolva haladást teszik lehetővé, ennek egyik első lépése volt a piac logójának, tipográfiájának újragondolása – a megújult felirat már látható a Retek utcai bejáratnál.
De mik a tervek az üres üzlethelyiségekkel, főként a kevésbé látogatott emeleti, külső részeken? – Az nyilvánvaló, hogy hagyományos piaci kereskedőknek, egy újabb hentesnek, zöldségesnek, halasnak nem fogjuk tudni kiadni, hiszen nem működtethetők rentábilisan. Új funkciókat kell ezeknek a helyiségeknek találnunk, erre számos ötletünk van. Az egyik lehetőség, hogy piaci szerepük marad, de olyan marketingüzenettel, ami felkelti az érdeklődést: például azért, mert a fenntarthatóságot vagy a környezettudatosságot hangsúlyozza. Van már egy ilyen megvalósításunk: a második emeleten hoztuk létre a Buda Szódát, ahol praktikus kiszerelésekben palackozzuk és árusítjuk a szódavizet. A palackokat visszaváltjuk, újratöltjük, akinek fontos, hogy kevesebb műanyag palack szennyezze a környezetet, annak érdemes idejárnia. A kihasználatlan helyiségekre egy másik ötletünk, hogy mágnesbérlőknek adjuk ki, vagyis olyan szolgáltatóknak, esetleg multicégek ügyfélszolgálatainak, amelyek plusz forgalmat generálhatnak a piacnak. Az is egy lehetőség, hogy az üres üzleteket a lakosság számára bérelhető raktárhelyiségként adjuk ki, amelyre tapasztalatunk szerint szintén nagy igény mutatkozik a zsúfolt városi környezetben – mondja Mihalik Zoltán.
A környezettudatosság már most is hangsúlyos a csarnokban: szelektíven gyűjtik a használt elemeket, a sütőolajat, a használt ruhákat, sőt már a piac számos pontján megtalálhatjuk a szelektívhulladék-gyűjtőket.
Mihalik Zoltán meggyőződése szerint a piacok válságát elszigetelten nem lehet megoldani, ezért is tartja fontos lépésnek, hogy tavaly ősszel számos hazai, piacokat, vásárcsarnokokat üzemeltető önkormányzat fogott össze azzal a céllal, hogy alapítsanak egy üzemeltetői egyeztető fórumot. – Egységesen szeretnénk fellépni és hallatni a hangunkat. Fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy a válságba került piacok mögött hazai kiskereskedők, magyar családok vannak. Fontos lenne, hogy a kormányzat is felismerje, meg kellene védeni ezeknek az embereknek az érdekeit.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/20. számában jelent meg május 19-én a Budai Hang mellékletben.
