Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, plusz nyolc oldalon!
A magyar csapat történelmi sikert ért el Anglia legyőzésével, de van, ami beárnyékolja a diadalt – mondta a Budai Hangnak Esterházy Márton, egykori válogatott labdarúgó, az eddigi utolsó, világbajnokságon szerepelt együttes tagja. Az interjúból kiderül, miért gondolja úgy, hogy sokáig kell még várnunk a következő vb-szereplésre, és hogy miért indult el annak idején a lejtőn a magyar foci. A Honvéd, az AEK Athén és Panathinaikos korábbi csatárával az 1986-os mexikói világbajnokság kudarcáról és a bundabotrányokról is beszélgettünk, de mesélt a rómaifürdői családi otthonról, és elárulta azt is, hogy ki volt jobb játékos: ő vagy a bátyja, Esterházy Péter?
Megsüllyedt járdához hívták a II. kerületi önkormányzat embereit, akik egyszerű süllyedés helyett barlangi hasadékot találtak az Alsó Törökvész úton. S bár egy-egy új barlang felfedezése nem számít különlegességnek a kerületben – főleg nem a mészkőrétegre épülő a Rózsadombon, ami valóságos ementáli sajtként néz ki a felszín alatt –, a májusban megtalált járat még sok titkot őriz. Cikkünkből kiderül, hogy miért épp ez a városrész bővelkedik a barlangokban, és az is, hogy mire számíthatunk az „új” felfedezés esetében.
Közel 230 évig várta a vendégeket Buda legrégibb, folyamatosan működő étterme, a Márványmenyasszony, amely azonban talán már a jövő évet sem éli meg, az új tulajdonos ugyanis 2021 után ismét bontási engedélyért folyamodott, és újra megkapta azt. A választások előtt az étterem a politikai csatározások terepévé vált, és bármilyen különös, éppen ennek köszönhetően kapott egy kis haladékot. A helyi fideszes jelölt, Böröcz László – a kerület vezetését felelőssé téve a helyzetért – meggyőzte Gulyás Gergelyt, hogy az általa vezetett Miniszterelnökség indítson műemlékvédelmi eljárást, ami azt jelentette, hogy egy évig nem lehet hozzányúlni az épülethez. Az esztendő letelt, és nem nyilvánították műemlékké a Márványmenyasszonyt, amelyet ezúttal már aligha ment meg a kormány, a választások után ugyanis láthatóan leértékelődött az épület kulturális jelentősége. Az ügy pikantériáját fokozza, hogy egy, a NER-ben otthonosan mozgó tulajdonosi körrel bíró cég tünteti majd el az éttermet, hogy a helyére lakóházat húzzanak fel.
És ezzel nincs vége a budai abszurdnak, egy újabb történet ezúttal a Lipótmezőről: hiába bérlik jogszerűen az ingatlanokat az egykori OPNI-társasház lakói, nincs kinek fizetni a bérleti díjat. Az állami szervek egymásra mutogatnak, a vagyonkezelő nem nyilatkozik, az OPNI épültében nemzetközi iskolát álmodó alapítvány pedig talán csak papíron létezik.
2019 után ismét megrendezik a Sziget Fesztivált a Hajógyári-szigeten. Több mint félmillióan érkezhetnek idén a rendezvényre, a látogatókat a dráguló jegy- és bérletárak sem ijesztették el. Utánajártunk, hogy a járványhelyzet és a háború miként befolyásolja a fesztivált, és hogyan készülnek a szervezők a karantén utáni első Szigetre?
Ha nyaralás, akkor Balaton: a budai önkormányzatoknak is a magyar tengernél van a legtöbb üdülője, de a Velencei-tónál, és a Dunánál is található önkormányzati ingatlan, sőt hegyi menedékház és budapesti szálláshely is akad az I., II. és III. kerület portfóliójában. Sok hely gyerektáborként működik, néhányban pedig önkormányzati dolgozók pihenhetnek, de egyes létesítményekben a kerületi családok is kedvezményes nyaraláshoz juthatnak. Idén azonban a háború is hatással van az üdülésre: van olyan budai önkormányzat, amely ukrán menekülteket helyezett el a rendelkezésre álló szálláshelyek egy részén.
Ritka élményben lehet része azoknak, akik ellátogatnak az óbudai Meggyfa utca 19-21.-hez: bepillantást nyerhetnek az ókori római luxusba. A Hercules-villa néven ismertté vált épületkomplexum mozaikpadlói amellett, hogy a közel kétezer éves fényűzésről tanúskodnak. Bejártuk az épületet, és visszautaztunk a múltba, hogy bemutassuk, mitől különleges az óbudai villa.
Folyamatosan arról panaszkodunk, hogy nincsenek Budapesten olyan régi, patinás éttermek és kocsmák, mint például Prágában a Víziló vagy az Aranytigris. A hiányt a történelemre fogjuk, pedig nagyon is tehetünk róla, hogy régi helyeink bezárnak, tönkremennek, eltűnnek a föld színéről. Múltkor a II. kerületben jártunk, most az I.-ben folytatjuk: a Duna-parttól a Tabánig sétálunk. Utunk során Tandori Dezsőt épp úgy megidézzük, mint Csehov özvegyét, de II. József és Mária Terézia mellett még Casanova is felbukkan.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a június 17-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
