Az elszámoltatás kérdéskörében volt leginkább nézeteltérés az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek között vasárnap este az első televíziós vitájukon, az ATV-ben. Az MSZP-s Tóth Csaba neve többször szóba került, hiszen a pártok többsége a korrupciógyanús ügyekkel is összefüggésbe hozott politikust támogatja Hadházy Ákossal szemben. Ezt a lehetőséget pedig a momentumos Fekete-Győr András nem hagyta ki, és igyekezett a többieket kérdőre vonni. De Jakab Péternek is volt odaszúrása, amikor arra utalt, hogy a jövő tavaszi kormányváltás után Karácsony Gergely továbbra is főpolgármester lesz. A bő kilencven perces műsorban éles viták nem voltak, de néhány pontnál azért megmutatkoztak a szembenállások.
Alább olvashatják tudósításunkat benne a benne a három fő témáról:
• Mitől lesz Magyarország sikeresebb és gazdagabb ország?
• Hogyan lesz Magyarország egészségesebb és okosabb ország?
• Hogyan lesz Magyarország egy tisztább, rendesebb ország?
Kortesbeszédek:
Márki-Zay Péter: Hétgyermekes, keresztény családfő, 22 éves gazdasági múlttal az emberek, a baloldali emberek támogatását is kéri, mert csak összefogással lehet a kormányt leváltani. A 2022-es választást vidéki és bizonytalan szavazók fogják eldönteni. Ezért egy pártfüggetlen civilre van szükség.
Karácsony Gergely: A kormányváltáshoz az kell, hogy megtalálják a közös nevezőt. Két évvel ezelőtt ő volt az, amikor a legnagyobb csapást mérték a NER-re. Hat pártot egyben tartani nem könnyű dolog, a választóknak erre is gondolniuk kell, amikor szavaznak. Azt kérte a választóktól, hogy ne azt nézzék, hogy ki a legjobb a megosztásban, hanem azt, hogy ki a legjobb az egyesítésben.
Fekete-Győr András: Az előválasztásnak akkor van értelme, ha új emberek is lesznek. Nem csak annyit mondanak, hogy „Orbán, takarodj!”, hanem azt is megmondják, hogy milyen lesz az új Magyarország. Nélkülük nincs kormányváltás, viszont csak velük van korszakváltás.
Dobrev Klára: Azt erősítette a vita benne, hogy meg fogják nyerni a 2022-es választást. Orbán-rendszerét a kormányváltással nem lehet leváltani, ahhoz jó kormányzás kell, ebben pedig érzi az erőt magában.
Jakab Péter: Le kell bontani ezt az átkozott rendszert egymással összefogva. Meg kell adni az országnak a szabadságot, a jólétet és a kiszámíthatóságot. Harminc év után végre garantáltan lesz Magyarországon elszámoltatás, ha kormányfőként ezt nem tudja végig vinni és nem fog kattanni a bűnözőkön a bilincs, akkor le fog mondani.
Hogyan csökkenthető a korrupció, mi lesz az elszámoltatással?
Karácsony Gergely: A vita sokszor félremegy ebben a témában. Ennek a rendszernek nem a jog a lényege, Magyarország nem jogállam. Ennek a rendszernek a lényege a közpénz. Ha ezt rendszert meg akarjuk dönteni, el kell zárni a pénzcsapokat, akkor egyből összeomlanak olyan szektorok, mint a médiájuk. Új alkotmányhoz viszont türelmesebbnek kell lenni, és majd a végén népszavazással kell megerősíteni.
Fekete-Győr András: Sokan félnek attól, hogy úgy be van betonozva a Fidesz, hogy nem lehet majd felelősségre vonni az embereit. A Momentum lerakott az asztalra egy 25 pontos rendszerváltó forgatókönyvet az Orbán-rendszer lebontására. Néhány konkrét pont ebből: csatlakozni kell az uniós ügyészséghez, el kell zárni a propagandát működtető közpénzcsapókat, kiemelt állami védelmet kapnak, akik lopást lepleznek le. Kezdeményezni fogják a felcsúti per elindítását, mert Magyarország nem lehet következmények nélküli ország. Azt bírálta, hogy a szövetségesei sem tudták mindig félretenni a politikai szempontokat és ezért támogatják Zuglóban Tóth Csabát Hadházy Ákossal szemben.
Dobrev Klára: Az elszámoltatás normális esetben annyi, hogy aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni. Itthon viszont ez mégsem ilyen egyszerű, a korrupció Magyarországon fojtogató. A kétharmados törvényeket le kell bontani, annak ellenére is, hogy Karácsony Gergely óvatos lenne.
Jakab Péter: A vagyon visszavételének részleteit nem fogják feltárni, hogy ne készülhessen rá a Fidesz, de a korrupcióellenes ügyészséget életre kell hívni. A mentelmi jogot el kell törölni, hogy egyetlen korrupt politikus se tudjon amögé bújni.
Márki-Zay Péter: Hódmezővásárhely példát mutat azzal, hogy Lázár János már 22 milliót befizetett. „Fel kell szabadítani” az ügyészséget, hogy az ügyészek végezhessék a dolgukat. A vádalkuval el fognak jutni a főbűnösökig, őket kell börtönbe zárni. Csak az hiteles az elszámoltatásban, aki Hadházy Ákost támogatja és nem Tóth Csabát.
Akkor vita, egymás között:
Fekete-Győr András kezdi azzal, hogy Hadházy Ákos folyamatosan szállította a korrupciógyanús ügyeket.
Dobrev Klára azzal érvel, téved, aki szerint a kétharmados törvényekhez nem lehet hozzányúlni, csak mert szabályosan hozták őket. Így ugyanis a Fudan-törvényhez sem lehet hozzányúlni. Karácsony Gergely volt korábban óvatos ebben a témában, erre reagálva ő is azt mondta, hogy kőkeménynek kell lenni például a Fudan ügyében. Azt ismételte meg egyúttal, hogy el kell zárni a pénzcsapokat. Ez a rendszer szerinte recseg-ropog és lesznek, akik kibeszélnek.
Jakab Péter szerint azt a kérdést is fel kell tenni, hogy ki gondolja komolyan az elszámoltatást, ezt pedig az gondolhatja komolyan, akik nem voltak részei a rendszernek. Itt utalt arra, hogy Karácsony Gergely kitüntette Tarlós Istvánt majd olyan MSZP-seket bírált, akik hirdetik a barátságukat a Fidesszel.
Fekete-Győr András lecsapott a lehetőségre, hogy a korrupciógyanús ügyekkel összefüggésbe hozott szocialista Tóth Csaba jobbikos támogatására rákérdezzen. Jakab Péter szerint ugyanakkor itt az a fontos, hogy vélhetően vannak ilyen ügyei. Azzal érvelt, hogy Tóth Csaba kétszer legyőzte már a Fideszt, márpedig most ellenzéki mandátumokra van szükség. Fekete-Győr András szerint ugyanakkor bárki legyőzné a Fideszt helyben, de új arcokra van szükség.
Ki hogyan jut hozzá az egészséghez és tanuláshoz?
Fekete-Győr András: Leendő családapaként beszél, ezt leszögezi. Két csoportra osztja a társadalmat: aki a leromlott kórházakban vár a sorára, míg aki duplán fizet, hiszen fizeti a TB-t, majd magánellátásba megy. A várólistákat tehát csökkenteni kell azzal, hogy az állam a magánellátóktól vásároljon szolgáltatást. Az oktatásnál a finn modellt szorgalmazza.
Dobrev Klára: Az elkövetkező kormány legfontosabb feladata ez és teljes szemléletváltásra van szükség. Legalább 9000 új egészségügyi szakdolgozóra, 3000 doktorra és 500 új háziorvosra van szükség. A várólisták akkor csökkennek, ha lesz elég szakember. Az oktatásban „beszélhetünk finn típusú oktatásról”, ha nincs, aki oktatja a gyerekeket. Romániában 30 ezer forinttal többet keres egy kezdő pedagógus, mint nálunk.
Jakab Péter: A kormány ma nem gondolkodni tanítja a gyerekeket, hanem tűrni. Arra kell felkészíteni a fiatalokat, hogy legyenek kreatívak, innovatívak, tanuljanak meg csoportban dolgozni, összefogni. Kis létszámú és differenciált oktatásra van szükség, a tankötelezettség korhatárát fel kell emelni, míg a pedagógusbéreknek is növekednie kell. Ugyanez érvényes az egészségügyi dolgozókra. Évente harmincezer ember van, aki a magánellátást nem tudja megfizetni, ők az Orbán-kormány áldozatai. Éves szinten plusz 600 milliárdot kell a szektorra fordítani.
Márki-Zay Péter: A magánegészségügyet be kell vonni az ellátásba és piaci alapra kell helyezni. Kompetencia-alapú fejlesztésre van szükség az oktatásban. Egy közmunkás gyereke is lehessen tanár vagy orvos.
Karácsony Gergely: Az egészségügy és oktatás összeomlott a járvány idején. A szakdolgozóknál legalább 50 százalékos béremelésre van szükség, az viszont veszélyes, ha a magán- és az állami egészségügyet össze akarják kapcsolni. Ne legyen fizetős egészségügy. A finn modell „nagyon szép”, de megállna Lengyelországnál. Ennek alapján meg kell adni az oktatók autonómiáját és emelni kell a béreket, főként a pályakezdőknél. Az alaptantervnek kompetencia-alapúnak kell lennie.
Egy-egy kérdés a jelölteknek:
Mivel tartaná itthon az egyetemistákat? – Fekete-Győr András szerint az első diplomát ingyenessé kell tenni.
Honnan lesznek egészségügyi dolgozók? – Dobrev Klára szerint részben Magyarországról, részben külföldről.
Mit tenne a pedofiltörvény iskolákat érintő passzusaival? – Jakab Péter szerint a homofób passzusokat ki kell venni, de az iskolákban eddig sem volt ilyen.
Megyei csúcskórház vagy kisebb kórháza? – Márki-Zay Péter szerint szülészetnek például kell lenni a városokban, de az nem gond, ha szemészetre például a megyei kórházba kell menni.
Mit tenne a közalapítványoknak adott állami egyetemekkel? Karácsony Gergely szerint vissza kell szerezni a vagyont.
Akkor vita, egymás között:
Jakab Péter egyetértett Karácsony Gergellyel abban, hogy vissza kell adni majd az iskolákat az önkormányzatoknak. Majd jelezte, a kormányváltás után főpolgármesterként Karácsony Gergely ennek örülhet is. A jobbikos politikus egyúttal az egészségügyben praxisközösségeket sürgetett, mire Karácsony visszavágott, hogy az első ilyen Zuglóban volt, a polgármestersége idején.
Mi lesz a bérekkel, nyugdíjakkal, munkahelyekkel, hogyan lesznek Magyarország lakói egy gazdagabb ország polgárai?
Dobrev Klára: A gazdaságpolitika középpontjába vissza kell helyezni az embert. Orbánnak van egy őrületes téveszméje: a versenyképesség a kizsákmányolt és olcsó munkaerőn múlik. Pedig az az ország sikeres, ahol a sokaság sikeres. Pedagógusok- és egészségügyis bérekre, nyugdíjakra és tisztességes bérekre kell költeni.
Jakab Péter: Több pénzt kell hagyni az embereknél: a melósnál és a nyugdíjasnál. Nem olcsóságban, hanem minőségben kell versenyképessé válnia az országnak. Az uniós forrásokból nem fenntarthatatlan látványberuházásokat kell finanszírozni, hanem a vállalkozásoknak kell segíteni. A férfiakat is el kell engedni 40 év után nyugdíjba, a rendvédelmiseknek vissza kell adni a szolgálati nyugdíjat, a családi pótlékot pedig meg kell duplázni.
Márki-Zay Péter: Hódmezővásárhelyet már sikerült „rendbe rakni”. Az euró bevezetésével kell biztosítani a bérek és nyugdíjak értékállóságát, adóemelésről pedig most nem eshet szó.
Karácsony Gergely: Miniszterelnökként létrehozna egy 10 éves megállapodást a munkaadók és munkavállalók között, hogy eljussanak a 200 ezres minimálbérhez. Adóemelésről nem, de szerinte adóátrendezésről kell beszélni, ennek része, hogy adómentes legyen a minimálbér. A tőkeerős nagy cégek pedig tudnak többet fizetni a közösbe. Ha beindulnak a bérek, hozzá kell kapcsolni a nyugdíjakat is.
Fekete-Győr András: Fel kell zárkózni a Nyugathoz, ehhez távlati célok szükségesek. Lehetővé kell tenni a négynapos munkahetet Magyarországon, rugalmas nyugdíjrendszerre van szükség – legyen egyéni nyugdíjszámla, amelyet látva korábban is nyugdíjba lehet menni – és be kell vezetni az eurót.
Egy-egy kérdés a jelölteknek:
Mennyi lenne itthon az egységes európai minibálbér? – szól a kérdés Dobrev Klárának. A politikus szerint ezt az átlag- vagy mediánbérhez kell igazítani.
A cigányságnak és szegregátumokban élőknek legyenek célzott programok? – Jakab Péternek kell válaszolnia. A pártelnök szerint a bérlakásépítési program számukra is segítséget nyújtana, de nem akar származás alapján különbséget tenni az emberek között.
Mitől lesz gazdagabb Magyarország? – Márki-Zay Péternek kell válaszolnia. Szerinte innovatív vállalkozásokra van szükség, akik munkahelyet teremtenek.
Ki lenne magasabb jövedelmű, akinek többet kellene adózni? – Karácsony Gergely szerint a félmilliárdnál magasabb értékű ingatlanok megadóztatása célszerű.
Az államosított magánnyugdíjpénztári vagyont visszaadnák? – Fekete-Győr András kapja a kérdést, aki szerint a svájci indexálás szerint a nyugdíjaknak a gazdasági növekedéssel párhuzamosan kell növekednie.
Egymásra is reagálhatnak a jelöltek, indulhat a vita?
Dobrev Klára szerint le kell állítani a nemzeti tőkésosztály támogatását, mert ezek „Orbán oligarchái”.
Jakab Péter egyik társához fordul, Márki-Zay Péterhez. Azt vitatja, hogy itthon csökkentek volna az adók, hiszen az áfa nagyon magas, pedig az alapvető élelmiszerek esetében azt csökkenteni kellene.
Márki-Zay Péter ugyanakkor elsőként Karácsony Gergelyhez fordul azzal, hogy a tolvajokat nem adóztatni kell, hanem el kell venni tőlük a pénzt. Bojár Gábort és Tiborcz Istvánt például másként adóztatná. Majd Jakab Péternek is válaszol azzal, hogy az áfa kétségkívül világbajnok, de ő a munkát terhelő adókról beszélt.
Karácsony Gergely folytatja a vitát azzal, hogy az átlag alatt keresők nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas adót fizetnek, vagyis ő is kritizálja ezzel Márki-Zay Pétert. Majd Bojár Gábor említését sem hagyja szó nélkül, a vállalkozó ugyanis szerinte igenis fizetne több adót.
Fekete-Győr András a robotizáció kérdését dobja be, aminek hatására gyárak zárhatnak be.
Mi lenne az első három legfontosabb lépés – ez az első kérdés.
Jakab Péter: Minden olyan törvényt és jogszabályt hatályon kívül kell helyezni, amely lehetővé tette a pártállam kiépülését. Kezdeményezni kell Magyarország csatlakoztatását az Európai Ügyészséghez, míg az egészségügyi szolgálati jogviszonyt el kell törölni.
Márki-Zay Péter: Szakértői kormányt kell alakítani, a második legfontosabb pedig az elszámoltatás. Utóbbihoz egy új, közös alkotmányra van szükség. Egy átfogó intézkedéscsomag lenne a harmadik, benne az önkormányzatokat érintő szabályokkal.
Karácsony Gergely: Le kell hívni a kormánynak az uniós segélycsomagot. Az adóhivatal zárolni fogja azok bankszámláját, akik az elmúlt időszakban „közpénzen gazdagodtak”. Harmadikként pedig nem szabad esküdni a mostani alaptörvényre, hanem a magyar népre, magyar jogállamra.
Fekete-Győr András: A Karmelita kolostor kulcsát oda kell adni a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének. Visszavonják a Fidesz által hozott homofób törvényt, illetve kinyitják a Parlament kapuit a független újságírók előtt.
Dobrev Klára: A baj sokkal nagyobb annál, mint hogy három intézkedésről beszéljenek. Az előválasztás után meg kell kezdeni a felkészülést a közös kormányzásra.
Egy-egy kérdés a jelölteknek:
Lehet-e jogállamot építeni a legfőbb ügyész bebörtönzésével – ezt kérdezte a műsorvezető Jakab Pétertől. A Jobbik elnöke szerint az a kérdés, hogy hogy lehet még egyáltalán szabadlábon, hiszen ő egy „közönséges bűnöző”.
Hogy gondolja Karácsony Gergely az oligarchák számláinak zárolását? A politikus szerint ezt jogszerűen meg lehet tenni, legalábbis világosan lehet tudni, hogy ki az a kör, akiknél ez működhet.
Hogyan lehet gazdaságot felszabadítani az uralom alól? – Márki-Zay Péternek szól a kérdés. A polgármester szerint az innováció és a tehetség határozza meg, hogy melyik vállalkozó jut előre, nem pedig a politikai kapcsolatok.
Szükség van nemzeti nagytőkére Fekete-Győr András szerint? A pártelnök szerint versenyképes nagytőkére van szükség.
Kétharmad nélkül mi lesz? – a kérdés Dobrev Klárának szól. Szerinte ki kell mondani, hogy az alaptörvény alkotmányellenes.
A vitán azok a miniszterelnök-jelöltek vettek részt, akiknek sikerült összegyűjteniük a szükséges 20 ezer aláírást: Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP) és Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom).
Az előválasztásra a szavazás szeptember 18-án, vagyis jövő szombaton indul és egészen szeptember 26-a, vasárnapig tart. Ez idő alatt lehet voksolni a miniszterelnök-jelöltekre és az egyéni jelöltekre is. A kormányfői aspiránsok közül a három legeredményesebb induló egy második körben is megmérkőzik majd október 4-e és 10-e között.
