Az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai báborúra válaszul befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására kell felhasználni, az agresszióért pedig minden érintettet bíróság elé kell állítani – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán.
Josep Borrell az EU-Ukrajna Társulási Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatót. Közölte, hogy a befagyasztott orosz vagyon évente mintegy hárommilliárd eurót kitevő nyereségének 90 százaléka az Európai Békekereten, 10 százaléka pedig az EU általános költségvetésén keresztül támogatná Ukrajnát, a pénzt újjáépítésre, valamint az ország hadiipari bázisának erősítésére fordítanák. Az orosz vagyon nyeresége a jövőben ukrán katonai és civil célokat szolgál majd – emelte ki az uniós diplomácia vezetője.
A főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát az uniós tagországok nagyon hamar elfogadják, és – mint fogalmazott – „a bankjegyek fegyverekké válhatnak”. A támogatás Ukrajna győzelméhez vezet, az agresszor visszaszorítása pedig létfontosságú az európai biztonsághoz – mondta. Az uniós diplomácia vezetője úgy vélte, Ukrajna sikeresen küzd a harcmezőkön, miközben komoly előrelépéseket tesz az uniós tagsághoz szükséges reformok megvalósítása terén.
Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság fenntartja támogatását Ukrajna működéséhez és a közszolgáltatások ellátásához. Bejelentette: az Európai Bizottság folyósította az Ukrajna megsegítésére létrehozott, 50 milliárd eurós finanszírozású új alap első, 4,5 milliárd eurós részletét. Hangsúlyozta: a támogatás biztosítja az ahhoz szükséges likviditást Ukrajnának, hogy finanszírozni tudja az állam működését, köztük az állami bérek és nyugdíjak kifizetését, valamint az alapvető közszolgáltatások biztosítását. A legfeljebb 50 milliárd eurós eszköz stabil és fenntartható finanszírozást biztosít Ukrajna fellendülésének, újjáépítésének és modernizációjának támogatására, beleértve a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó uniós csatlakozási pályán szükséges kulcsfontosságú reformokat – közölte. A magyar biztos reményét fejezte ki, hogy a következő négy évre szóló, újjáépítést és helyreállítást támogató csomag következő kifizetésére már áprilisban sor kerülhet a korábban egyeztetett politikai feltételek teljesülése esetén.
Elmondta továbbá, hogy az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta az EU és a tagállamok mintegy 98 milliárd euróval támogatták Ukrajnát és népét. A kifizetések humanitárius célokat szolgáltak, gazdasági segítséget nyújtottak, katonai támogatást biztosítottak, valamint az unió területére menekült ukrajnaiak ellátást segítették – részletezte. Várhelyi Olivér leszögezte, hogy a brüsszeli testület folytatja az uniós közeledéshez szükséges lépések ukrajnai előrehaladásának figyelését, egyebek mellett a nemzeti kisebbségek joginak biztosítására vonatkozókat.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a brüsszeli sajtótájékoztatón azt mondta, országa várja, hogy az EU döntést hozzon a befagyasztott orosz vagyon után keletkező nyereség sorsáról, ami véleménye szerint üzenetet hordoz majd az agresszor számára arról, hogy meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott károk árát. Aláhúzta, Ukrajna várja a további támogatások kifizetéseit, azok ugyanis – szavai szerint – elengedhetetlenek az önvédelemhez és az ország stabilitásához. Fontosnak nevezte továbbá egy újabb szankciós csomag elfogadását, amelynek véleménye szerint az orosz kohászati ipar és a pénzügyi ágazat mellett energiaszolgáltatókat, köztük olyan nukleáris vállalatokat kellene sújtania, mint a Roszatom atomenergetikai vállalat.
(MTI)
