Csalódniuk kellett azoknak, akik valamiféle áttörésben bíztak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdai brüsszeli látogatása kapcsán. Navracsics három uniós biztossal is találkozott: Johannes Hahn költségvetésért, Elisa Fereira kohéziós forrásokért és Mariya Gabriel, kutatásért, oktatásért és innovációért felelős biztossal. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón azonban csak annyi vált világossá, hogy az egyeztetések folytatódnak, de tulajdonképpen jól haladnak, a vállalások értékelése pedig nyárra készülhet el az Európai Bizottság részéről, azonban a kifizetések megindulásának időpontját Navracsics Tibor csak annyiban tudta pontosítani, hogy „majd”.
A Magyarországnak járó uniós források több körülmény miatt is zárolva vannak. Alapvetően a tagálamok úgy döntöttek tavaly decemberben, hogy sem az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alaphoz, sem pedig a 21,5 milliárd eurós helyreállítási források nagy részéhez nem férhet hozzá az ország addig, amíg vállalások sorát nem teljesíti. Ez 27 úgynevezett szuperfeltételt jelent, nagy részük a korrupcióellenes kerethez, kisebb részük pedig az igazságügyi reformhoz kapcsolódik.
Kuratóriumok: még vannak tisztázatlan kérdések
Navracsics Tibor brüsszeli újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a mostani megbeszélések szinte kizárólag az egyetemi közalapítványok működésével voltak kapcsolatosak, amely az egész jogállamisági feltételességi mechanizmus szempontjából csak egy kisebb, bár sokakat érintő és a közbeszédben is jelen lévő terület. Néhány hete hasonló ügyben volt már Brüsszelben a miniszter és úgy tűnik, most is ugyanazt az eredményt sikerült elérnie: az Európai Bizottság változatlanul javaslatot vár a magyar kormánytól. Igaz, ennek tartalmát talán már sikerült pontosabban tisztázni. Navracsics elmondása szerint a közalapítványi kuratóriumokba a következők nem viselhetnek tagságot: miniszter, államtitkár, politikai igazgató, kormánybiztos, országgyűlési képviselő. Ugyanakkor a polgármesterség és az EP-képviselői poszt nem kizáró tényező.
Ami nincs eldöntve, hogy a közigazgatásban irányítási pozícióban dolgozók, vagyis a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár. Szintén kérdés a mandátumok időtartama, megújíthatósága és az, hogy az összeférhetetlenség megszűnése után mennyi idő elteltével lehet valaki kuratóriumi tag.
Leghamarabb nyáron értékelhet a bizottság
De a legnagyobb baj nem ezzel van. Hanem az összes többivel. Többszörös újságírói próbálkozás ellenére sem sikerült megtudni, hogy akkor végeredményben mi a helyzet a fentebb említett szupermérföldkövek teljesítésével. Vagyis mindazokkal, amelyek nem az egyetemi kuratóriumokat illeti, illetve a tavaly őszi egyeztetések során nem sikerült rendezni őket. Információink szerint ez a 27-ből körülbelül 20-at érint. Ezzel kapcsolatosan annyit sikerült kicsikarni a miniszterből, hogy „folyamatosak a tárgyalások”.
Arra vonatkozóan pedig, hogy akkor tulajdonképpen mikorra lesz pénz, a következő válasz érkezett: „Abban bízom, hogy sikerül gyorsan megállapodnunk és akkor viszonylag hamar, április második felében a parlament elé kerülhet ez a törvényjavaslat (ami az egyetemi kuratóriumokra vonatkozik – a szerk.). És akkor május elejére, hogyha az országgyűlés is elfogadja , akkor tudunk tovább haladni ezzel a kérdéssel is, a jogállamisági feltételességi eljárással párhuzamosan tudunk előre menni és akkor a bizottság ígéretének megfelelően, hogyha így haladunk, akkor ők nyárra el tudják végezni az értékelésüket a magyar teljesítéseknek és akkor az európai uniós forrásokhoz hozzá tudunk férni ténylegesen is”.
Jelenleg ennyit tudhatunk. De ez legalább biztos.