Arató László jelenti Brüsszelből.
Ugyan a magyar kormányfő megleckéztetése nem szerepelt a hivatalos napirendi pontok között, de Orbán Viktor mégis kivívta az uniós vezetőtársai ellenszenvét a különböző EU-ellenes kirohanásaival és megjegyzéseivel. Mindezzel együtt az EU-csúcs eseményei zajlottak a maguk medrében.
Elsősosorban az Izrael–Hamász-konfliktus és az orosz-ukrán háború miatt találkoztak az állam- és kormányfők Brüsszelben. Illetve napirenden szerepelt még az is, hogy kezdjék meg a vitát az uniós költségvetés módosításáról. Az Európai Bizottság ugyanis a következő négy évre 66 milliárd euró pótlólagos befizetését javasolta, részben Ukrajna további támogatásának biztosítása, részben pedig a migrációellenes küzdelem, az európai versenyképesség javítása, illetve a bizottsági adminisztráció növekvő költségeinek fedezése érdekében.
Orbán Viktor elsősorban az Ukrajnának szánt pénz miatt emelt szót, azt mondta, hogy ez a javaslat nincs előkészítve, ezért semmiképpen sem támogatja Magyarország. Csatlakozott hozzá az e körben ismét helyet foglaló Robert Fico szlovák kormányfő, aki azért némiképp árnyaltan fogalmazott, mert bizonyos feltételek mellett támogatná Ukrajnát, amelyet keményen bírált is. „Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, és brutális pénzügyi támogatásának feltétele, hogy garantálják, hogy az európai pénzeket, köztük a szlovákot is, nem erre használják fel” – írta Fico a Facebookon és megemlítette, hogy a források felhasználása, tehát például Ukrajna újjáépítése során kiemelt helyet kellene kapjanak a szlovák cégek.
Ezt a hozzállást aztán többen is bírálták az Európai Tanácsban. A vita másnapján Kaja Kallas észt miniszterelnök így emlékezett vissza: „Feltették nekik a kérdést, hogyan látják a jövőt? Ha nem segítenek Ukrajnának, akkor mi az alternatíva? Úgy értem, Oroszország nyer, tényleg? És mi történik ezután? Miért gondoljátok, hogy akkor biztonságban vagytok, amikor mi lemondunk Ukrajnáról, és nem támogatjuk őket? Ez egy olyan kérdés, amelyre valójában nem válaszoltak.”
Orbán Viktor sorozatos Brüsszel ellen kirohanásaira Emmanuel Macron is reagált sajtótájékoztatóján. A francia elnök ezt mondta: „Úgy gondolom, hogy Orbán Viktor vagy mások beszédeiben nagyon gyakran előfordul, hogy Brüsszel és Moszkva összehasonlítása történik. Volt már alkalmam elmondani neki, itt ismét elmondom nagy ünnepélyességgel. Van egy alapvető különbség, mégpedig az, hogy Brüsszel nem támadta meg sem Magyarországot, sem az Európai Uniót. Magyarország szuverén elhatározta, hogy csatlakozik Európánkhoz. Sokat profitált belőle. Amióta csatlakozott, hasznot húz belőle. És a magyar emberek sokkal jobban élnek, mióta csatlakoztak Európánkhoz. De ez egy szuverén választás” – szögezte le Macron. Kitért arra is, hogy teljesen rendben van, ha Orbán találkozik Putyinnal. Csak annyit kér, hogy „legyen koordinációnk utána, és különösen abban a helyzetben, amiben Oroszországgal vagyunk, ne használja fel kétoldalú kapcsolatait arra, hogy olyan dolgokat tárgyaljon ki magának, amelyek gyengítenék az egységet”.
Az állam- és kormányfők a csúcstalálkozó végén elfogadott zárókövetkeztetéseikben – amellett, hogy elismerték Izrael jogát az önvédelemhez – kifejezték aggodalmukat a romló gázai humanitárius helyzet miatt. Ezért a Tanács „felszólít a folyamatos, gyors, biztonságos és akadálytalan humanitárius hozzáférésnek, valamint a segítség rászorulókhoz való eljuttatásának minden szükséges intézkedés révén történő biztosítására, ideértve a humanitárius folyosókat és a humanitárius szükségleteket szolgáló szüneteket is.” Oroszországgal kapcsolatban új fejleményként lehet értékelni, hogy Ursula von der Leyen már nyíltan beszélt a következő, 12. szankciós csomagról, amelynek része lesz az orosz gyémánt behozatalának tilalma is.
Bár Orbán Viktor hangsúlyozottan beszélt a migrációról, ez most csak érintőlegesen került szóba. A magyar kormányfő kijelentette, hogy a migráció és a terrorizmus között összefüggés van és aki az egyiket támogatja, az támogatja a másikat is. Ezt szerette volna leírva is látni a magyar miniszterelnök, de a kollégái elutasították. Ehelyett így fogalmaztak: „Az Európai Unió egységesen és szilárdan áll ki a terrorizmus, a gyűlölet és mindenféle erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben. Az Európai Tanács felhívja az intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek összehangolt erőfeszítéseket az összes vonatkozó szakpolitikai terület mozgósítására nemzeti és uniós szinten a belső biztonság fokozása érdekében, többek között a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés megerősítése, valamint a vonatkozó adatbázisok teljes körű felhasználása révén megvalósuló információcsere révén, a külső határok védelme, a csempészek elleni küzdelem és a harmadik országokkal való szoros együttműködés.”
