Talán még sosem volt ekkora diplomáciai nagyüzem Brüsszelben, mint a következő két napban. Csúcstalálkozón vesz részt a 30 NATO-tagállam vezetője csütörtökön délelőtt, délután pedig az uniós államok állam- és kormányfői találkoznak, pénteken pedig a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7-tagállamok folytatnak megbeszéléseket, miközben az Európai Parlament is plenáris ülést tart. A téma természetesen: az orosz-ukrán háború és az arra adott válaszok.
Ezen a két napon Brüsszelben lesz Joe Biden amerikai elnök is, a válság és annak hatásai kapcsán, vagy éppen a büntetőintézkedések összehangolása során többé-kevésbé működik a transzatlanti együttműködés. Bár talán az USA előbbre jár a szankciók terén, viszont nekik csak saját magukkal kell egyeztetni.
A NATO-ban legalább két fontos döntésre számíthatunk. Az előzetes hírek szerint négy keleti tagállamba - közöttük Magyarországra - egy-egy harccsoportot telepít a NATO. Egy ilyen egység körülbelül ezer katonát jelent, részben a nemzeti hadsereg állományára támaszkodva, de azt kibővítve már nemzetiségű katonákkal. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta a csúcstalálkozó előtt, hogy ezek az egységeknek a magja már ott is van a tagállamokban, most bővíteni fogják a létszámot. A másik jelentős fejlemény pedig az lesz, hogy a NATO olyan berendezéseket juttat el Ukrajnába, amelyek segítik az országot a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések elleni védekezésben.
Az uniós csúcstalálkozón egészen biztosan szóba kerülnek a lehetséges új szankciók. A tagállami vezetők valószínűleg döntenek ezeknek az irányáról, az új intézkedések várhatóan a bankszektor további résztvevőit, további oligarchákat, esetleg egyes kereskedelmi ágazatokat érintenek majd. Minden bizonnyal szóba kerül majd az energiaembargó, amelyet azonban nem lehet megtárgyalni az alternatív energiaforrások mozgósítása, illetve az energiaárak letörésére vonatkozó tervek nélkül. A csúcstalálkozó tervezett végkövetkeztetései között az szerepel, hogy az EU közös energiavásárlásba kezd, a huszonhetek együtt nyilvánvalóan nagyobb erőt képviselnek a világpiacon, ez a földgázra, LNG-re és hidrogénre vonatkozik elsősorban. A tét nagy, hiszen az EU földgázigényének 40, kőolajigényének 27 és szénszükségleteinek 46 százalékát Oroszországból szerzi be.
Vannak ellenlábasai annak, hogy az EU felmondja a gázszállítási szerződéseket - elsősorban Magyarország tartozik ide, de óvatosan viszonyul a kérdéshez Németország is. Míg nagyon sokan a vezetők közül azt mondják, hogy azonnal fel kell mondani a szerződéseket és nem szabad európai pénzből finanszírozni az ukrán népirtást. Fontos, hogy az enegiafüggetlenség megteremtéséhez beruházásokra is szükség van és ki kell építeni azokat a vezetékrendszereket, amelyeken eljuthat az energia azokba az országokba, amelyek ki vannak szolgáltatva Oroszországnak. És persze biztosítani kell az alternatív forrásokat, de ebből a szempontból üzenetértékű Joe Biden részvétele az EU-csúcson, hiszen az USA már hosszabb ideje tárgyal az EU-val az amerikai LNG-szállítmányok megnöveléséről.
Ez a helyzet egyértelműen kedvez az atomenergia támogatóinak, azok az országok, amelyek a nukleáris energiát ki akarták vezetni, most meghosszabbíthatják az atomerőműveik élettartamát. Vita várható az energiaárakról, amelyek nagyon komoly mértékben sújtják a gazdaságokat és háztartásokat, s ez már a háború előtt is így volt, az orosz invázió pedig csak rontott a helyzeten és emelt az árakon. Ebben a kérdésben Spanyolország képvisel nagyon határozott álláspontot, maga mögé gyűjtve nemcsak a déli államokat, hanem például Belgiumot is. Ők azt szeretnék, ha az EU beavatkozna a piaci folyamatokba és maximalizálná az árakat, kérve a villamos energia és a földgázárak szétválasztását.
„Ha a szabadságnak van más neve, akkor az ma Ukrajna, az ukrán lobogó pedig a szabadság zászlaja” - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán délután az Európai Parlamentben. Az Unió stratégiai kudarccá alakítja Putyin háborúját, tette hozzá. A súlyos szankciók már most is megterhelik Oroszországot, és a háború finanszírozására szánt orosz források valószínűleg már kimerültek. Az energiakérdéssel kapcsolatban von der Leyen egyértelműen kijelentette: „az energiapolitika egyben biztonságpolitika", az Unió ezért az eddigiek mellett további intézkedéseket fog elfogadni az orosz földgáz- és kőolaj-importtól való függetlenedés érdekében.
A brüsszeli diplomáciai nagyüzemnek lesz még egy vendége: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO- és az EU-csúcsra is bejelentkezik videóhívás keretében.
