Csúcsra járatott hadiipar – magyar kézifékkel

Csúcsra járatott hadiipar – magyar kézifékkel

Ukrán tüzérek amerikai gyártmányú 155 mm-es M777-es ágyút készítenek fel tüzelésre a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban 2024. január 14-én (Fotó: MTI/EPA/Katerina Klocsko)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Többek között a kritikus lőszerhiány miatt nem történik érdemi változás az ukrán fronton, és bár a nyugati szövetségesek azt ígérték, felpörgetik az utánpótlást, ez lassabban halad a vártnál. Persze az sem segít a helyzeten, hogy a magyar kormány időnként a küllők közé dugja a botot. A NATO néhány napja új lendületet adott a folyamatnak.

Az Európai Unió tavaly márciusban vállalta, hogy egy év múlva egymillió darab 155 milliméteres tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának. Ennek érdekében az európai védelmi ipar kapacitásának jelentős növelését helyezték kilátásba, amelyre a tagállamok 500 millió eurót különítettek el. A pénzügyi támogatás arra hivatott, hogy a teljes értékláncban megkönnyítse a lőszereket és rakétákat gyártó vállalatok számára a közés magánfinanszírozáshoz jutást, így a gyártási kapacitások bővítése felgyorsuljon. A tervet persze akadályok nehezítik. 

Tavaly ősszel érkeztek a hírek arról, hogy az ipari teljesítmény növelése lassabban halad a tervezettnél, és az EU nem tudja majd tartani az idén márciusi határidőt. Ezt aztán az unió belső piacokért felelős biztosa, a francia Thierry Breton cáfolta. Azt elismerte, hogy a kormányoknak nagyobb ütemben kellene megkötniük a szükséges szerződéseket, de szerinte az egymilliós célt el fogják érni. Akár sikerül ez, akár nem, az európai hadiipar lassan mozgásba lendült, és hozzálátott a szükséges fejlesztésekhez. Közben lépett a NATO is. Január 23-án Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár és Stacy Cummings, a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökségének (NSPA) vezérigazgatója mintegy 220 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lövedék vásárlására kötött szerződést 1,2 milliárd dollár értékben.

Amióta egyébként a NATO-tagállamok vezetői 2023 júliusában megállapodtak a NATO védelmi termelési akciótervéről, az NSPA körülbelül 10 milliárd dollár értékű lőszerre kötött szerződéseket. Legutóbbi vásárlásai között szerepel egy 5,5 milliárd dolláros szerződés ezer Patriot rakétára és 4 milliárd dollár 155 milliméteres tüzérségi lövedékekre, páncéltörő irányított rakétákra és harckocsilőszerre. Tavaly novemberben a NATO beszerzési ügynöksége hat E–7A Wedgetail repülőgép megvásárlásáról is döntött, a szerződést 2024-ben írják alá. Ezek rekordméretű szerződéseknek számítanak, céljuk Jens Stoltenberg szerint annak bizonyítása, hogy „a transzatlanti védelmi ipar képes egyidejűleg a NATO elrettentésének és védelmének fokozására, valamint Ukrajna támogatására is”.

A NATO-főtitkár azt is bejelentette, hogy napokon belül megkezdődik a Steadfast Defender 2024 elnevezésű hadgyakorlat, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb NATO-gyakorlata a 31 szövetséges és Svédország mintegy 90 ezer fős haderejének részvételével. A főtitkár nem titkolta, a hadgyakorlatot a NATO alapszerződésének 5. cikkelyére tekintettel szervezik, amely a legfőbb garanciát jelenti arra, hogy ha bármelyik szövetségest támadás éri, akkor az összes többi tagállam teljes erejével a védelmére siet.

Ebben a helyzetben különösen nagy gondot jelent az uniós tagállamoknak, hogy Magyarország továbbra is blokkolja az Európai Békekeret 500 millió eurós forrásának felhasználását. Az uniós költségvetésen kívül létező békekeretet a tagállamok töltötték fel, ebből azok a kormányok hívhatnak le összegeket, amelyek saját fegyverkészleteikből átadtak Ukrajnának, majd a visszapótolt – tehát megvásárolt – fegyvereket, lőszereket részben innen fedezték. A tagállamok ennek tudatában készítették el beszerzési terveiket, és nyújtottak támogatást az ukránoknak. A magyar kormány azonban megakadályozta a pénz kifizetését – arra hivatkozva, hogy Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezte az OTP-t. Magyar nyomásra az ukránok végül levették erről a listáról a magyar pénzintézetet, a kormány azonban továbbra sem szabadította fel a pénzt. Most azt várja Budapest Kijevtől, hogy az ukrán vezetés adjon garanciát arra: ilyen soha többet nem történik. Hogy ez a garancia mit jelent, arra az a lakonikus válasz érkezik kormányzati körökből, hogy várják az ukrán javaslatot…

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/4. számában jelent meg január 26-án.