„Természetes”, „eco”, „öko”, „környezetbarát” – sok terméken vannak ilyen címkék, de ezek az állítások gyakran nem bizonyítottak. Az EU egy új jogszabállyal szeretné biztosítani, hogy a termék környezetre gyakorolt hatásával, élettartamával, javíthatóságával, összetételével, gyártásával és felhasználásával kapcsolatos összes információ ellenőrizhető forrásokból származzon.
Nagyon új és a köztudatban még nem is teljesen elterjedt kifejezés a „zöldmosás” (van, ahol „zöldre mosásnak”, máshol „zöldre festésnek” említik), amely az angol „greenwashing” átültetése. A szóelemzés mögötti tartalomban azonban már nincs vita: azt a gyakorlatot takarja, hogy gyártók vagy forgalmazók hamis benyomást keltenek egy termék környezeti hatásairól vagy előnyeiről, ami félrevezetheti a fogyasztókat.
A javaslat kidolgozása során az Európai Bizottság több mint 12 000 fogyasztóval, valamint vállalatokkal, fogyasztóvédelmi szakértőkkel és nemzeti hatóságokkal konzultált. Általános megítélés szerint az volt a legnagyobb akadálya annak, hogy a fogyasztók részt vegyenek a zöld átállásban, hogy hiányzott a termékekre vonatkozó környezeti állítások megbízhatóságának ellenőrzése. A válaszadók mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy hajlandó többet fizetni egy termékért, ha annak élettartama hosszabb, és hosszabb ideig nem kell javítani. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a fogyasztók gyakran szembesülnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, amelyek aktívan megakadályozzák őket abban, hogy fenntartható döntéseket hozzanak. Az áruk korai elavulása, a környezetbarát jellegre vonatkozó - fentebb részletezett - félrevezető állítások, a nem átlátható és nem hiteles fenntarthatósági címkék vagy tájékoztatási eszközök bevett gyakorlatok. Az uniós fogyasztók 86 százaléka jobb tájékoztatást szeretne a tartósságról.
Az új szabályozás keretein belül az EU be fogja tiltani a termékekre vonatkozó általános környezetvédelmi állítások bizonyíték nélküli használatát. Ugyancsak tiltott lesz olyan állítások használata, hogy egy termék semleges, csökkentett vagy pozitív hatással van a környezetre, mivel a gyártó ellensúlyozza a kibocsátást. És végül nem lehet alkalmazni azokat a fenntarthatósági címkéket, amelyek nem jóváhagyott tanúsítási rendszereken alapulnak vagy nem állami hatóságok által létrehozottak. Az erről szóló állásfoglalásban szerepel, hogy az Európai Parlament szeretné elérni, hogy a fogyasztók teljes mértékben tisztában legyenek a jótállási idővel, amely alatt a fogyasztók az eladó költségére kérhetik a hibás termékek javítását. Az uniós jogszabályok értelmében a termékekre legalább két év garancia vonatkozik. A frissített fogyasztóvédelmi szabályok új címkét vezetnek majd be a meghosszabbított jótállási idővel rendelkező termékekre. Szintén tiltott lesz azon áruk reklámozása, amelyek tervezési jellemzői csökkenthetik a termék élettartamát. Nem lehet olyan tartóssági állításokat feltüntetni a használati időre, vagy az intenzitásra vonatkozóan, amelyek nem bizonyítottak, és az árukra nem lehet azt mondani, hogy javíthatóak - ha nem azok.
A jogalkotási folyamat a végéhez közeledik. 2022 márciusában az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós fogyasztóvédelmi szabályok frissítésére a zöld átállás támogatása érdekében. 2023 szeptemberében az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodásra jutott a frissített szabályokról. Az EP-képviselők pedig a legutóbbi, januári strasbourgi plenáris ülésen jóváhagyták a megállapodást, melyet a tanácsnak is jóvá kell hagynia – ez azonban már csak formai döntés. A tagállamoknak ezután 24 hónap áll rendelkezésükre, hogy a frissítést beépítsék nemzeti jogba.
A téma azonban nagyon összetett, ezért az EU további dokumentumokon dolgozik a fogyasztók védelme és a fenntartható fogyasztás előmozdítása érdekében. Ilyen például a zöld állításokkal kapcsolatos szabályozás: az EU szeretné kötelezővé tenni a vállalatok számára, hogy szabványos módszertannal igazolják környezeti állításaikat. Ugyancsak előrehaladott állapotban van a környezetbarát tervezéssel kapcsolatos rendelkezés, amelynek keretében az EU minimumszabályokat akar bevezetni a termékfejlesztésben, hogy a piacon lévő szinte valamennyi termék fenntartható, tartós és környezetbarát legyen. És meg kell említeni a javításhoz való jogot: az EU garantálni szeretné a fogyasztók jogát a termékek javításához, és támogatná a javítást a kidobás és új termékek vásárlása helyett.
