Három olyan téma van, amelynek kapcsán Magyarország blokkol egy Ukrajnával kapcsolatos uniós folyamatot. Az EU próbál alkalmazkodni a magyar taktikához, és már mindhárom esetre talált is lehetőséget a magyar ellenállás megkerülésére. Ezeket az ügyeket vesszük sorra.
A vétóval fenyegetés Magyarország részéről az elmúlt években egészen bevett gyakorlattá vált. Egy összesítés szerint az uniós vétók jelentős részéért egyedül a magyar kormány felelős, vagyis többször él ezzel a lehetőséggel Orbán Viktor, mint az összes több miniszterelnök együttvéve. Egy tanulmány szerint 2016 és 2022 között az összes vétó 60 százalékért Magyarország volt a felelős. Ez a gyakorlatban 30 külügyi döntés blokkolását jelentette, amiből a magyar kormány 18 alkalommal volt érintett.
Félreértés ne essék, a vétó – bár az uniós döntéseknek csak kisebb körében – legális lehetőség, amennyiben az adott tagállam valamilyen vitális, létéhez, alapvető érdekeihez köthető egy döntés ellehetetlenítése. Nem nehéz belátni, hogy Kirill pátriárka szankciós listáról törlése, vagy egy, Kínát az ujgur kisebbség üldözése miatt elítélő határozat nem tartozik abba a körbe, amely melletti kiállás a magyarság egészét sodorná veszélybe. De még a sokat emlegetett jogállamisági mechanizmus sem sorolható ide – de ebben az ügyben is vétózott egy ideig a magyar kormány három évvel ezelőtt. Az már csak hab a tortán, hogy ezzel párhuzamosan az uniós költségvetést is blokkolta Orbán Viktor, az EU működőképessége ugyancsak abba a körbe tartozik, amely aligha hoz romlást a magyarságra.
Ezekben a hónapokban ismét felerősödött a magyar vétópolitizálás, az esetek pedig Ukrajnához köthetők. Három területen szeretné leállítani a folyamatokat a magyar kormány: Ukrajna további pénzügyi támogatása, Ukrajna uniós tagsága és az ukrán hadsereg fegyverekkel történő támogatása terén. Ezekben az ügyekben az EU is lépett és nyíltan beszélnek a vétó megkerüléséről.
Az unió tagállamai a következő négy évre összesen 50 milliárd eurót szeretnének juttatni Ukrajnának, részben az állam működési kiadásaira (fizetések, nyugdíjak, közüzemi számlák stb.), részben pedig újjáépítésre. Ennek az összegnek csak 17 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás-része, a többi hitel, vagyis az utóbbit nem kell megfinanszírozni a tagállamoknak. Az előbbit azonban igen, ezért az Európai Bizottság egy csomagban összesen 66 milliárd euró pótbefizetést kér, amelyből más feladatokat – például az illegális bevándorlással szembeni fellépést – is támogatni szeretnének. Magyarország erre nemet mond, ez azonban ellentétes tulajdonképpen az összes többi tagállam szándékával. A napokban Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos már nyíltan arról beszélt, hogy ha Magyarország nem változtat az álláspontján, akkor a többi tagállam külön megállapodást köt erről a finanszírozásról, amiből a magyarokat egyszerűen kihagyják. Erre van lehetőség, az uniós alapszerződések ismerik az úgynevezett megerősített együttműködés intézményét, amikor legalább kilenc tagállam úgy dönt, hogy egy területen szorosabban kíván együttműködni. Ez most nem tipikusan ez az eset, mivel a 27-ből 26 tagállam szeretne valamit, egy pedig nem. De ha marad a magyar vétó, akkor egyre nagyobb ennek a megoldásnak az esélye, tekintettel arra, hogy év végéig ezt dűlőre kell vinni.
A másik ügy az Európai Békekeret működésképtelenné tétele Magyarország részéről. Ez a forrás az uniós költségvetésen kívüli intézmény, a tagállamok ebből finanszírozzák az Ukrajnának szánt fegyvereket. Úgy működik, hogy az adott kormány leszállítja a fegyvereket, majd az annak pótlására vásárolt eszközöket leszámlázza Brüsszelnek. Amikor kifogy a keret, akkor feltöltik a tagállamok. Magyarország rendszeresen hozzájárult az immár több mint 10 milliárd eurós kerethez, ahonnan a kifizetéseket 500 milliónként engedélyezik – szintén a tagállamok. És ez az, amit Magyarország blokkol, tehát a befizetéseket teljesítik, a keret rendelkezésre áll, csak éppen a magyar kormány nem engedi elkölteni. Erre az a leleményes megoldás alakult ki, hogy most már a kormányok inkább a Békekeretet kihagyva, bilaterális alapon nyújtanak katonai segítséget Ukrajnának, amit Magyarország nem tud megvétózni.
A harmadik terület pedig az ukrán EU-tagság felé vezető út magyar blokkolása. Az Orbán-kabinet arra hivatkozik, hogy a magyar kisebbségi oktatáshoz fűződő jogok sérülnek, emiatt a csatlakozási tárgyalások megindítását sem támogatja Magyarország. Ezt úgy próbálja meg az EU orvosolni, hogy a tárgyalások megindításának feltételéül szabták ennek a kérdésnek a rendezését is, mégpedig a Velencei Bizottság ajánlásai alapján, amit a magyar kormány is tudomásul vesz. Az ukránok megkezdték az ezzel kapcsolatos jogalkotást. Úgy is mondhatjuk, hogy Magyarország próbára teszi az EU kreativitását, miközben állandósul az a nézet, hogy a magyar kormány az uniós folyamatok kerékkötője és a moszkvai érdekek kiszolgálója.
