Idén már kilenc esetben néztek félre a Fidesz EP-képviselői akkor, amikor emberi jogi kérdésben kellett volna véleményt nyilvánítani. Ugyanakkor ez a gyakorlat nem újdonság, a kormánypárti képviselők időnként előszeretettel maradnak távol a szavazástól, hiába vannak az ülésteremben.
Már a korábbi években is megfigyelhető volt, hogy a Fidesz képviselői bizonyos esetekben nem vettek részt az uniós parlamenti állásfoglalások szavazásán, vagyis nem támogatták és nem is ellenezték az előterjesztést, nem is tartózkodtak, hanem egyszerűen semmilyen gombot sem nyomtak. Kezdetben ezek akkor történtek, ha Oroszországra vagy Kínára nézve fogadott el a testület bírálatokat. Ebben az évben is megmaradt ez a szokás, idén a fideszes képviselők négy olyan szavazáson nem vettek részt, ahol az EP elítélte Oroszországot és/vagy kiállt Ukrajna mellett.
Megjelent azonban egy új elem: az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban sincs véleményük a kormánypártiaknak. Először két kirívó jogsértés kapcsán maradtak csendben, amelyek közül az egyik Egyenlítői-Guineát, a másik pedig Marokkót érinti. (Marokkó esete különösen pikáns, hiszen az afrikai ország érintett a Katargate-ügyben is, ahol katari és marokkói állami szervek környékeztek meg EP-képviselőket, hogy rájuk nézve kedvező álláspontra helyezkedjenek. Ezt az ügyet a Fidesz az egész Európai Parlamentet átszövő korrupciós botrányként kezeli.)
Az áprilisi plenáris ülésen négy ügyben nem tartották fontosnak a véleménynyilvánítást. A bebörtönzött orosz ellenzéki Alekszej Navalnij és a 25 év börtönre ítélt orosz-brit újságíró, Vlagyimir Karza-Murza esetében, a nők oktatáshoz való jogáért küzdő afgán aktivisták üldözése kapcsán, a halálra ítélt Yahaya Sharif-Aminu nigériai énekes ügyében és Uganda LGBTIQ-ellenes törvénytervezete miatt, amely a homoszexualitást halálbüntetéssel is sújthatja.
A most zajló plenáris ülésen újabb három esetben történt hasonló. Az egyikben az EP az algériai hatóságokat szólította fel arra, hogy hozza összhangba a szólásszabadságot korlátozó törvényeket a nemzetközi emberi jogi normákkal. Konkrétan a Parlament sürgeti az algériai hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon mindazokat, akiket önkényesen őrizetbe vettek és vádoltak a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk gyakorlása miatt. A másik ügy Fehéroroszországhoz kapcsolódik, az EP felszólítja a belorusz hatóságokat, hogy engedje szabadon Viktar Babaryka volt elnökjelöltet és az összes politikai foglyot valamint vessen véget a kegyetlen fogva tartási körülményeknek. Babarykát 2021 júliusában politikai indíttatású vádak miatt 14 év börtönbüntetésre ítélték, és idén áprilisban került kórházba verések nyomai miatt, ami miatt műtétre szorult. Végül az EP azt is egy állásfoglalásban fejezte ki, hogy a mianmari katonai junta erőszakos és illegitim uralmának véget kell vetni, és vissza kell állítani a polgári kormányt. A képviselők elítélik a katonaság által kinevezett Uniós Választási Bizottság közelmúltban hozott döntését negyven politikai párt feloszlatásáról, politikusok letartóztatását és bebörtönzését, a nemi erőszak fegyverként való alkalmazását, valamint a hadsereg által polgári célpontok elleni rendszeres légicsapásokat.
A Fidesz soha nem adott magyarázatot még arra, hogy miért nem vesz részt ezeken a voksolásokon. Holott a szavazási jegyzőkönyvekből egyértelműen kiderül, hogy más ügyekben – jellemzően néhány perc eltéréssel – már leadják a szavazatukat. A legfrissebb esetben a következő fideszes képviselők voltak ott az ülésteremben és maradtak némák: Bocskor Andrea, Deli Andor, Gál Kinga, Győri Enikő, Hidvégi Balázs, Kósa Ádám és Tóth Edina.
Frissítés:
Reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya írásunkra, a közleményt szó szerint idézzük: „Háborús időkben az Európai Uniónak minden erejével arra kellene koncentrálnia, hogy a közösség szomszédságában mielőbb béke legyen. Az ehhez hasonló politikai nyilatkozatok a béketárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlen kommunikációs csatornákat lehetetlenítik el és így csak elveszik a béke reményét.”
