Kiszivárgott irat: így érti a kormány a bérpótlást rövidített munkaidő esetén?

Kiszivárgott irat: így érti a kormány a bérpótlást rövidített munkaidő esetén?

Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kiszivárgott egy április eleji kormányzati tervezet arról, hogyan segítene a kormány azoknak a cégeknek, amelyek hajlandók megtartani dolgozóikat a koronavírus-járvány által előidézett gazdasági krízis ellenére is. Ennek alapján a kormány kiegészíti azon dolgozók bérét, akiket kirúgás helyett csökkentett munkaidőben foglalkoztatna tovább a munkaadójuk.

A 444.hu-hoz került irat ugyanakkor nem a kormány pontos intézkedéseit tartalmazza, ezeket még nem is tudjuk, hanem egy munkaanyagról van szó, amely alapján viszont követhető, nagyjából miként kalkulál a kabinet. Ezzel együtt a német mintát követő rövidített munkaidő már ismertetett szabályai egybevágnak a munkaanyagban szereplő részletekkel.

Palkovics: csak május elsejétől és nem a teljes bér 70 százalékát állja az állam | Magyar Hang

A dokumentum alapján a kormányzati támogatás a kieső bér 70 százalékát fedezheti, és legfeljebb 214 ezer 130 forintos nettó fizetésig kérhető a támogatás. A kiegészítés akkor volna igénybe vehető, ha a dolgozó munkaidejét legalább 15, de legfeljebb 50 százalékkal csökkentették, illetve a munkaadónak a felszabaduló időre képzést kell biztosítani a munkavállaló részére.

A portál egy konkrét példán vezeti le, hogy a támogatás mit jelenthet. A minimálbér duplájának számító nettó 214 ezer 130 forintos fizetés lenne a határ. Vagyis ez a lehető legnagyobb összeg, amihez a támogatást még hozzá lehet igazítani. Ha többet keresne a dolgozó, akkor is csak a fizetésének eddig a részéig számítanák a támogatást. A munkaadó a szabályok szerinti legtöbb, 50 százalékos rövidítést rendelhetné el a munkavállaló munkaidejében, azaz csak napi négy órát kell dolgoznia, és csak az erre az időre kapna tőle fizetést, a fenti példát követve 107 ezer 065 forintot.

A kormány a kieső munkaidő után járó bér 70 százalékát kifizetné a dolgozónak, ez ebben a konkrét esetben 74 ezer 945 forint lenne. Azaz – írják – 107 ezer 065 forint helyett 182 ezer 010 forint lenne a munkavállaló nettója, és így csak 32 ezer 120 forinttal csökkenne a fizetése, és nem 107 ezer 065-tel.

Az irat szerint az állami támogatást májusra, júniusra és júliusra lehetne igénybe venni. A munkáltatónak viszont vállalnia kell, hogy augusztusban nem rúgja ki a támogatott dolgozót. Ha viszont akarja, szeptemberben már megteketi ezt.

A tervezet alapján a kormány egymillió igénylővel számol, és személyenként átlagosan 64,5 ezer forintos bérkiegészítéssel kalkulál. Ez azt jelenti, hogy az intézkedés havi 64,5 milliárdos tételt jelentene a költségvetésnek. Érdekesség, hogy forrásként a kormány 26 milliárd forintos uniós támogatással is kalkulál ehhez.