A VOSZ szerint a 40 százalékos büntetőadó önmagában a rejtett munkavállalás problémáját nem oldja meg, hiszen annak alapvető oka az élőmunka-terhek még mindig magas magyar szintje, vagyis a magas adóék – derül ki Perlusz Lászlónak, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárának a Növekedés.hu számára adott interjújából. Az ügy előzménye, hogy a kormány 3 milliós összeghatárt vezetett be a katás számlák esetében, és 2021-től 40 százalék adót kell majd fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után.
A főtitkár kiemelte, a VOSZ tagjainak véleménye szerint a most megismert módosítást nem előzte meg kellő mélységű elemzés vagy vita, és az elfogadott szabályozás nem ennek az egyszerűsített adózási rendszer továbbfejlesztésének, vagy „finomhangolásának” felel meg, ami bizony veszélyezteti az elért eredményeket. Azt ugyanakkor elismerte, hogy szükség volt a változtatásokra, de szerinte a mostani módosítás a katázó kisvállalkozások bevételének csökkenését eredményezi majd. Az egyik legnagyobb probléma, hogy nagyon alacsony a havi 250 ezer forintos összeg, hiszen az átlagbér is 400 ezer forint körül alakul.
Indokolatlannak tartják azt is, hogy az állami megrendelők (költségvetési szervek) a kivételek között szerepelnek (mint amelyeknél – úgymond – szóba sem kerülhet a foglalkoztatással szembeni alternatívaként megjelenő „katázás”, vagy „katáztatás”).
Arra is felhívja a figyelmet a szakértő, hogy az ellehetetlenülő kisvállalkozások megjelennek majd a munkaerő-piacon, de fennáll annak veszélye, hogy a válság miatt a piac nem tudja felszívni ezt a tömeget. A másik veszély, hogy újabb „kiskapuk” keresése és más „kreatív” megoldások irányába fejlődik majd tovább a rendszer, fantom-vállalkozások és színlelt ügyletek jöhetnek létre, így ismét növekedhet a szürke- és feketegazdaság aránya is.
A VOSZ öt pontban foglalta össze megoldási javaslatait. Először is radikálisabban kell csökkenteni az élőmunka terheit, mert így kisebb lenne a két foglalkoztatási forma közötti adóék. Másodszor, nem a kisvállalkozókat, hanem a katásokat alkalmazó nagyvállalatokat kellene ellenőrizni az adóhivatalnak. Harmadszor, szigorúbban kellene ellenőrizni a katázó vállalkozásokat, hogy valóban vállalkozási szerződésről és nem munkaviszonyról van szó. Például ne csak az előírt kettő, hanem több feltételnek kellene megfelelni. Negyedszer, ösztönözni kellene a vállalkozók öngondoskodási hajlandóságát, ami az állami nyugdíjrendszert is tehermentesítené valamelyest, és ezzel párhuzamosan évi hatmillió forintra kellene emelni az összeget, amely után büntetőadót kell fizetni. Ötödször, a 40 százalékos büntetőadót csökkenteni kellene, s ezzel olyan helyzetet kialakítani, amely hordozná a kata előnyeit, és így tömegesen vállalható lenne.
Az Országgyűlés július elején fogadta el a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényt, amely módosítja a kisadózó vállalkozások adózására (kata) vonatkozó szabályozást is.
