Az ügyetlen kormányzati és jegybanki kommunikáció is hozzájárult az elmúlt időszakban a forint gyengüléséhez – erről is beszélt lapunknak Bod Péter Ákos. A közgazdász professzor ráadásul úgy látja, hogy hiába az átmeneti erősödések, a trend mégis azt mutatja, hogy a magyar fizetőeszköz folyamatosan veszít az értékből. A forint történelmi mélypontokat élt meg a mögöttünk hagyott időszakban, mostanra azonban az euróval szemben visszaerősödött a 412-es szintig.
Kanyargós utat járt be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt két hétben. Szeptember 27-én Matolcsy György jegybankelnök személyesen jelentette be, hogy 13 százaléknál vége a jegybank kamatemelési ciklusának, mert már látható az inflációs csúcs. A pénzpiac azonnal reagált, és támadni kezdte a forintot: két nap alatt 408-ról, 421 forintra emelkedett az euró árfolyama, azaz két nap alatt több, mint három százalékot veszített értékéből nemzeti valutánk.
Bár gyakran a nemzetközi trendekre hivatkoznak a forint gyengülése esetén, ami sok esetben igaz is, ezúttal azonban nem, hiszen a régiós devizák nem mutattak hasonló gyengülést. Bod Péter Ákos, közgazdász professzor a Magyar Hangnak nyilatkozva kommunikációs ügyetlenségnek nevezte a bejelentést, amikor az elemzők által várt 75 bázispontos alapkamatemelés helyett meglépett 150 bázispontos emeléssel együtt elhangzott, hogy ezzel vége a kamatemelési ciklusnak. Hozzátette, hogy a 13 százalékos alapkamat kifejezetten magas például a cseh és lengyel alapkamatokhoz képest. A jegybank korábbi elnöke arra is hívta fel a figyelmet, hogy a vártnál magasabb emelés különösebb kommentár nélkül azt jelentette volna a piacnak, hogy a jegybank látja a pillanatnyi problémákat, és képes azokat kezelni, mindenki megnyugodhat. Az azonban, hogy egy olyan időszakban, amikor folyamatosan kileng a forint árfolyama, bejelentik a kamatemelési ciklus végét, jelzés volt a piacoknak, hogy biztosan nem lehet a forint erősödésére számítani.
Az akadémikus szerint azzal is tisztában kell lenni, hogy a forint árfolyamának kilengéseit a jegybanki kamatpolitikán kívül még sok tényező befolyásolja. Egyrészt, hogy a júniusi, júliusi fizetési mérleg adatok egészen borzasztóak, ami nemcsak kozmetikailag néz ki rosszul, de nagy teher, hogy a külkereskedelmi mérleg hiányát finanszírozni kell, amihez komoly mennyiségű devizára van szükség. A helyzet értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy akinek dollárra vagy euróra van szüksége, az kénytelen megvásárolni azt, amely ismét csak emeli a deviza iránti igényt. A földgázvásárláshoz például nagy mennyiségű euróra, az olajvásárláshoz pedig nagy mennyiségű dollárra van szükség.
– Vagyis nemcsak a spekuláció miatt gyengül a forint, hanem az előbb említett gazdasági tények miatt is. De az is ebbe az irányba mutat, hogy a közbeszédben megjelent a recesszió, a miniszterelnök pedig külföldön 12 százalékos munkanélküliségről beszélt, vagyis arról, hogy megnégyszereződik a munkát keresők aránya. Reméljük, és valószínű hogy nem így lesz. Ezen megnyilatkozások hallatán azonban sokan azt gondolhatják, hogy rosszabb a helyzet, mint amilyennek látszik – emelte ki Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy valójában hozzájárult a forint gyengüléséhez az ügyetlen kormányzati és jegybanki kommunikáció, azonban ennél súlyosabb a baj.
Az emelkedő energiahordozóárak folyamatosan jövedelmet vonnak ki a régióból. Számunkra azért súlyosabb a probléma, mert a magyar gazdaság energiaigénye igen magas. Ráadásul ezen rövid távon nem lehet segíteni sem a gazdaság zöldítésével, sem az épületek szigetelésével, sem bármiféle technikai átállással, mert ezek időigényes lépések. Az üzleti körökből érkező sopánkodás pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagyon magas kamatok miatt alig tudnak forráshoz jutni, így – a kifejezetten energiaigényes ágazatban tevékenykedő cégek mellett – még azok a vállalkozások is megroppanhatnak, amelyek egyébként túlélhetnének.
– Vagyis most sajnos már ott tartunk, hogy a gazdasági egyensúly visszaállításához mindenképpen fájdalmas lépéseken keresztül visz az út – emelte ki. – A földet érés, lehetett volna lágy, mint egy macskáé, de akár fejen is landolhat az ember. A jelek szerint számunkra egyre inkább az utóbbi lehet a végkifejlet – fogalmazott.
A forint árfolyamának várható alakulásáról a professzor elmondta, konkrét előrejelzést ma senki nem tud adni. Az eddigi pénzügyi és gazdasági folyamatok azonban abba az irányba mutatnak, hogy ha a kisebb-nagyobb kilengésekkel is, de folyamatosan veszít az értékéből a forint. Egy-egy visszaesést követően ugyan visszazár valamelyest az árfolyam, azonban soha nem az előző szintre. Vagyis a trend gyengülő.
Hogy meddig tart a gyengülés, azt senki nem tudja megmondani, a magyar kormány megnyilvánulásaiban pedig nem is titkolja, hogy ez a folyamat már nem a mi kezünkben van. Kérdésünkre Bod Péter Ákos elmondta, erősítheti a forint pozícióit, ha megszületik az egyezség az uniós pénzekről. Elmondása szerint sajnos annyira megrendült a hazánkkal kapcsolatos nemzetközi bizalom, hogy van, aki Argentínát emlegetve lefelé tartó pályáról beszél Magyarország kapcsán, mások az egyensúlyát veszített Törökországhoz hasonlítanak bennünket. – Nem elegendő azonban az uniós egyezség, a bizalom végleges visszanyeréséhez arra van szükség, hogy a befektetők garanciát lássanak az érkező források tisztességes és ellenőrzött felhasználására. Amíg azonban meg nem születik az egyezség, sajnos a bizalmat gyengítő hírek látnak napvilágot. Mert az elemzők számára egyértelműen aggasztó jel, hogy kínai banktól vesz fel hitelt egy magyar állami vállalat, vagy hogy szállítói hitelt kell felvenni az orosz állami vállalattól, mert a halasztott fizetésről szóló megállapodás valójában ezt jelenti – hangsúlyozta Bod Péter Ákos.
