Kiszámítható és hatékony lakáspolitikai reformot, az oktatásba való befektetést és az energiaszuverenitás elérését sürgeti a Kommentár idei első számában Matolcsy György. A jegybankelnök részéről nem újdonság, hogy kritikusan szól az elmúlt évek kormányzati politikája által elért eredményekről vagy azok hiányáról, jellemzővé váltak az oda- és visszaszúrások. Legutóbb épp a miniszterelnök fogalmazott úgy az évértékelő beszédében: „az inflációt – a jegybank segítségére sietve – sikerült a rekordmagas 25 százalékról 4 százalék alá szorítani”. Matolcsy ugyanakkor a Kommentár-tanulmányban inkább arról tesz említést, hogy adott pillanatban az MNB-nek kellett a kormány segítségére sietnie. Azt írja ugyanis, hogy a magas energiaimport „a folyó fizetési mérleg megugró hiányához vezetett, ami egy ponton már a pénzügyi piacokat is olyannyira veszélyeztette, hogy a Magyar Nemzeti Banknak határozottan fel kellett lépnie (2022. október 14-én), amit eredményesen meg is tett”.
A jegybankelnök a Fordítsunk és nyerjük meg a 2020-as évtizedet (is)! című írásában ugyan finomabban kritizálja a kormánypolitika eredményeit, és méltatja a korábbi (részben önmagához besorolható) gazdasági teljesítményt, de így is felsorol egy sor területet, melyen szerinte változtatni kellene. Kormányközeli szereplőktől viszonylag ritka, hogy hasonló problématerületeket nevezzenek meg, mint ellenzéki megszólalók, de Matolcsy az elmúlt években egyre gyakrabban emlegeti ezeket.
A jegybankelnök szerint a járványt még erős immunrendszerrel fogadta az ország, és sikerrel vészelte át, az azt követő időszakot viszont már jóval kevésbé. Szerinte a gazdaság szerkezeti és versenyképességi hiányosságaival magyarázható, hogy Magyarországon alakult ki az Európai Unió legmagasabb inflációja a 2022-23-as inflációs hullám során. Problémaként nevezi meg, hogy a magyar gazdaság a hatodik legenergiaintenzívebb az EU-ban, egyben harmadik az Oroszországból energiát importálók sorában. Szerinte földrajzi adottságaink ugyan egyértelművé teszik, miért lehet ez így, „de érdemes önmagunkba néznünk, hogy miért csak hazánkban emelkedik (Bulgária és Spanyolország mellett) trendszerűen a feldolgozóipar energiaintenzitása, és miért mindössze 14 százalék a megújuló energia aránya a hazai energiamixben, miközben az EU átlaga 22 százalék”. Problémaként nevezi meg továbbá a magyar gazdaság alacsony termelékenységét, valamint a verseny elégtelenségét.
Matolcsy az írásában arra jut, hogy ma a legnagyobb fenyegetést a klímaváltozás és környezeti erőforrásaink kimerítése jelenti, így szerinte fenntarthatóságra, zöld átállásra, a tudásra, tehetségre, tőkére és technológiára való támaszkodásra van szükség. Említést tesz arról, hogy a foglalkoztatás bővítése már akadályokba ütközik, még ha vannak is kihasználható tartalékok, főként a fiatalok és az aktív pályájuk vége felé járók között. De szerinte egyelőre nem születtek meg azok az intézkedések, amik őket is megszólítanák. Megjegyzi továbbá, hogy az egyik legsúlyosabb kérdést a demográfiai helyzet jelenti. A nagyvonalú családbarát intézkedések szerinte számottevő javulást értek el, de mégsem voltak képesek megállítani a népesség csökkenését.
A jegybankelnök úgy összegez, hogy az inflációt mindenképp három százalék alá kell szorítani, helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, digitális átállás és energiaszuverenitás szükséges. A magas energiafelhasználás és -import szerinte nem fenntartható, drága és sérülékenységet okoz. Sürgeti a hatékony és kiszámítható lakáspolitikai reformot is. „Kövessük a sikeresen felzárkózó országok példáját, fektessünk az oktatásba. A legjobb PISA-tesztet elérő országok éppen azok, amelyek sikeres gazdasági felzárkózást hajtottak végre az elmúlt 50-70 évben. Ázsiából ilyen Szingapúr, Tajvan, Japán és Dél-Korea, Európából pedig Észtország, Írország és Lengyelország. Az eredményes közoktatásra alapozva pedig juttassunk magyar egyetem(ek)et a világ legjobbjai közé” – írja továbbá.
Hamarosan lejár egyébként Matolcsy újabb hatéves jegybankelnöki ciklusa, nemrég pedig nagymintás közvélemény-kutatást indítottak arról, mit szólnának a megkérdezettek, ha Varga Mihály váltaná az eddigi vezetőt. Vargát meg is kérdezte erről az ATV.hu, ő pedig azt válaszolta: mindent a maga idejében.
