Több tényezőre visszavezethető az, hogy régiós, de uniós szinten Magyarországon ugrott meg a leginkább az infláció, különösen az élelmiszerek esetében – értékelte a helyzetet lapunk Reptér című külpolitikai háttérműsorában Becsey Zsolt. A második Orbán-kormány egykori külgazdasági államtitkára szerint az egyik oka a magas inflációnak az, hogy tavaly év elején megbomlott a magyar makrogazdasági kereslet-kínálat közötti viszony. „Ha hirtelen óriási vásárlóerő jelenik meg az emberek kezében, miközben áru és szolgáltatás tekintetében nem jelenik meg kínálat növekedés, akkor ez inflációba fog lecsapódni. A hiányok miatt emelni kellett az alapkamatok. Ha a külső-belső egyensúly megbomlott, már pedig 2021 közepe óta egészen idén tavaszig minden hónap mínuszos volt a magyar áru külkermérleg, ez pedig gyengítette a forintot” – összegzett Becsey Zsolt.
– A nemzeti valutának az értékvesztése egy olyan országban, ahol a GDP 80 százalékát az áruimport adja, az egyértelműen inflációt hozott a import oldalról. Ehhez jöttek még az energiaárak, ahol 10 milliárd euróval többet költöttünk rá, mint az előző évben. A rezsicsökkentés csökkentése, azaz a magasabb energiaárak is fűtik az inflációt, ez utóbbi „mérséklő” hatása majd csak szeptemberben fog jelentkezni az inflációmérséklés oldalán. A fogyasztási cikkek esetében történtek adóemelések, különadók, amiket nyilván szintén áthelyezték a kereskedők a vásárlókra. Ezek hatásait közben nem tudtuk ellensúlyozni például agrárexporttal. De az árstopok sem jöttek be, mert az ott elvesző kiesést a helyettesítő termékekre rakták rá – értékelte a magas magyar inflációs szintet a jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem oktató Becsey Zsolt.
Az élelmiszerárak kiugróan magas, 44 százalékos áremelkedéséről szólva a korábban fideszes EP-képviselőként is tevékenykedő Becsey Zsolt azt mondta: egyre inkább el kellene gondolkozni azon, milyen strukturális problémákkal küszködik a magyar mezőgazdaság a költség oldalon. „Nagyon komoly kihívást jelent a magyar versenyképesség, birtokstruktúra és öntözési képességek szempontjából, hogy lassan állattenyésztés és állati eredetű termékek esetében lassan nettó importőrök leszünk. Azt hiszem, ha óriási pénzeket áldoztunk volna arra, hogy az alföldön öntözni lehetne, az már jobban bejött volna, mint alig használt autópályák, hidak és vasútvonalak beruházásai. Sajnos, azonban elmaradtunk ezen a téren. Közben költség oldalon nagyon komoly kihívásokkal küszködik a magyar mezőgazdaság. És most a covid- és külső inflációs válsággal együtt kitört a szereplőkből és ha akartuk, ha nem, gigantikus áremeléseket hajtottak végre a vállalkozók a tehéntenyésztőktől a pékekig bezárólag.
Ha szeretné meghallgatni a teljes beszélgetést, alább megteheti. A műsorban többek között arról is szó volt, min kellene változtatni ahhoz, hogy legalább megállítsuk a lemaradásunk régiós szinten is jelentkező folyamatát. Arról is beszéltünk van-e realitása a Budapest-Belgrád vasútvonal építésének, illetve, hogy volt-e, van-e értelme a keleti és déli nyitásnak, és mennyire lehet ebben különutas Magyarország. Mit profitál a magyar nemzetgazdaság az orosz és kínai üzletekből? Mi magyarázza, hogy ennyire megugrott az infláció nálunk? Mekkora lehet a veszteség, a plusz költség, ha nem, vagy csak sokára kapunk uniós forrásokat?
