Egyetértek a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a világűr békés célú kutatása terén megvalósuló „Csibisz”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” közös magyar–orosz űrmissziós projektekben való együttműködés kialakításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) létrehozásával – írta alá a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozatot Orbán Viktor miniszterelnök.
Minderről a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján döntött, akit egyúttal fel is hatalmazott, hogy a tárgyalásokon részt vevő személyeket kijelölje, valamint hogy a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el. Emellett a külügyminisztert és az igazságügyi minisztert is arra szólította fel, hogy „a megállapodás létrehozását követően a megállapodás szövegének végleges megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a kormány elé”.
Mint arra a Hvg.hu felhívta a figyelmet, a Trabant és társai projektnevek nem teljesen újak: az Űrvilág 2018-ban ugyanis arról írt, hogy ilyen elnevezésű missziókra is sor kerülhet a jövőben.
Mint arról beszámoltunk, már elindult a Hunor (Hungarian to Orbit) nemzeti kutató űrhajós program, sőt már a magyar űrhajós-kiválasztási folyamat is. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa elmondta: a jelentkezőkkel szemben fontos elvárás, hogy műszaki, természettudományos beállítottsággal bírjanak. Kiemelt elvárás a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a magas fokú pszihés terhelhetőség, a felsőfokú angoltudás, valamint az, hogy a jelentkező határozott, kiegyensúlyozott személyiség legyen. „A nemzeti űrhajós programra jelentkezőknél elengedhetetlen feltétel a valós teljesítmény, a kiemelkedő készségek és a hazaszeretet” – tette hozzá.
Legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós – ezt Szijjártó Péter mondta még júliusban.
