– Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt – a többi között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A Portfólio beszámolója szerint a pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9 százalékos hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6 százalékos lett a deficit, továbbá a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy nagyon az újév elején vagyunk, ezért még a végleges 2023-as költségvetési eredményszemléletű hiányszám sincs meg, emiatt korai még mit mondani a 2024-es célról is (csak a 2023-as pénzforgalmi deficitet említette, ami 4593 milliárd lett, tehát a novemberi 4075 milliárdról még durván tovább hízott az év utolsó hónapjában a hiány). Szerinte korai a 2024-ben esetleg szükséges kiigazító lépésekről is beszélni. Többször jelezte, hogy a kormánynak egyértelműen célja idén a költségvetési hiány és az adósságráta lefaragása, bár ezekre konkrét számokat nem mondott, csak az irányt érzékeltette. Leszögezte: „a kormány tovább fogja folytatni az egyensúlyi mutatók javítását, a hiány és az adósság csökkentését. Olyan lépéseket kell megtenni, amelyek tovább erősítik a fegyelmezett gazdálkodás képét, a 2024-es költségvetési törvényt kell betartania a kormánynak”. Azt az ellentmondásnak tűnő helyzetet nem sikerült feloldania, hogy egyszerre üzeni a kormány, hogy költségvetési fegyelemre, hiánylefaragásra van szükség (2,9 százalékos törvényi célt be kell tartani), illetve azt, hogy lehet lazább is a költségvetési pálya a gazdaság megtámogatása érdekében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanis a Demokratának adott interjúban arról beszélt, hogy ideje lenne a költségvetési lazításnak. Mint mondta, vannak olyan államok, amelyek a növekedés összeomlása ellenére is ragaszkodnak a költségvetési fegyelemhez. És vannak azok, amelyek a költségvetési hiányt elengedve állami támogatásokkal javítják saját versenyképességüket. Ilyen az Egyesült Államok és Kína. A kérdés szerinte az, hogy az EU is erre az útra lép-e, és a miniszter egyértelműen jelezte, hogy a költségvetési szigor további fenntartása szerinte rossz döntés lenne, „hiszen ha mások versenyeznek és 7-8 százalékos költségvetési hiánnyal és száz százalék körüli államadóssággal futnak, akkor mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben". A magyar költségvetésről azt mondta, hogy a hiánynak csökkennie kell, de figyelembe kell venni a gazdaságfejlesztési célokat, hiszen idén kiemelt cél a növekedés helyreállítása. Ehhez pedig a költségvetés oldalán is szükséges egyfajta impulzus a gazdaságnak.
Nagy Márton miniszter felvetésére reagálva Varga Mihály arról beszélt: „nem volna jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a magyar kormánynak nincsen”, illetve a fiskális impulzus felvetésére úgy reagált a miniszter: „ha lesz tere, lesz impulzus”.
